Viharhétvége: jelentős károk az infrastruktúrában, hősiesen helytálló tűzoltók, kenutúra a falu főutcáján

Még hétfőn is kitartott az erős szél, amelyet olykor viharos lökések kísértek, a déli országrészből zivatarokról érkeztek jelentések. Lassan mindenkinek elege van az augusztus elején ránk köszöntött őszies időjárásból (a jövő hét elején érkezik a kánikula, ismét 30 fok fölötti hőmérsékletek lesznek), a viharkárok összegzése azonban még mindig tart. Amint arról a Mandiner is részletesen beszámolt, hosszú napokon át tomboltak viharok az országban, amelyek jelentős károkat és fennakadásokat okoztak az élet és a gazdaság számos területén. Budapestet és térségét péntek éjjel érte el a vihar, órákon keresztül villámlott szinte másodpercenként, hatalmas, lecsapó villámokból sem volt hiány. A főváros több pontján is viharos szél kísérte a zivatarokat, 70-80 km/h-s széllökéseket is mértek ekkor. 

Mindez így nézett ki:

Jelentős késések alakultak ki a vasúthálózaton, több elővárosi vasútvonalon nem lehetett elindítani a vonatokat a kialakult helyzet miatt, máshol csak korlátozott forgalomra nyílt lehetőség. Ahol jártak, ott is jelentős késésekkel tudtak csak célba érni a vonatok. 

A vihar fennakadásokat okozott a budapesti légikikötő forgalmában is: szombat hajnalban 1:45 és 6:00 között teljesen be kellett zárni a repteret, mert a fel- és leszállás nem lett volna biztonságos. Ezzel párhuzamosan több helyen beáztak a terminálépületek, a repülőtér 2-es számú futópályájára pedig jelentős mennyiségű sarat mosott az esőzés, amelyet hosszú munkával lehetett csak újra közlekedésre alkalmassá tenni. 

Fennakadások földön és levegőben

Bár a fentiekhez hasonló erősségű vihar szombat hajnal óta nem csapott le a főváros környékére, az ország nagy részén még hétfőn is a szél és az eső jelentette az alapélményt, folyamatosan törtek a faágak és esett az eső, tovább emelve a folyók vízszintjét. 

a hajnali vihar hatásaiból fakadó menetrendi eltérések szombat késő estére megszűntek, a repülőtér normál forgalma ekkorra helyreállt, ismertette kérdésünkre válaszolva a Budapest Airport. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér említett, 2-es számú futópályán a vihar a fénytechnikában is károkat okozott, egy ilyen jellegű kisebb hibát csak vasárnap a kora délutáni órákra javított meg a légikikötő szakszemélyzete, de ez a repülőtér biztonságos működését és forgalmát nem befolyásolta – tették hozzá. 

A vihar nagy kihívások elé állította a MÁV-Volán-csoport dolgozóit is. 

A vihar miatt leginkább a budapesti elővárosban, a Budapest–Miskolc és a Budapest–Újszász–Szolnok–Békéscsaba vonalon voltak a legjelentősebb fennakadások a vasúti közlekedésben, néhány szakaszon vonatpótló autóbuszokat is forgalomba kellett állítani. 

A Mandinert a MÁV Kommunikációs Igazgatósága arról tájékoztatta, hogy vasútvonalaikon összesen 129 eseményt rögzítettek a viharos napokon, a legtöbbet ezek közül a szombatin. Ezek elsődlegesen 700, áttételesen pedig mintegy 3000 vonat esetében okoztak késéseket, vagy kényszerű járatkimaradásokat. A vasúttársaság szakemberei folyamatosan dolgoztak a károk elhárításán, 

Az anyagi kár jelentős, de annak pontos összegéről még a hét közepén sincs információ, mert az összegzés jelenleg is tart. Az biztos, hogy a hétvége folyamán a MÁV 6 járműve sérült meg a szélsőséges időjárás miatt, összesen kétmillió forint értékben. A sérülések főleg a mozdonyok, illetve motorvonatok tetőszerkezetén, a szélvédőkön és a visszapillantó tükrökön keletkeztek. 

