Antropológusok szerint az eddig feltételezettnél valójában több százezer évvel korábbra datálható az emberi kultúra megjelenése.
A Dél-afrikai Köztársaságban az őstörténet legrégebbi sírjainak felfedezéséról számolt be hétfőn Lee Berger világhírű paleoantropológus. A felfedezés révén legalább százezer évvel korábbra datálhatók a temetkezési szokások első nyomai.
A mintegy harminc méterre a föld alatt, egy keskeny folyosóhálózat végén elhelyezkedő fülkékben magzatpózba összezsugorított formában az ember távoli rokonainak megkövült maradványaira bukkantak a 2018-ban elkezdett ásatások során. A felfedezők megállapították, hogy a lyukformájú sírokat a kiásott földdel visszadugaszolták, amiből arra következtettek, hogy az őskori holttesteket szándékosan temették el.
„Az emberformájúak esetében valaha feljegyzett legrégebbi temetkezésekről van szó, amelyek legalább százezer évvel korábbiak a Homo sapiens temetkezéseinél” – állítják a tudósok tudományos lektorálás előtti cikksorozatukban, amely a lektorálás után az eLife című tudományos folyóiratban jelenik meg.
Az ásatásokat a Johannesburgtól északnyugatra fekvő, az emberiség bölcsője néven ismert, az UNESCO világörökségi listáján szereplő régészeti helyszínen végezték. Az eddig feltárt legrégebbi temetkezési helyek – egyebek mellett a Közel-Keleten és Kenyában – körülbelül Krisztus előtt 100 000-re datálódnak, és a Homo sapiens maradványait tartalmazzák.
és a Homo naledi nevű, kis termetű (mintegy másfél méter magas), narancsnagyságú aggyal rendelkező emberféle maradványait őrzik.
A Homo naredi, amelynek a Lee Berger általi felfedezése már megkérdőjelezte az emberiség evolúciójának lineáris értelmezését, továbbra is rejtély a tudósok előtt. A Homo naledi a több millió éves lények jellemzőivel – mint a primitív fogazat és a mászásra alkalmas combok – rendelkezett, ugyanakkor a lába hasonlított a mostani emberéhez, és a kezével képes volt az eszközhasználatra. „A felfedezések azt mutatják, hogy a temetkezési szokások nem korlátozódtak a Homo sapiensre vagy más, nagy méretű aggyal rendelkező emberfajtákra” – állítják a tudósok.
Ezt az elméletet, amely szembemegy azzal az általánosan elfogadott elgondolással, amely szerint a halál tudata és az ide sorolható szokások az emberrel kapcsolatosak, Lee Berger már 2015-ben felvetette, amikor bemutatta a világnak a Homo naledit. Az elmélet már akkor nagy vihart kavart, számos szakember megkérdőjelezte a médiában népszerű, a National Geographic támogatását élvező amerikai paleoantropológus tudományos alaposságát.
„Ez túl sok volt akkoriban a tudósoknak” – mondta egy interjúban az AFP francia hírügynökségnek Lee Berger. Továbbra is meggyőződésük volt, hogy mindez a nagy aggyal kapcsolatos, és a közelmúltban, kevesebb mint százezer éve történt– magyarázta. „Most eljutottunk arra a pontra, hogy elmondhatjuk a világnak, ez nem igaz” – mondta az 57 éves felfedező, aki szerint hegyes vagy éles szerszámmal a sírok falába vésett mértani jelképeket is találtak. A négyszögeket, háromszögeket és kereszteket szerinte tudatosan vésték a lesimított felületre.
Carol Ward, a missouri egyetem antropológusa úgy vélte, hogy ezek az eredmények, ha megerősítést nyernek, potenciálisan nagyon fontosak lehetnek. A kutatók régóta társítják a tűzgyújtás, a vésés vagy a festés képességét a modern ember agyi képességével, mint például a cro-magnoni emberével.
A felfedezésekben részt vevő Augustín Fuentes, a princetoni egyetem antropológusa szerint a temetkezés, az értelem és a művészet jóval korábbi eredetű és bonyolultabb lehet, mint gondolnánk, és feltehetően nem csak az emberre jellemző.
(MTI)
Lee Berger professzor (Fotó: Luca Sola/AFP)
A mongol kutató úgy véli, az eredmények fontosak lesznek a mongolok, az európai hunok, a magyarok ősei, valamint a mai mongolok közötti genetikai kapcsolat és rokonság meghatározásában.
A nagy vihart kavaró tanulmányban a honfoglaló minták helyett neolitikus egyéneket vizsgáltak, pedig Árpád magyarjainak nincs közvetlen genetikai kapcsolata a neolitikus Kárpát-medencei lakossággal.
Az etnikai identitás kulturális jelenség, így se nyelvészeti, se régészeti, se archeogenetikai módszerekkel nem vizsgálható, vallja Somfai Kara Dávid, aki nyelvek és népek kapcsolatáról is beszélt.
A Magyarságkutató Intézetet a jövőben M. Lezsák Gabriella fogja vezetni.
Az Abák és Árpád-házi királyaink közös őshazából, az ázsiai hun birodalom területéről származnak, Aba Sámuel felesége pedig Szent István testvére lehetett – tudjuk meg a tanulmány szerzőitől.
Milyen volt részt venni a konklávén? Mik voltak az első benyomásai az új pápáról? Milyen veszélyek fenyegetik az emberiséget és az egyházat? Ezekre a kérdésekre adott többek között választ Erdő Péter bíboros Café Francescóban megszervezett találkozón. Beszámolónk.
Nem hiszem, hogy haragudnunk kellene Sikorskira. Nagyjából így beszél minden politikus a történelem kezdete óta.
Bart De Wever belga miniszterelnök közölte „mindent megtesz, ami csak hatalmában áll”, hogy megakadályozza az EU által Ukrajnának nyújtott új hitelt.
