Arab forradalom: Omán következik

A fővárostól északnyugatra fekvő Szuhárban szemtanúk szerint katonaságot is kivezényelték a rend helyreállítására. Két ember meghalt, miután a rendőrség gumilövedékekkel a tömegbe lőtt - közölte egy szemtanú a brit hírügynökséggel.

Az emberek annak ellenére vonultak az utcákra a, hogy  Kábúsz bin Szaid asz-Szaid szultán kormányátalakítást hajtott végre, abban a reményben, hogy lépésével sikerül elejét venni a további tiltakozásoknak a stratégiai jelentőségű öböl menti országban. Kábúsz szultán szigorú ellenőrzése alatt tartja az Arab-félsziget délkeleti végében elterülő országát, amely a túlparti Iránnal együtt felügyeli a Hormuzi-szoros hajóforgalmát. A világ olajtanker-forgalmának 40 százaléka ezen, a Perzsa-(Arab-)öböl kijáratánál lévő tengerszoroson halad át.

Ománban január közepén kezdődtek néhány száz fős tüntetések a magas árak és a korrupció ellen. A monarchiában ritka jelenséget nagy valószínűséggel a tunéziai fordulat eseményei hívták életre. Egy hónappal később a hatóságok 364 dollárról 520-ra emelték a magánszektorban dolgozók minimálbérét, s emelték a diákok ösztöndíját is attól való félelmükben, hogy az arab világban kezdődött felkelések az Ománi Szultánságra is átterjednek. Február 18-án azonban ismét fizetésemelést és politikai reformokat követelő tüntetés volt a főváros Maszkatban.

Kábúsz szultán 1970 óta - 41 éve - van hatalmon. Az országban alkotmányos monarchia van. Omán az első Öböl-menti állam volt, ahol 1994-ben a nők megkapták a választójogot, az utcai megmozdulások, a szakszervezetek és pártok alakítása azonban szigorúan tilos.