Mától ezért fizetnénk többet? Minden, amit az új csomagolóanyag-szabályozásról tudni érdemes!
2023. július 01. 18:00
Az előrejelzések szerint húszmilliárd forintos költségnövekedést jelent az ágazatnak, vélhetően tovább is hárítják a vásárlókra ezt a terhet a multik, de a cél a környezetvédelem, meg hogy véget érjen a pazarlás.
Egyes számítások szerint az új kiterjesztett gyártói felelősség szabályozás, azaz az EPR júliusi bevezetése tovább drágíthatja a polcokon lévő termékek árát. Az Agrárszektor egyenesen arról ír, hogy akár négyszázalékos azonnali drágulás is észrevehető lesz majd, miután az ágazat a vásárlókra háríthatja majd az új terhet.
Azt írják, hogy az új tétel a korábbi termékdíj többszörösét jelenti, összesen 120 milliárd forintnyi költségnövekedést jelent a szektornak. A modell értelmében a csomagolóanyagok felhasználóinak a MOL-hoz tartozó koncessziós vállalatnak, hivatalos nevén a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek kell fizetniük a felhasznált csomagolás mennyiségétől függően.
A feltételezések szerint a nagy multinacionális vállalatoknak nem okoz majd nehézséget az, hogy beleépítsék az áraikba az EPR-okozta terheket. Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója a lapnak elmondta, hogy a kisebb szereplők csak részbe lesznek erre képesek.
Míg korábban a joghurtos poháron lévő költség 50-60 fillér volt, ez júliustól 2,5 forintra nő.
Az iparági szereplők azt kérték a felelős minisztériumtól, hogy egy időre halasszák el a plusz teher bevezetését és kezdjenek tárgyalásokba, hogy kompromisszumos megállapodás születhessen.
Nem eszik olyan forrón
A Gazdasági és Versenyhivatal kiadott egy közleményt, melyben arról tájékoztattak, hogy versenyjogi szempontból jogsértőnek minősülhet a gyártót, külföldi előállítás esetén a forgalmazót terhelő hulladék-újrahasznosítási díjak összehangolt továbbhárítása a vevőkre.
A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat azért vezették be, hogy a környezetterhelés okozói fizessék meg a környezetszennyező csomagolóanyagok hulladékkezelési költségét.
Fotó: Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP
A díjtételt a jogszabályok egyértelműen gyártói kötelezettségként határozzák meg, nem pedig vevőkre terhelhető költségelemként, így az összehangolt áthárítás mint versenykorlátozó megállapodás súlyos jogi következményekkel járhat – írta a GVH.
Emlékeztettek arra is, hogy korábban már megbírságoltak elemgyártókat, amiért a 2005-ben bevezetett hulladékkezelési díjat egységesen, teljes egészében és egymással egyeztetve a vevőikre terhelték.
Áremelés helyett a versenyhatóság a csomagolások fenntarthatóbbá tételét javasolja, ezzel a gyártók csökkenthetnék a költségeiket”
– közölték, majd azzal folytatták, hogy a javaslat összhangban áll a díjtétel-szabályozás koncepciójával is, amely szerint az alacsonyabb környezetterhelésű, könnyebben újrahasznosítható csomagolások kiterjesztett gyártói felelősségi díja alacsonyabb, mint a műanyagoké.
De mi szükség rá?
Az EPR rendszer bevezetése mögött egy uniós irányelv áll, aminek értelmében az összes tagállamban, így hazánkban is bevezetésre kerül a kiterjesztett gyártói felelősség. Az Európai Unió által meghozott döntéssel azt akarják elérni, hogy a jövőben sokkal hatékonyabb legyen az újrahasznosítás, továbbá
megoldják az élelmiszerek csomagolásával kapcsolatos környezetvédelmi problémákat.
A nyitóképen egy berlini utcakép látható. Fotó: Wolfram STEINBERG / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Amerikában tojáshiány árnyékolja be a húsvéti ünnepet, ami azt jelzi, hogy a világ legjobb fehérjeforrásának tartott élelmiszer nem annyira alapvető, mint gondoljuk. Itthon szerencsére nem kell készlethiánytól tartani, de a tojástermelőkre nehezedő terhek miatt ez megváltozhat.
Immár a világ legnépesebb országa, amely jól felfogott érdekei mentén manőverezik a világrendváltozás viharában. Riportunk a magát ősi nevén egyre gyakrabban Bharatnak hívó Indiából.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 57 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Szekértábor
2023. július 03. 09:49
A következők miatt nő a hulladékmennyiség:
- nő a fogyasztás, egyre több kaját és iparcikket vásárolunk, az elromlottakat nem javíttatjuk, hanem kidobjuk, stb. Ez valójában a kisebb rész.
- mindent becsomagolva kapunk, részben higiéniai-, részben esztétikai- részben reklámfelület-, részben áruvédelmi okból. Ebben a vásárlóknak valójában nincsen választási lehetőségük.
- a csomagolóanyagok zöme nem visszaváltható.
Ha a hulladékmennyiséget érdemben csökkenteni szeretnénk, akkor meg kell valósítani a csomagolóanyagok visszavásárlását, újrafelhasználását, de a szükségtelen csomagolások visszaszorítását is. Ezt pedig véleményem szerint csak kőkemény bírságolással lehet, vagyis minden olyan csomagolást, amit nem a NÉBIH vagy az ÁNTSZ ír elő, és nem visszaváltható, akkora környezeti díjjal kelljen a gyártónak kompenzálnia, amennyiből az adott hulladék semlegesítése megoldható.
Szar rabló gecik.
Rohadjanak meg vétótlan orbánostól, zöldvörös komisszárostól.
A vétotlan köpcös gecinél nem arra kell figyelni, amit hazudozik, hanem amit csinál.
Sarcol a patkánya eszetlenül, miután elqrta, nem kicsit, nagyon.
A cikk a lényeget nem tárgyalja.
A lényeg ugyanis az, hogy a háztartások, mint alapanyag biztosító szolgáltatók fizetnek az alapanyagot feldolgozó, extraprofitot elérő vállalkozásnak és fizetik ennek költségét.
Nem az alapanyagot feldolgozó, extraprofitot elérő vállalkozásnak kellene fizetni a háztartásoknak, a szelektív gyűjtésért, szaros szájú Orbán Vicc?