A politikus szerint 24 nap múlva, a szeptember 22-ei választás után „véget ér a helyben járás politikája”, és „azonnali irányváltás” következik Németországban. A Steinbrück-kormány első intézkedése a 8,50 eurós minimális órabér – a Németországban jelenleg nem alkalmazott általánosan kötelező minimálbér egy válfajának – bevezetése lesz, amitől a szociáldemokraták szerint növekedik majd a vásárlóerő és kevesebb szociális segélyt kell kiosztani. Az első intézkedések közé tartozik a 850 eurós nyugdíjminimum bevezetése is, és a lakbérek emelkedésének megfékezése, ami azért jelentős ígéret, mert a németek túlnyomó többsége nem öröklakásban, hanem bérelt ingatlanban lakik, a bérleti díjak pedig gyors ütemben emelkednek.
Peer Steinbrück kormányfőként az első száz napon egyebek mellett arról is gondoskodna, hogy ismét bevezessék a vagyonadót, és a személyi jövedelemadó felső kulcsát emeljék 42 százalékról 49 százalékra. A szociáldemokrata vezetésű kormány bevezetné a kettős állampolgárság intézményét is, és a pénzügyi válságok elkerülése céljából nekifogna a pénzügyi piacok működését szabályozó rendszer szigorításához.
Az SPD a közvélemény-kutatások alapján a szavazatok 25-26 százalékára számíthat, ami alig haladja meg a 2009-ben, a legutóbbi országos parlamenti választáson elért 23 százalékos történelmi mélypontot, és messze elmarad a felmérésekben vezető CDU/CSU konzervatív pártszövetség 40-41 százalék körüli támogatottságától. Peer Steinbrück szerint azonban még nem dőlt el semmi, mert a németek jelentős része csak az utolsó napokban határoz arról, hogy egyáltalán részt vesz-e a választáson. Az SPD feladata ezért a kampány hajrájában annak a mintegy 10 milliós tömegnek a mozgósítása, amely 2002 óta elfordult a szociáldemokratáktól, de nem állt át más párthoz, hanem a bizonytalanok között, „a váróteremben” tartózkodik – mondta a szociáldemokrata kancellárjelölt.