A pünkösdi hosszú hétvégével repülőrajtot vett a nyári turisztikai főszezon, a szakma pedig joggal reméli, hogy éves szinten sikerül túlszárnyalni a koronavírus-járvány kitörése előtt produkált rekordteljesítményt. Elemzésünk.
Több mint 420 ezer vendégéjszakát foglaltak le a magyarországi szálláshelyekre a pünkösdi hosszú hétvégére, s a kikapcsolódni vágyóknak az időjárás sem okozott csalódást, hiszen kora nyarat idéző hőmérsékletet mértek szerte az országban. A Balaton vize több helyütt elérte vagy meghaladta a 20 Celsius-fokot, a Velencei-tó Agárdnál pedig ennél is melegebb, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint 23 fokos volt. Vagyis már május végén szinte minden adva volt ahhoz, hogy berobbanjon a turisztikai főszezon. A kérdés leginkább az, hogy a magyarok pénztárcája mit bír majd el a vakáció ideje alatt.
„A Magyarországra érkező külföldi turisták száma erőteljesen emelkedik, a hazai vendégeknek a koronavírus-járvány idején tapasztalt aktivitása pedig továbbra is kitart,
így joggal remélhető, hogy az adatok felülmúlják a 2019. évieket, és rekordszintet érnek el, a bevételekben mindenképpen”
– mondja a Mandinernek Kiss Róbert Richard turisztikai szakújságíró, felidézve, hogy négy esztendővel ezelőtt a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken elérte a 12,8 milliót, a vendégéjszakáké pedig a 31,3 milliót. Arra is felhívja azonban a figyelmet, hogy idén számos tényező befolyásolhatja a szektor teljesítményét, leginkább az orosz–ukrán háború okozta válság, amely több szempontból átalakította az utazási szokásokat. Lapunk is írt arról korábban, hogy például sok amerikai fejében hazánk leginkább egy Ukrajnához túlságosan közel eső országként élt, így inkább más úti célt választottak maguknak. Ez a trend azonban megfordulni látszik, egyre többen érkeznek az Egyesült Államokból, csakúgy, mint Kínából. A távol-keleti ország tehetősebbjei a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások feloldása után ismét célba vették Közép-Európát. A kínaiak olyannyira fontosak a magyar turisztikai szektornak, hogy két hónappal ezelőtt a Liszt Ferenc repülőtéren ünnepélyes keretek között fogadták a járványidőszak óta első hivatalos csoportos vízummal Budapestre érkező kínai turistákat. Emellett a visegrádi országok látogatóinak száma is folyamatosan nő, és szintén látványos tendencia, hogy egyre több román keresi fel az alföldi fürdővárosokat.
„A legfontosabb küldőpiacunk továbbra is Németország, de Budapest esetében hasonlóan jelentős az Egyesült Királyság, és számottevő erősödés figyelhető meg az olasz és a spanyol vendégek számában is” – teszi hozzá a szakértő. Megjegyzi, hogy a nyár nagy sporteseményei és fesztiváljai hagyományosan sok külföldit vonzanak, és idén sem várható másként. Ezek nyitányaként már bizonyított a labdarúgó-Európa-liga május utolsó napján rendezett budapesti döntője, a meccsre érkező szurkolók ugyanis hozzájárultak ahhoz, hogy ismét erős májust zárjon a magyarországi turizmus.
