Antropológusok szerint az eddig feltételezettnél valójában több százezer évvel korábbra datálható az emberi kultúra megjelenése.
A Dél-afrikai Köztársaságban az őstörténet legrégebbi sírjainak felfedezéséról számolt be hétfőn Lee Berger világhírű paleoantropológus. A felfedezés révén legalább százezer évvel korábbra datálhatók a temetkezési szokások első nyomai.
A mintegy harminc méterre a föld alatt, egy keskeny folyosóhálózat végén elhelyezkedő fülkékben magzatpózba összezsugorított formában az ember távoli rokonainak megkövült maradványaira bukkantak a 2018-ban elkezdett ásatások során. A felfedezők megállapították, hogy a lyukformájú sírokat a kiásott földdel visszadugaszolták, amiből arra következtettek, hogy az őskori holttesteket szándékosan temették el.
„Az emberformájúak esetében valaha feljegyzett legrégebbi temetkezésekről van szó, amelyek legalább százezer évvel korábbiak a Homo sapiens temetkezéseinél” – állítják a tudósok tudományos lektorálás előtti cikksorozatukban, amely a lektorálás után az eLife című tudományos folyóiratban jelenik meg.
Az ásatásokat a Johannesburgtól északnyugatra fekvő, az emberiség bölcsője néven ismert, az UNESCO világörökségi listáján szereplő régészeti helyszínen végezték. Az eddig feltárt legrégebbi temetkezési helyek – egyebek mellett a Közel-Keleten és Kenyában – körülbelül Krisztus előtt 100 000-re datálódnak, és a Homo sapiens maradványait tartalmazzák.
és a Homo naledi nevű, kis termetű (mintegy másfél méter magas), narancsnagyságú aggyal rendelkező emberféle maradványait őrzik.
A Homo naredi, amelynek a Lee Berger általi felfedezése már megkérdőjelezte az emberiség evolúciójának lineáris értelmezését, továbbra is rejtély a tudósok előtt. A Homo naledi a több millió éves lények jellemzőivel – mint a primitív fogazat és a mászásra alkalmas combok – rendelkezett, ugyanakkor a lába hasonlított a mostani emberéhez, és a kezével képes volt az eszközhasználatra. „A felfedezések azt mutatják, hogy a temetkezési szokások nem korlátozódtak a Homo sapiensre vagy más, nagy méretű aggyal rendelkező emberfajtákra” – állítják a tudósok.
Ezt az elméletet, amely szembemegy azzal az általánosan elfogadott elgondolással, amely szerint a halál tudata és az ide sorolható szokások az emberrel kapcsolatosak, Lee Berger már 2015-ben felvetette, amikor bemutatta a világnak a Homo naledit. Az elmélet már akkor nagy vihart kavart, számos szakember megkérdőjelezte a médiában népszerű, a National Geographic támogatását élvező amerikai paleoantropológus tudományos alaposságát.
„Ez túl sok volt akkoriban a tudósoknak” – mondta egy interjúban az AFP francia hírügynökségnek Lee Berger. Továbbra is meggyőződésük volt, hogy mindez a nagy aggyal kapcsolatos, és a közelmúltban, kevesebb mint százezer éve történt– magyarázta. „Most eljutottunk arra a pontra, hogy elmondhatjuk a világnak, ez nem igaz” – mondta az 57 éves felfedező, aki szerint hegyes vagy éles szerszámmal a sírok falába vésett mértani jelképeket is találtak. A négyszögeket, háromszögeket és kereszteket szerinte tudatosan vésték a lesimított felületre.
Carol Ward, a missouri egyetem antropológusa úgy vélte, hogy ezek az eredmények, ha megerősítést nyernek, potenciálisan nagyon fontosak lehetnek. A kutatók régóta társítják a tűzgyújtás, a vésés vagy a festés képességét a modern ember agyi képességével, mint például a cro-magnoni emberével.
A felfedezésekben részt vevő Augustín Fuentes, a princetoni egyetem antropológusa szerint a temetkezés, az értelem és a művészet jóval korábbi eredetű és bonyolultabb lehet, mint gondolnánk, és feltehetően nem csak az emberre jellemző.
(MTI)
Lee Berger professzor (Fotó: Luca Sola/AFP)
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály csapata tartott közösségi régészeti napot.
Eddig is minden jel erre utalt, az új tömegsír feltárásával nem igazán maradtak kérdések az 1526-os mohácsi csata helyszínével kapcsolatban, miközben a részletekről is egyre többet tudunk.
A neves Science folyóiratban jelent meg egy tanulmány, a legszomorúbb, hogy minden jel arra mutat: igazuk van.
A kazár-bizánci kapcsolatok miatt megkerülhetetlen a Krím szerepe őstörténetünkben, az etelközi magyarságnak is nyoma van a félszigeten – árulja el egy hiánypótló könyv szerzője.
Helif nő, nem transznemű, nem biológiai férfi. Nő fog nővel boxolni szombaton az olimpián.
Napok óta tartott a túrázók kálváriája, a szél és a hóesés miatt a mentést többször is fel kellett függeszteni.
A Magyarországon politikai menedékjogot kapott Marcin Romanowski világosan fogalmazott.
