Áder: Merkel kiszámíthatóságot kér Magyarországtól

A magyar államfő Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Angela Merkellel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a német kancellár nagyon fontos eredménynek tartja a német-magyar gazdasági kapcsolatok kedvező alakulását, ugyanakkor felkérte őt, hogy közvetítse álláspontját, miszerint „nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása” nem teszi „minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”.

A köztársasági elnök elmondta: mindkét találkozónak kiemelt témája volt két évforduló, illetve az ezekhez kötődő közös rendezvények. Az egyik a magyar-német diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulója, a másik pedig a rendszerváltás 25. évfordulója. Partnereit felkérte, támogassák, hogy mindkét országban „méltóképpen emlékezhessünk meg a rendszerváltás negyedszázados évfordulójáról”.

A német külügyminiszterrel és a kancellárral folytatott tárgyalások napirendjén szerepeltek rendszeresen visszatérő kérdések is. Ilyen például Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának ügye, amellyel kapcsolatban „a véleménykülönbség sajnos megmaradt” – mondta az államfő. Hozzátette: igyekezett felsorakoztatni érveket annak érdekében, hogy Németország belátható időn belül támogassa a két ország csatlakozását a belső határőrizet nélküli uniós övezethez. Tárgyaltak Szerbia uniós csatlakozásának kérdéséről is, amellyel kapcsolatban „még várat magára a pozitív német döntés”, Magyarország viszont támogatja Szerbia mielőbbi uniós csatlakozását.

A gazdasági környezet kiszámíthatóságának kérdése mellett tárgyaltak uniós pénzügyi kérdésekről is. Ezzel kapcsolatban a köztársasági elnök hangsúlyozta, Magyarország támogatja, hogy „pénzügyi fegyelem és szigor vonatkozzon valamennyi uniós tagországra”, mert véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amely az EU jelenlegi pénzügyi válságához vezetett. Hozzátette: egyetértés mutatkozott abban, hogy a válságba került országoknak „főként maguknak kell megoldani gazdasági problémáikat”.

Hozzátette: a megbeszéléseken felmerült a hétfői alkotmánymódosítás is. A felmerült kérdésekre igyekezett „pontos, kimerítő, jogi választ adni”. Kiemelte: „remélem, ezzel sikerült a partnerek tájékozottságát növelni a magyar alkotmányjogi kérdéseket illetően”. Áder János elmondta: megfigyelhető volt, hogy tárgyalópartnerei „nem kellő pontossággal kaptak tájékoztatást” az alkotmány módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni” – mondta a köztársasági elnök.

A német külügyminisztérium egy szóvivője a találkozóról közölte: a tárcavezető és a magyar államfő az „alkotmányvitáról” is tárgyalt. A felek erről „nyílt párbeszédet” folytattak, és az eszmecsere során „egymásnak meglehetősen ellentmondó” véleményeket fogalmaztak meg. Áder János a külügyminisztériumi közleményre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: politikai tárgyaláson „teljesen természetes”, hogy nem mindenben értenek egyet a felek.

A kancellári hivatal sajtóosztályán elmondták: Áder János vendéglátója Joachim Gauck szövetségi elnök, ezért a kancellári hivatal a szokásoknak megfelelően nem ad külön tájékoztatást a látogatásról, így a magyar államfő és Angela Merkel megbeszéléséről sem. Az államfő a sajtótájékoztató után kétnapos berlini bemutatkozó munkalátogatása utolsó programjaként Norbert Lammerttel, a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag elnökével folytatott megbeszélést.