Franciaország elszálló államháztartási hiánya: a szenátus felveti Macron elnök felelősségét
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
Vasárnap tartják a francia elnökválasztás második fordulóját. Az utolsó felmérések szerint bár csökkent a különbség Nicolas Sarkozy és a szocialista Francois Hollande között, ám továbbra is utóbbi számít esélyesebbnek.
Negyvenöt millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak vasárnap Franciaországban az urnákhoz az elnökválasztás második fordulójában, hogy eldöntsék: továbbra is a konzervatív Nicolas Sarkozy, vagy pedig szocialista kihívója, Francois Hollande töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben.
A pénteken nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint a két jelölt között a különbség ugyan csökkent, de a két héttel ezelőtti első fordulóban a szavazatok 28,6 százalékával élen végzett ellenzéki politikus számít továbbra is az esélyesebbnek. Jelzett előnye meghaladja a statisztikai hibahatárt: Hollande-nak 52,5-53,5 százalék közötti támogatottságú győzelmet prognosztizálnak a közvélemény-kutatók. Az első fordulóban az ellenzéki kihívója mögött alig félmillió szavazattal kevesebbet kapott jelenlegi elnök 46,5-47,5 százalék közötti eredményre számíthat vasárnap. A szerda esti, közel 18 milliós nézettségű háromórás tv-vita után készült felmérések egyébként arra is rávilágítottak, hogy a párharcban a franciák a szocialista jelöltet találták meggyőzőbbnek.
A felmérések azelőtt készültek, hogy az első fordulóban 9 százalékot elért centrista Francois Bayrou csütörtökön este jelezte: személy szerint Hollande-ot támogatja, de hívei számára nem ad ajánlást. Ez az első alkalom Franciaországban, hogy egy centrista politikus nem a jobb-, hanem a baloldal mögé áll be. Két nappal korábban pedig a 18 százalékot szerző szélsőjobboldali Marine Le Pen elárulta: üres szavazólapot fog leadni vasárnap, és ő is a híveire bízza, hogy kit választanak. A Nemzeti Front más vezetői azonban a kamerák előtt sem tagadták, hogy Hollande-ra fognak szavazni. Azt remélik ugyanis, hogy Sarkozy veresége szétrobbanthatja a szétzilálódott jobbközép tábort, amely Marine Le Pen körül szerveződhetne újjá a június 10-17-i nemzetgyűlési választások előtt.