Havasi Bertalan új Digitális Polgári Kört indít az Alaptörvény védelmében

Az új Digitális Polgári Kör jogászok, politológusok, történészek és közélet iránt érdeklődő polgárok részvételével működik majd.

Az új alaptörvény az 1989-es magyar alkotmánnyal szemben nem pusztán technikai szöveg, hanem kifejezése azoknak a gondolatoknak, amelyek összefogják a nemzetet – jelentette ki csütörtökön Washingtonban Stumpf István alkotmánybíró.
A konzervatív Heritage Foundation által az amerikai alaptörvény nemzetközi hatásairól megrendezett panelvita nyitó előadásában Stumpf István úgy fogalmazott, hogy Magyarországon az amerikai alkotmányhoz hasonló „erős dokumentumot akartunk megalkotni, amely a hazafiasság forrása és a nemzetünk közös összekötő ereje lehet”.
Stumpf István emlékeztetett, hogy Magyarországon a képviseleti kormányzás létrehozására az első jelentősebb kísérlet 1848-49-ben történt, és az emigrációba kényszerülő Kossuth Lajos a washingtoni kongresszusban 1852-ben elmondott beszédében elismeréssel szólt az Egyesült Államok alkotmányának alapelveiről. Mint mondta, a rendszerváltó demokratikus ellenzéket ugyanazok az elvek inspirálták, mint Kossuthot, vagyis a szólás, az egyesülés szabadsága, az elnyomástól való szabadság.
„Mint olyan valaki, aki ott volt az elejétől a Bibó kollégiumban, ahol ezek a gondolatok magyar kontextusban alakot öltöttek, tanúsíthatom azt a tényt, hogy az ifjú rendszerváltók – olyan személyek, mint Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök, Áder János elnök, Kövér László parlamenti elnök és Szájer József, az Európai Parlament tagja – szenvedélyes elkötelezettjei voltak ezen egyetemes értékeknek. Most is azok” – jelentette ki az alkotmánybíró.
Stumpf István az új alaptörvény elfogadásával kapcsolatban rámutatott, hogy a Fidesz a 2010-es választás után „történelmi lehetőséget látott arra, hogy befejezze a rendszerváltást politikai, szimbolikus, jogi és gazdasági értelemben”. Az alkotmánybíró idézte az alaptörvény megalkotásában kulcsszerepet játszó Szájer Józsefet, aki szerint az amerikai alkotmány egyike volt azoknak a dokumentumoknak, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták a szövegezésre.
Az alkotmánybíró az új magyar alaptörvény új sajátosságai között említette meg egyebek között a nemzeti hitvallást, a hatalmi ágak szétválasztását, az életnek a fogantatástól való védelmét, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés követelményét.
Kitérve bírói függetlenség kérdésére, Stumpf István hangot adott meggyőződésének, hogy „Magyarország alkotmányos újjászületése a bírók által birtokolt értelmezési hatáskörön keresztül nagyobb hatalmat ad a bíróságoknak”, mint amilyennel azok a 90-es évek óta rendelkeztek. Stumpf szerint az Alkotmánybíróságnak is módjában áll „alapvetően formálni a nemzet alkotmányos rendszerét és meghatározni a szabadság kulcskoncepcióit a jövő nemzedékei számára”.
„Bíróként a mi felelősségünk az, hogy ezt a szerepet komolyan vegyük, és hogy ezt a legnagyobb alázattal tegyük, mert néha a bíróságok feladata az, hogy meghatározzák és megvilágítsák az alapvető jogokat, valamint hogy hatékony fékei legyenek a parlamentnek” – mondta az alkotmánybíró.
Emlékeztetett rá, hogy az Alkotmánybíróság az idén érvénytelenítette a médiatörvény több rendelkezését, az egyháztörvényt, a visszamenőleges adóztatásra vonatkozó jogszabályt és a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátását.
„Ez a bíróság nem fél attól, hogy elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait, és a bíróság nem fél majd, hogy így cselekedjen, amíg én ott vagyok” – hangoztatta Stumpf István.