Nagy megrökönyödést váltott ki Európa-szerte, hogy Donald Trump bejelentette az igényét a szigetre.
Az elmúlt hetekben Donald Trump megválasztott amerikai elnök újból érdeklődést mutatott Grönland – Dánia nagyrészt autonóm területe az Északi-sarkvidéken, mellesleg a világ legnagyobb szigete – ellenőrzésének átvétele iránt – számol be a BBC. Először 2019-ben, első elnöki ciklusa alatt jelezte szándékát Grönland megvásárlására, de ezen a héten továbbment, és nem zárta ki, hogy gazdasági vagy katonai erővel vegye át az ellenőrzést. Dán és európai politikusok negatívan reagáltak, mondván, Grönland nem eladó, és meg kell őrizni területi integritását.
Ezt is ajánljuk a témában
Grönland a jelenleg uralkodó geopolitikai káosz és az Egyesült Államok célkeresztjébe került. Nemcsak katonailag kiemelten fontos terület, de a kritikus ásványokból hatalmas készleteket is rejt, amikre az Egyesült Államoknak igen nagy szüksége van. Izgalmas diplomáciai játszma veszi kezdetét, amelyben Trump elnök könnyedén győzhet.
Ezt is ajánljuk a témában
Párizs szerint az Egyesült Államok leendő elnöke nem fog bevetni katonai eszközöket az európai sziget megszerzésére.
Hogyan alakulhat tehát ez a szokatlan helyzet, amikor két NATO-szövetséges áll szemben egymással egy hatalmas terület miatt, amely 80 százalékban jéggel borított, de jelentős kiaknázatlan ásványkincsekkel rendelkezik? És hogyan befolyásolhatják a 300 éve dán ellenőrzés alatt álló Grönland 56 ezer fős lakosságának függetlenségi törekvései a végeredményt?
A BBC Grönland jövőjének négy lehetséges forgatókönyvét vázolta fel.
1., Trump elveszti az érdeklődését, és semmi sem történik
Egyes feltételezések szerint Trump lépése csak blöff, egy olyan lépés, amellyel arra akarja rávenni Dániát, hogy növelje Grönland biztonságát, tekintettel arra a fenyegetésre, hogy Oroszország és Kína is befolyásra törekszik a térségben. Múlt hónapban Dánia új, 1,5 milliárd dolláros katonai csomagot jelentett be az Északi-sarkvidék számára. A csomagot Trump követelései előtt készítették elő, de a dán védelmi miniszter „a sors iróniájának” nevezte a bejelentést, amely csak néhány órával azok után történt.
Kapcsolódó vélemény
Aki a szavakat elemezgeti, rosszul teszi, az embert kell megérteni, aki mondja.
„Ami fontos volt abban, amit Trump mondott, az az, hogy Dániának teljesítenie kell a kötelezettségeit az Északi-sarkvidéken, vagy hagynia kell, hogy az USA tegye meg”
– mondta Elisabet Svane, a Politiken újság politikai főmunkatársa. Marc Jacobsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola docense úgy véli, hogy ez egy olyan eset, amikor Trump „pozicionálja magát hivatalba lépése előtt”, Grönland pedig arra használja ki az alkalmat, hogy nagyobb nemzetközi tekintélyt szerezzen, ami fontos lépés a függetlenség felé.
Tehát még ha Trump most el is veszítené további érdeklődését Grönland iránt, amit Jacobsen professzor a legvalószínűbb forgatókönyvnek tart, akkor is biztosan reflektorfénybe helyezte a kérdést. Grönland függetlensége azonban már évek óta napirenden van, és egyesek szerint a vita akár az ellenkező irányba is elmehet.
2., Grönland a függetlenség mellett szavazott, szorosabb kapcsolatra törekszik az USA-val
Grönlandon általános az egyetértés abban, hogy a függetlenség előbb-utóbb bekövetkezik, és abban is, hogy ha Grönland megszavazza, Dánia el fogja fogadni és ratifikálni fogja. Ugyanakkor az is valószínűtlen, hogy Grönland a függetlenség mellett szavazna, ha nem kap garanciákat arra, hogy megtarthatja a jelenleg Dániától kapott támogatásokat, amelyekből olyan dolgokat fizetnek, mint az egészségügyi ellátás és a jóléti rendszer.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszerelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a sziget függetlenségi törekvéseinek tiszteletben tartása elengedhetetlen.