Akik továbbra is hiányoznak a katalógusból, azok az orosz turisták, amit leginkább Budapest és a korábban a hazai fellegváruknak számító Hévíz érez meg. Az utolsó időben a Magyarországra látogató oroszok vendégéjszakáinak harmadát a zalai fürdőváros regisztrálta, ám a Moszkva elleni szankciók, repülési tilalmak miatt tavaly ez gyökeresen megváltozott. „2022-ben 955 ezer vendégéjszakát produkált Hévíz, ami hatalmas szám, mégsem a csúcs, azt ugyanis 2019-ben értük el, amikor 1,233 millió éjszakát töltöttek el nálunk a turisták. Ebből is látszik: az orosz ajkú vendégek hiányoznak, hiszen ők nagyjából évi 300-350 ezer vendégéjszakát tartózkodtak a városban. Ha ezt a számot hozzáadjuk a tavalyi 955 ezerhez, az jön ki, hogy 2022-ben is csúcsot döntöttünk volna” – magyarázza lapunknak a település polgármestere. Papp Gábortól megtudjuk, hogy aggodalomra azért nincs ok, mert a kieső látogatókat más piacokról próbálják pótolni, elsősorban a környező országokból, például Szlovákiából és Szlovéniából, továbbá Csehországból, valamint a hévízi turizmus egyébként is hagyományos piacának számító Németországból. Emellett a pandémia és az akkori utazási korlátozások hatására rengeteg magyar fedezte fel – vagy fedezte fel újra – Hévízt, és az adatokból az derül ki, hogy sokan azóta is visszatérő vendégek.
A polgármester hozzáteszi, hogy a sármelléki (hivatalos nevén Hévíz–Balaton nemzetközi) repülőtér fejlesztéséről folyamatosak a tárgyalások. A légikikötő jelenleg charterjáratokat fogad Németországból – Drezdából, Lipcséből –, de friss hír, hogy az egyik egyiptomi diszkont-légitársaság, az Air Cairo is tervezi chartergépek indítását, s más járatfejlesztések is tervben vannak Sármelléken. „Ki kell használnunk, hogy itt van nekünk ez a nemzetközi repülőtér, ezért számos szóba jöhető desztinációban gondolkodunk, így akár már őszre, jövő tavaszra menetrendszerű járatok üzemeltetése várható” – mondja Papp Gábor.
A belföldi nyári foglalási adatok országos szinten ugyancsak kiválók, de az év eddig eltelt hónapjai sem szolgáltathatnak okot a panaszra. Kiss Róbert Richard felidézi: tavaly ősszel az idegenforgalomban érdekeltek közül még sokan vélték úgy, hogy a „rezsidémon”, vagyis az energiadíjak jelentős megemelkedése miatt befellegzett nekik. Ám annak ellenére, hogy a magyarországi utazási árak 2022-höz képest egyes szegmensekben akár 20-25 százalékkal is emelkedtek, világosan látszik: az emberek, ha csak tehetik, nem mondanak le a rekreációnak e formájáról, a többség ragaszkodik az utazáshoz.
s hasonló népszerűségnek örvendenek a fürdővárosok – például Sárvár, Hajdúszoboszló, Hévíz –, és szintén egyre felkapottabb az Észak-Magyarország régió. Utóbbira példaként említi a Zemplén vidékét, ahol a természeti látványosságok és a kulturális kikapcsolódás mellett a számos extrém programot kínáló, két libegőpályát is működtető sátoraljaújhelyi kalandpark jelenti az egyik fő vonzerőt.
A szakember kiemeli, hogy
A tó körüli bicikliút egy nap alatt kényelmesen teljesíthető, így a gyermekes családok körében ez az egyik kedvenc célpont kétkerekűvel. A tó fejlődését jól jelzi a szálláslehetőségek számának emelkedése is. Az egyik legnagyobb szálláskereső oldalon, a Szállás.hu-n például csak Tiszafüred esetében 179 ajánlat közül lehet válogatni; összevetésképpen: ugyanez a szám a balatonfüredi kereséseknél 291, a keszthelyieknél 228 a honlapon.
Talán leginkább a pandémia következményének tudható be, hogy évről évre több a „kirándulóturista”, aki jellemzően turistaútvonalak mentén fekvő, erdőben lévő bérelhető házat keres magának, családjának, baráti társaságának, hogy a világtól némileg visszahúzódva tudjon néhány napot eltölteni. Ebben a kategóriában az Őrség az egyik legnépszerűbb célpont; a tájegység a koronavírus-járvány alatti elvonulás idején lett a korábbinál is felkapottabb, szálláshelyei azóta is jellemzően 70-80 százalékos foglaltsággal üzemelnek. Hasonló okokból lett igencsak keresett például Noszvaj, az ország egyik legtisztább levegőjű települése, ahol működik egy olyan extrém erdei szállás, ahová már több hónappal az érkezés előtt le kell adni a foglalást.