A legtöbb helyen szombaton, az újszászi vonalon vasárnap sikerült helyreállítani a menetrend szerinti közlekedést, a hét utolsó napjának viharos körülményei között keletkezett fennakadásokat pedig még aznap sikerült kezelni. A zavartalan vonatforgalom hétfő hajnalban állt helyre végleg. A vasúttársaság ezúton is köszönetét fejezte ki utasainak a türelmükért és munkatársainak a nem várt körülmények közötti helytállásért.

Közel nyolcezer bejelentés érkezett, Budapesten volt a legsúlyosabb a helyzet

Óriási erőpróbát jelentett a kialakult helyzet a Katasztrófavédelem kötelékében szolgálatot teljesítőket is. Mukics Dániel tűzoltó alezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a Mandiner kérdésére kifejtette, közel négyszáz beavatkozás még a keddi nap folyamán is zajlott. 

A káresetek többsége Budapesten és Pest vármegyében következett be: a fővárosban 3021, a megyében 846 helyszínen kellett segítséget nyújtaniuk. Mint arra Mukics Dániel rámutatott, a tűzoltókat a legnagyobb arányban kidőlt fákhoz, pincékben, alagsorokban, liftaknákban összegyűlt víz kiszivattyúzásához riasztották, de több helyen épületekben keletkezett károk felszámolásában vettek részt munkatársai. 

A mentési munkálatokban 4243 fő vett részt 941 technikai eszköz segítségével, köztük a katasztrófavédelem hivatásos állományában dolgozók, az önkéntes tűzoltó egyesületek tagjai, az önkormányzati tűzoltóságok és a katasztrófavédelem által életre hívott önkéntes mentőszervezetek is szolgálatban voltak. 

Áradt a Rába, csónakáztak a főutcán

Mint az a számokból is látható, a katasztrófavédelemnek az elmúlt három-négy napban az ország szinte minden településén akadt dolga, a fentiektől eltérő veszélyhelyzetek elhárítása során is. A hétvégi esőzések után árvizek alakultak ki Vas vármegyében: Csákánydoroszlón és Szentgotthárdon is házakat vett körbe a víz, Körmenden több épületbe be is tört az árhullám, a Rába áradása miatt utakat is le kellett zárni. Gasztonyban a falu utcáin kajakkal lehetett közlekedni. 

Mukics Dánieltől megtudtuk azt is, nagy számban fordultak elő komolyabb káresetek Hajdú-Bihar (323), Csongrád-Csanád (322), Jász-Nagykun-Szolnok (208) és Borsod-Abaúj-Zemplén (183) vármegyékben is. Országszerte négy épület vált lakhatatlanná, ezek közül három vidéken: Máriapócson, Nyárádon és Felsőrajkon. A viharos időjárás miatt sérült épületekből összesen tizenegy főt kellett kimenekíteni, ideiglenes elhelyezésük rokonoknál, illetve önkormányzat által biztosított ingatlanban történt. 

A közvagyonban keletkezett károkat is helyre kell állítani

A szélsőséges időjárás persze nem csak a magánvagyonban, illetve a közlekedési infrastruktúrában okozott károkat, de az önkormányzatok tulajdonaiban is. Keddi sajtótájékoztatóján Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára – aki megköszönte a mentési munkákban résztvevők helytállását – bejelentette, a kormány 2,6 milliárd forintos vis maior keretet biztosít a kármentésre. Az érintett önkormányzatoknak a káresemény bekövetkeztétől számított hét nap áll rendelkezésükre, hogy kérelmüket beadják, közölte a belügyminiszter helyettese. 

Nyitóképünkön: Víz borít egy utcát a főváros teljes területét érintő éjszakai vihar után a XIX. kerületben 2023. augusztus 5-re virradóan. Ezen a napon reggelig több mint ezer bejelentés érkezett a Fõvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási ügyeletére. Főleg kidőlt fák, leszakadó vezetékek, megsérült épületek és vízszivattyúzások miatt kértek tűzoltói segítséget.
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán