Válságban a Nyugat
2012-ben arról beszélt, hogy Európában nemzeti reneszánsz van, és az is láthatóvá vált, hogy az európai nemzetek valójában nem akarnak összeolvadni egymással. A kormányfő ekkor tért ki arra is, hogy szerinte Nyugat-Európa „egy ördögi körben vergődik”, amelyből nem találja a kiutat.
Az európai válság lényegében Brüsszel válsága, nincs kit utánozni, nincs sikerrecept Nyugaton, amit át lehetne fordítani Magyarországra"
– mondta Orbán, aki szerint nekünk kell kigondolni a megoldásokat.
A 2010-es győzelem után egy évvel, 2011-ben azt mondta, hogy a magyarok a választáson a korszakváltást „már zsigereikben megérezve” döntöttek úgy, hogy egy soha nem látott egységet, összefogást kell létrehozni, és ezt nevezik „kétharmados forradalomnak”. A miniszterelnök kifejtette, hogy a nyugati megoldásokat meg kell érteni, de a helyzet az, hogy Közép-Európának egyfajta úttörő szerepet is bátran vállalnia kell.
2010-ben arról beszélt, hogy a nyugati típusú kapitalizmus miért került válságba. „Ezt a politikusok nem szeretik kimondani, az üzletemberek még kevésbé, de valójában nem átmeneti pénzügyi zavarokról van szó, hanem annak a rendszernek egy nagyon komoly válságáról, amelynek a jegyében az elmúlt száz-százötven évét élte Európa” – fejtette ki.
Szerinte az történt, hogy a spekulatív pénzmozgások előnyt kaptak a munka- és az értékteremtéssel szemben, és a termelőkapitalizmus helyett egy spekulatív kapitalizmus jött létre az elmúlt néhány évtized eredményeképpen, aminek következményeivel most szembesülünk.
Mint mondta,
nyilvánvaló, hogy Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét”,
amely lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaság potenciáljával.
Nyitókép: Németh Zsolt, Orbán Viktor és Tőkés László Tusnádfürdőn 2022-ben (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)