Magyarországról vitázott Lendvai, Heller és Bauer Bécsben

A Magyarország: remény és aggodalom között című pódiumbeszélgetésnek egy neves osztrák intézet, a Bruno Kreisky egykori szociáldemokrata politikusról elnevezett Kreisky Fórum adott otthont. A vitaestet az alapítvány elnöke, Franz Vranitzky volt szociáldemokrata osztrák kancellár vezette fel, bemutatva és méltatva Paul Lendvai legutóbbi – magyarul Három élet címmel megjelent – könyvét.

 

A mintegy nyolcvan-száz érdeklődő előtt Lendvai úgy fogalmazott: Magyarország nem „diktatúra a szokásos értelemben”, ugyanakkor nem is „demokrácia abban az értelemben, ahogy azt Ausztriában vagy Németországban ismerik”. Nézete szerint a jelenlegi Magyarország a Horthy-rendszerhez hasonlít, amikor léteztek ugyan pártok, de egy „leválthatatlan” párt kormányzott.

 

Lendvai kijelentette, nem hisz abban, hogy a „megosztott és orientáció nélküli” magyar ellenzék győzni tudna a következő választásokon.

 

Heller Ágnes filozófus úgy vélte, az ellenzéki pártoknak egyelőre nem is kell szövetségre lépniük, „eredeti, egymástól független pártokként” kell megjelenniük. Szerinte másodlagos kérdés, hogy a jelenlegi ellenzék nyeri-e a következő választást, ettől függetlenül fontos szerepet tölthetnek be. Nézete szerint az elmúlt húsz évben a kormányok elmulasztották, hogy „az emberek kezébe adják” a demokratikus gondolkodás lehetőségét, a parlamenti politika elszakadt a választóktól.

 

Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy Orbán Viktor „nem érti a XXI. század valóságát”. Bauer szerint ez a valóság szoros együttműködést tesz szükségessé a gazdaság terén és a nemzetközi politikában is. Orbán Viktor – mondta – ezzel szemben „hidegháborúkat folytat”, Magyarország szomszédaival és a Nyugattal is.

 

Bauer Tamás úgy vélte, Orbán Viktor erőssége ma a kellően erős politikai alternatíva hiányában rejlik. Közvélemény-kutatási adatokat idézve azt mondta, a választók 55 százaléka kormányváltást szeretne, de közülük több mint 30 százalék nem tud egy ellenzéki párttal sem azonosulni.

 

Heller Ágnes és Bauer Tamás is problémásnak nevezték a választási törvényt. Heller Ágnes elmondta, a külföldről postai úton történő szavazás szabályozása csalásra ad lehetőséget, ezért az európai intézményeknek megfigyelőket kellene küldenie a választásokra. Bauer Tamás úgy vélekedett, hogy Magyarországon a jelenlegi körülmények között „biztosan nem lennének szabad és tisztességes választások”. Bauer lehetségesnek tartja, hogy az EU elérje a választási törvény módosítását még a választások előtt. Nézete szerint ez attól függ, hogy a Fidesz továbbra is számíthat-e az Európai Néppárt teljes szolidaritására.