Csűrték-csavarták a felmérést, hogy leégessék Magyarországot, de csak Romániát sikerült
A szomszédos ország még így sem jutott be a „bezzegek” közé.
A volt kancellár az euróválság Merkel-féle kezelését is bírálja a hétfőn megjelent Bildben.
Cél nélküli manőverek sorozatának nevezte Angela Merkelnek az euróövezeti adósság-válság kezelésében folytatott politikáját Helmut Schmidt volt német kancellár. A Bild című lapnak hétfőn hangsúlyozta, hogy Görögország felvétele az euróövezetbe rossz döntés volt, éppen úgy, mint az Európai Unió keleti bővítése. A tekintélyes szociáldemokrata politikus szerint a német adófizetőknek viselni kell az újabb görög mentőakció milliárd eurós nagyságrendű terhét, mert ettől a művelettől függ az euró iránti bizalom a világban. „Európának egységet kell mutatnia”, és meg kell oldania a problémáit, különben „nemigen juthat szerephez a jövő nagyhatalmai, Kína, India, Indonézia és a továbbra is erős Egyesült Államok körében” – mondta Schmidt, hozzátéve, hogy nem alakulhat jól a kontinens sorsa, ha a döntéshozók nem ismerik fel ezt az összefüggést.
A volt kancellár kifejtette: Merkel a válság kezelése során „ügyesen taktikázik, de nincs stratégiai célja”. Nincsenek „első osztályú munkatársai”, pénzügyminisztere pedig „őszinte”, ami kockázatot jelent. Merkel „nem létező erőt” mutat, ami mostanáig jól sikerült, hiszen senki nem vette észre, hogy gyökeresen megváltozott az álláspontja. 2010 elején még azt hangoztatta, hogy Görögországnak távozni kell az euróövezetből, most viszont „legalábbis kifelé” azt a nézetet képviseli, hogy Görögországot akár a társországok súlyos állami garanciavállalásával is, de benn kell tartani a közös fizetőeszközt használó uniós tagországok csoportjában.
Schmidt szerint Görögország felvétele az euróövezetbe ugyanúgy „katasztrofálisan rossz döntés” volt, mint a NATO és az Európai Unió bővítése tíz kelet-európai országgal. Az uniós intézményrendszer nem készült fel az új tagok befogadására — állította a volt kancellár, hozzátéve, hogy az elhibázott döntés a német újraegyesülés és a Szovjetunió összeomlása által keltett eurofóriával magyarázható. Azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időszakban több vezető külföldi politikus is szorgalmazta Németország vezető szerepét az európai politikában, a 93 éves expolitikus hangsúlyozta: „történelmileg téves” az az elképzelés, hogy Németország vezeti Európát, sokkal inkább megbízhatóságra és felelősségvállalásra van szükség Berlin részéről.