Az előrejelzések szerint húszmilliárd forintos költségnövekedést jelent az ágazatnak, vélhetően tovább is hárítják a vásárlókra ezt a terhet a multik, de a cél a környezetvédelem, meg hogy véget érjen a pazarlás.
Egyes számítások szerint az új kiterjesztett gyártói felelősség szabályozás, azaz az EPR júliusi bevezetése tovább drágíthatja a polcokon lévő termékek árát. Az Agrárszektor egyenesen arról ír, hogy akár négyszázalékos azonnali drágulás is észrevehető lesz majd, miután az ágazat a vásárlókra háríthatja majd az új terhet.
Azt írják, hogy az új tétel a korábbi termékdíj többszörösét jelenti, összesen 120 milliárd forintnyi költségnövekedést jelent a szektornak. A modell értelmében a csomagolóanyagok felhasználóinak a MOL-hoz tartozó koncessziós vállalatnak, hivatalos nevén a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek kell fizetniük a felhasznált csomagolás mennyiségétől függően.
A feltételezések szerint a nagy multinacionális vállalatoknak nem okoz majd nehézséget az, hogy beleépítsék az áraikba az EPR-okozta terheket. Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója a lapnak elmondta, hogy a kisebb szereplők csak részbe lesznek erre képesek.
Az iparági szereplők azt kérték a felelős minisztériumtól, hogy egy időre halasszák el a plusz teher bevezetését és kezdjenek tárgyalásokba, hogy kompromisszumos megállapodás születhessen.
A Gazdasági és Versenyhivatal kiadott egy közleményt, melyben arról tájékoztattak, hogy versenyjogi szempontból jogsértőnek minősülhet a gyártót, külföldi előállítás esetén a forgalmazót terhelő hulladék-újrahasznosítási díjak összehangolt továbbhárítása a vevőkre.
A díjtételt a jogszabályok egyértelműen gyártói kötelezettségként határozzák meg, nem pedig vevőkre terhelhető költségelemként, így az összehangolt áthárítás mint versenykorlátozó megállapodás súlyos jogi következményekkel járhat – írta a GVH.
Emlékeztettek arra is, hogy korábban már megbírságoltak elemgyártókat, amiért a 2005-ben bevezetett hulladékkezelési díjat egységesen, teljes egészében és egymással egyeztetve a vevőikre terhelték.
Áremelés helyett a versenyhatóság a csomagolások fenntarthatóbbá tételét javasolja, ezzel a gyártók csökkenthetnék a költségeiket”
– közölték, majd azzal folytatták, hogy a javaslat összhangban áll a díjtétel-szabályozás koncepciójával is, amely szerint az alacsonyabb környezetterhelésű, könnyebben újrahasznosítható csomagolások kiterjesztett gyártói felelősségi díja alacsonyabb, mint a műanyagoké.
Az EPR rendszer bevezetése mögött egy uniós irányelv áll, aminek értelmében az összes tagállamban, így hazánkban is bevezetésre kerül a kiterjesztett gyártói felelősség. Az Európai Unió által meghozott döntéssel azt akarják elérni, hogy a jövőben sokkal hatékonyabb legyen az újrahasznosítás, továbbá
A nyitóképen egy berlini utcakép látható. Fotó: Wolfram STEINBERG / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
A Nyugatnak tisztában kell lenni egy régi biztonságpolitikai elvvel: az ellenfeled sosem annyira erős, mint gondolod, de te sem.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
A termelők az Európai Parlament épületénél tiltakoztak, mivel az új uniós költségvetés közel negyedével csökkentené az agrártámogatásokat.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A vállalatfelvásárlások értéke 2024-ben elérte a 9 milliárd dollárt, 110 tranzakcióval.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
