Több mint harminc éve most először beszélt telefonon az amerikai és az iráni vezetés. A beszélgetést Haszan Róháni kezdeményezte.
Barack Obama bejelentette, hogy pénteken telefonon beszélt iráni partnerével, Haszan Róhánival. Az amerikai elnök azt is közölte: bízik benne, hogy megállapodás születhet Teherán nukleáris programjáról. Több mint három évtizede, az iráni iszlám forradalom óta ez volt az első telefonos kapcsolatfelvétel a két ország vezetői között. A 15 perces, tolmácsolás segítségével lefolytatott beszélgetés tényét az iráni elnöki hivatal is megerősítette. Amerikai hivatalos tájékoztatás szerint a kapcsolatfelvételt Haszan Róháni kezdeményezte, aki az ENSZ-közgyűlés New York-i tanácskozásáról és az Egyesült Államokból távozóban szót kívánt váltani Barack Obamával.
Susan Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN-nel közölte: az iráni elnök jelezte, jó néven venné ha Barack Obama felhívná őt. Rice a kérést „meglehetősen meglepetésszerűnek”, a Róháni kívánsága szerint létrejött beszélgetést pedig „szívélyesnek” és „konstruktívnak” minősítette.
Az amerikai elnök a Fehér Házból sugárzott, pénteki televíziós beszédében elmondta: Róhánival egyetemben arra utasította kormányát, hogy törekedjen a megállapodásra az iráni nukleáris programmal kapcsolatban. Az amerikai elnök ígéretet tett rá, hogy az Egyesült Államok szoros egyeztetést folytat majd az ügyben szövetségeseivel, köztük Izraellel, amely a létét fenyegető veszélyt lát abban a lehetőségben, hogy Irán nukleáris fegyverre tehet szert. Obama ugyanakkor szót ejtett arról is, hogy Iránnak az ellene bevezetett gazdasági szankciók visszavonásához „jelentőségteljes, átlátható és ellenőrizhető” lépésekkel kell bizonyítania atomprogramjának békés jellegét. Ez szerinte segítene Teheránnak a nemzetközi közösséggel és a régiójával fennálló viszonyának javításában is.
Egy amerikai kormányzati tisztségviselő szerint Obama aggodalmát fejezte ki partnerének három amerikai állampolgár iráni fogva tartása miatt. Az Egyesült Államok elnöke gratulált Róháninak választási győzelméhez és a két vezető a másik nyelvén köszönt el egymástól.
„Hálámat fejezem ki az ön vendégszeretete és telefonhívása miatt. Jó napot, elnök úr!” – írta a beszélgetést követően a Twitter mikroblogoldalon Róháni, majd közvetlenül ezt az üzenetet küldte az amerikai elnöknek: „Reménykedünk abban, amit a P5+1-től és különösen az ön kormányától fogunk látni az elkövetkező hetekben”.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A társát még keresik. A perzsa állam már magának tulajdonítja a gép lelövését.
Ironikus módon Izraelnek nem voltak mindig rossz kapcsolatai Iránnal, ráadásul ez az állítás nem csak az 1978-as iráni iszlám forradalom előtti időszakra igaz.
Bár a két eszköz közötti erőviszonyok egyértelműen a vadászgép javára billennek, a körülmények nem kedveztek az elfogásnak.
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
XIV. Leó pápa sürgeti az amerikai elnököt, hogy keressen „kijáratot” az iráni háborúból.
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
Kimondta az igazságot.
