Soros szerint Európának monetáris lazításra van szüksége

Soros György május 12-én vette át Udinében a Tiziano Terzani díjat 2012-ben megjelent „Financial Turmoil” című könyvéért. A Project Syndicate hírportál az eseményt követő sajtótájékoztatón elhangzottak alapján készített összefoglalót Soros György európai pénzügyi válságról alkotott nézeteiről. Soros György a tájékoztatón kifejtette: aggodalommal figyeli Európa sorsának alakulását, mivel az euró folyamatosan bomlasztja az Európai Uniót. Bizonyos értelemben ez már meg is történt – mutatott rá – hiszen az EU egyenrangú államok önkéntes egyesüléseként jött létre, a krízisben azonban valami egészen más formát öltött: hitelezők és adósok viszonyává alakult át. Egy pénzügyi válságban pedig a hitelezők diktálnak, a közösség tehát nem egyenrangú tagok csoportja többé. Olaszország sorsát sem az olasz belpolitika – ami maga is krízisben van – dönti már el, hanem a hitelező-adós viszony.

A sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a jelenlegi gazdasági válság tekinthető-e a nyugati kapitalizmus filozófiai hanyatlása utolsó fejezetének, Soros György rámutatott: pontosan ezt a problémát taglalta 2000-ben kiadott „The Crisis of Global Capitalism” könyvében. A kapitalizmus, bár problémákkal küzd, de tovább él – mondta. „És remélem, ez kisebb nehézségekkel ugyan, de ezután így is marad. Nem hiszem, hogy a globális kapitalizmusnak lenne alternatívája. Mindenképpen szükség lenne azonban egy jobb intézményrendszerre” – fogalmazott.

Soros György arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tanulhatna a mély recesszióba jutott Európa az Egyesült Államoktól a válság feloldására, kifejtette: az európai válság a 2007-ben kezdődött amerikai pénzügyi válság közvetlen következménye, alapjában véve azonban az euróövezet hibás felépítésében gyökerezik. Ezeket a hibákat csak a globális válság tárta fel először, de még most is csak részlegesen. Számos ilyen alapvető hiba még nem is tudatosult. Európának most már saját magának kell megoldania saját kettős, egyszerre pénzügyi és politikai válságát.

A spekulánsoknak általában, és konkrétan neki saját magának a válság kitörésében és elmélyítésében játszott szerepét firtató  kérdésre adott válaszában Soros György hangsúlyozta, hogy bármikor hajlandó konkrét bírálatokra konkrét választ adni. Rámutatott azonban, hogy a pénzügyi válságokat általában nem a spekulánsok, hanem a hatóságok idézik elő olyan szabályokkal, amelyek lehetővé teszik a spekulánsoknak a bűnükként felrótt piaci műveletek végrehajtását. „A spekulánsokat a rossz hír hírnökeinek kell tekinteni” – fogalmazott. A megszorítások reálgazdasági következményeire, konkrétan az euróövezet perifériáján növekvő munkanélküliségre reflektálva Soros György rámutatott, hogy egyre sokasodnak a megszorító intézkedések eredménytelenségére utaló jelek. „Előbb vagy utóbb, de fel kell adni a jelenleg alkalmazott költségvetési politikát. És minél előbb, annál jobb” – fogalmazott.

Politikai problémáról van ugyanis szó – mutatott rá, nevezetesen arról, hogy a gazdaságpolitikát jelenleg a hitelezők diktálják. A világ többi része, ha túlzott munkanélküliséggel szembesül, monetáris lazító eszközöket vet be a leküzdésére. Legutóbb a japán jegybank adta fel ortodox monetáris politikáját, és csatlakozott a lazítást alkalmazók táborához. „Szerintem csak idő kérdése, és valaminek Európában is történnie kell. Európa elveszítette kapcsolatát a valósággal, kiesett a szinkronból a világgal” – fogalmazott Soros György Udinében, a Tiziano Terzani díj átvétele alkalmából tartott sajtótájékoztatón.