Megbomlott a tíz nappal ezelőtt Maliban indított francia katonai intervenció körül kialakult nemzeti konszenzus: hétfőn több vezető francia ellenzéki politikus aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Franciaország egyelőre egyedül avatkozik be a nyugat-afrikai országban.
„Franciaország elszigetelődése nagy probléma, ez a központi kérdés” – mondta a BFM hírtelevízióban Jean-Francois Copé, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) főtitkára. Hozzátette: „Sajnálom, hogy nem volt (előzetesen egy) nemzetközi konferencia”. A legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint tisztázni kellene, hogy mik pontosan Franciaország céljai Maliban. „A terrorizmus elleni harc? A térségben uralkodó terrorizmus ellen? Lehetséges így Mali egyesítése?” – sorolta kérdéseit Copé.
Valérie Pécresse volt gazdasági miniszter és kormányszóvivő szerint hasonló helyzetben „Nicolas Sarkozy nagyobb, vagy német, vagy brit, vagy amerikai támogatással indult volna csatába”, mint Francois Hollande. Hervé Morin volt védelmi miniszter sajnálatát fejezte ki, hogy a köztársasági elnök nem tudta meggyőzni az európai vagy az afrikai szövetségeket ahhoz, hogy egy jobban összehangolt katonai erő lépjen fel Maliban. „Kevésbé éreznénk magunkat egyedül” – mondta a centrista politikus.
Alain Juppé előző külügyminiszter „nagyon kockázatosnak” nevezte a francia erők bevetését Maliban, és arra szólította fel a kormányt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az afrikai kontingens is bevetésre kerüljön. „Egy fokozattal előrébb tartunk, mint az várható volt, és most már nagyon nagy kockázatokkal kell szembesülnünk. Felmerül a kérdés, hogy nem mentünk-e túl messzire. Attól tartok, hogy egy olyan spirált indítottunk el, amelyet nehéz lesz irányítanunk” – fogalmazott a volt külügyminiszter. Hozzátette: „Arról volt szó, hogy megállítjuk a terroristák előrenyomulását dél és Bamako felé. Úgy tűnik, hogy most már Mali egész területét vissza akarjuk hódítani, az pedig óriási. Franciaországnak nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy ezt egyedül végrehajtsa”.
Az ellenzék egyelőre még hivatalosan támogatja a katonai akciót. A szavazás nélküli parlamenti vitában Jean-Pierre Raffarin volt jobboldali miniszterelnök a jobboldal nevében a múlt héten azt mondta: „Háborúban állunk, hazánk vezetése mögött állok”.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A legkisebb lányka alig tíz éves volt.
A görögök kérését viszont elutasította az Európai Bizottság.
Mutatjuk a hétfői nap legolvasottabb híreit.
Ez aztán mindenkinek fájna.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
Az előzetesből szabadult polgármester költségracionalizálást emleget.