Az egyik lehetséges következő lépés egy szabad társulás – valami olyasmi, mint amit az USA jelenleg a csendes-óceáni államokkal, a Marshall-szigetekkel, Mikronéziával és Palauval folytat.
Dánia korábban mind Grönland, mind a Feröer-szigetek esetében ellenezte ezt a státuszt, de Mette Frederiksen jelenlegi miniszterelnök nem ellenzi kategorikusan.
De még ha Grönland képes is megszabadulni Dániától, az elmúlt években világossá vált, hogy az USA-tól nem tud megszabadulni. Az amerikaiak soha nem hagyták el a szigetet, miután a második világháborúban átvették az ellenőrzést, és a biztonságuk szempontjából létfontosságúnak tartják azt.
Egy 1951-es megállapodás megerősítette Dánia alapvető szuverenitását a sziget felett, de gyakorlatilag azt adott az USA-nak, amit csak akart.
3., Trump fokozza a gazdasági nyomást
Egyes feltételezések szerint Trump gazdasági retorikája jelenti potenciálisan a legnagyobb fenyegetést Dániára – az USA drasztikusan megemeli a dán, sőt az uniós árukra kivetett vámokat, és ezzel valamilyen engedményre kényszeríti Dániát Grönland ügyében. A dán kormányok felkészültek erre, és nem csak az északi-sarkvidéki terület miatt. Trump azt helyezte kilátásba, hogy általános, 10 százalékos vámot vet ki minden amerikai importtermékre, ami többek között jelentősen megzavarhatja az európai növekedést, és
néhány dán és más európai vállalat most azt fontolgatja, hogy gyártóbázisokat hoz létre az Egyesült Államokban.
Az egyik fő dán iparág, amelyet ez potenciálisan érinthet, a gyógyszeripar. Az Egyesült Államok olyan termékeket kap Dániából, mint a hallókészülékek és az inzulin nagy része, valamint a Novo Nordisk dán cég által gyártott Ozempic nevű cukorbetegség elleni gyógyszer. Elemzők szerint az intézkedésekből eredő áremelkedés nem találna tetszést az amerikai lakosság körében.
4., Trump megszállja Grönlandot
A „nukleáris opció” erőltetettnek tűnik, de mivel Trump nem zárja ki a katonai akciót, meg kell fontolni. Lényegében nem lenne nehéz az USA-nak átvenni az irányítást, mivel már vannak bázisaik és rengeteg csapatuk Grönlandon. Ennek ellenére bármilyen katonai erő alkalmazása Washington részéről nemzetközi incidenst idézne elő.
„Ha megszállják Grönlandot, akkor megszállják a NATO-t”
– mondja Svane. „Szóval ott áll meg a dolog. Az 5. cikkelyt kellene életbe léptetni. Ha pedig egy NATO-ország támadja meg a NATO-t, akkor nincs NATO”. Ulrik Gad, a Dán Nemzetközi Tanulmányok Intézetének vezető kutatója szerint Trump úgy beszél, mint Hszi Csin-ping kínai elnök Tajvanról vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnáról. „Azt mondja, hogy törvényes, hogy elfoglaljuk ezt a földdarabot. Ha tényleg komolyan vesszük őt, ez rossz ómen az egész nyugati szövetség számára” – jelentette ki.
Nyitóképünk: MTI/AP/Alex Brandon
Óriási a stratégiai jelentősége a világ legnagyobb szigetének, amit már többször próbáltak megszerezni az amerikaiak, de mindeddig sikertelenül. Mutatjuk a részleteket!
2024 eseményei ismét rávilágítottak arra, hogy a globális és az európai politikai trendek szorosan összefüggenek. Györkös Enikő írása.
Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ellen a több mint 50 százalékos orosz tulajdonjog miatt.
Az egész világra hatást gyakorol majd, hogy a milliárdos látványosan berobbant az amerikai és a világpolitikába is. És minden jel szerint ezt éppen így tervezte ő is. Elemzésünk!
Az amerikai üzleti szféra gyorsan reagál a politikai nyomás változásaira.
A jelek szerint már az is fejfájást okoz egyeseknek, hogy jobboldali lehet a kancellár.
A Fidesz-KDNP győzelme nem lehet kétséges az időközi parlamenti választáson, de miután a Tisza Párt nem vállalta az indulást, ez esélyt ad a többi balliberális pártnak.
Óriási a stratégiai jelentősége a világ legnagyobb szigetének, amit már többször próbáltak megszerezni az amerikaiak, de mindeddig sikertelenül. Mutatjuk a részleteket!
