Vasárnap megkezdődtek a választások Ukrajnában - az előzetes vélemények szerint négy párt lehet biztos abban, hogy képviselőket delegálhat majd a parlamentbe.
Megkezdődtek vasárnap a parlamenti választások Ukrajnában, a szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 8-kor nyitottak, és este 8-ig adhatják le szavazataikat a választók. Egy fordulóban döntik el, kik lesznek az új, 1991 óta független ukrán állam hetedik parlamentjének képviselői. A választás vegyes rendszerű, a 450 fős Verhovna Rada fele pártlistákról, másik fele pedig a 225 egyéni körzetből kerül ki. Egy jelölt vagy csak listán, vagy egyéniben pályázhat a képviselői posztra.
A közvélemény-kutatási eredmények szerint négy párt számít biztos befutónak. A Viktor Janukovics ukrán elnök mögött álló Régiók Pártja áll a felmérésekben az első helyen. A párt, amelynek listavezetője Mikola Azarov miniszterelnök, főként a politikai és gazdasági stabilitás megteremtésére tette a hangsúlyt kampányában.
A második helyen a hétéves börtönbüntetését töltő exkormányfő, Julija Timosenko mögött álló Egyesült Ellenzék-Batykivscsina áll, amelynek listavezetője Arszenyij Jacenyuk. A párt elsősorban Ukrajna nyugati, európai orientációjára teszi a hangsúlyt, illetve azt tekinti fő feladatának, hogy leváltsa a jelenlegi vezetést, és elérje Timosenko szabadon bocsátását. A világbajnok ökölvívó Vitalij Klicsko UDAR (Ütés) nevű pártja a felmérések szerint a kampány végére csaknem beérte népszerűségben az Egyesült Ellenzéket. A negyedik esélyesnek számító politikai erő a Szovjetunió iránti szavazói nosztalgiára építő Kommunista Párt.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Az elnökség elé a hét pályázóból már csak három jelölt került be, a kenusoknál furcsa helyzet állt elő...
Egy nagy német betli krónikája: így bukott meg a baloldali–liberális kormány. Kohán Mátyás írása.
