Alkotmánymódosítás: Brüsszel üdvözli a magyar kormány válaszait

A magyar fél a brüsszeli felvetések nyomán kilátásba helyezte, hogy kiveszi az alaptörvényből egyfelől azt a rendelkezést, amely különadó kivetését teszi lehetővé arra az esetre, ha az államnak bírósági – akár például európai bírósági – ítélet nyomán váratlan fizetési kötelezettsége keletkezne, másfelől pedig azt a rendelkezést, amely az Országos Bírói Hivatal elnökét ügyáthelyezési jogkörrel ruházza fel. A választási kampányhoz – azon belül így az európai parlamenti választási kampányhoz is – kapcsolódó politikai hirdetések korlátozásának az ügyében a magyar kormány kitart korábbi álláspontja mellett.

Bailly elmondta, hogy az első kérdésben tudomásul vették a magyar hatóságoktól kapott tájékoztatást az alkotmány és a végrehajtási jogszabály megváltoztatásának a szándékáról. Most ennek a konkrét részleteit várják a magyar féltől. A második kérdésben is örültek a magyar fél változtatási szándékot tükröző bejelentésének, és itt is a konkrét részleteket szeretnék látni, mielőtt kialakítják a végleges álláspontjukat.

A szóvivő a harmadik kérdéssel kapcsolatban azt közölte, hogy „technikai szinten” építő szellemű vitát folytatnak a magyar féllel, és hogy az elmúlt napokban is tartottak ilyen megbeszéléseket. Az uniós zsargonban „technikai szintűnek” a kormánytagnál alacsonyabb szinten lebonyolított diplomáciai egyeztetést szokták nevezni. Olivier Bailly reményének adott hangot, hogy ebben a témában is képesek lesznek konstruktív megoldást találni „néhány napon vagy héten belül”.

A politikai reklámok korlátozásának témakörét illetően a bizottsági szóvivő kiemelte annak fontosságát, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokat az EU-joggal összhangban álló szabályok szerint rendezzék meg Magyarországon. Bailly a szabályozás arányosságának a követelményét hangsúlyozta, és szavaiból kitűnt: Brüsszel és Budapest között a vita lényege e vonatkozásban éppen az, hogy az Európai Bizottságnak kétségei vannak a magyar szabályozás arányosságát illetően.

A szóvivő mindazonáltal hangsúlyozta: a témában nem jutottak el a kötelezettségszegési eljárás első fokát jelentő „hivatalos felszólító levél” megfogalmazásáig sem, csupán a jogi helyzet tisztázása érdekében folytatnak a felek konzultációt egymással.