A turisztikai szakértő összegzése szerint minden szám azt mutatja, hogy
A Szállás.hu a Mandiner megkeresésére összeállította – az oldalon május végéig leadott foglalások alapján – a magyarországi vendégek körében legnépszerűbb belföldi úti célok listáját. A rangsort Siófok vezeti, mellette Hajdúszoboszló és Eger fért még fel a dobogóra, őket követi Gyula, Budapest, Szeged, Balatonfüred, Hévíz, Pécs és Zalakaros.
A nyári foglalásokat turisztikai régiónként összesítve szintén a Balaton elsősége rajzolódik ki: a szálláskeresőn leadott megrendelések harmada szól a tó környékére, ezt követi Észak-Magyarország 15, majd a Dél-Alföld és a NyugatDunántúl 10-10 százalékkal. A további sorrend ebben a kategóriában: az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl, a főváros és vonzáskörzete, a Közép-Dunántúl, a sort pedig a Tisza-tó zárja. A szállástípusokat tekintve a legtöbb kikapcsolódni vágyó, a foglalók 35 százaléka apartmant választ a nyári üdüléshez, a vendégházak és a hotelek egyaránt 24 százalékon állnak, a panziók aránya az összes foglaláson belül 12 százalék.
A Szállás.hu szakértői úgy látják, a vendégek egyértelműen a kedvező, illetve kedvezményes árú szállásokat keresik, és idén nyáron kevesebbet fordítanak a nyaralásra. „Azok a szállásadók számíthatnak erősebb vendégforgalomra, akiknek az árai kedvezők, és természetesen az ár-érték arányuk versenyképes” – summáz a szálláshelykereső oldal.
Persze nem csak a hazai idegenforgalom számít honfitársainkra. A magyarhoz hasonlóan a horvát turisztikai szakma is rekordévet vár 2023-ra. A Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi igazgatója, Ivana Herceg a minap arról számolt be, hogy május 20-áig bezárólag, azaz nem egészen öt hónap alatt már csaknem 50 ezer magyarországi turista érkezett az országba. Ez 26 százalékkal haladja meg a tavalyi számot, de a 2019-es rekordév adatát is felülmúlja 13 százalékkal. Vendégéjszakából eddig 140 ezret töltöttek a magyarok Horvátországban, ami 25 százalékos növekedés 2022 azonos időszakához képest, és majdnem ennyivel szárnyalja túl a 2019 azonos időszakában mért, eddigi legmagasabb vendégéjszakaszámot is. Az MTI szerint a magyarországi turisták által legkedveltebb horvát régió ebben az évben eddig a Kvarner-öböl, az Isztriai-félsziget, valamint Split-Dalmácia megye volt, a leglátogatottabb település pedig Abbázia, Zágráb, Rovinj és Cirkvenica.
Mint azt a szakmai nyilatkozatok és az előrejelzések is mutatják, a Balaton népszerűsége verhetetlen, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részletes számainak köszönhetően pedig tüzetesebben is áttekinthető, milyen paraméterek jellemzik a tó körüli szabadidő-eltöltést. Az NTAK adatai szerint tavaly 2,8 millió vendég 8,8 millió vendégéjszakát töltött el a turisztikai térségben, amely nemcsak a tóparti településeket foglalja magában, hanem olyan távolabb esőket is, mint Hévíz, Zalakaros vagy éppen Tapolca. A magyarországi vidék teljes 2022-es forgalmának csaknem a harmada köthető ehhez a régióhoz, a szálláshelyforgalom háromnegyedét a belföldiek adták. A térség települései közül a vendégéjszakák száma alapján az előző évben Siófok végzett az első helyen 1,1 milliós számmal, őt követte Hévíz csaknem 1 millió, Balatonfüred 949 ezer, majd Zalakaros 811 ezer és Zánka 314 ezer vendégéjszakával. Ez az öt helység adta együtt a térség teljes forgalmának majdnem a felét. A vendégéjszakák 45 százalékát szállodákban töltötték a turisták, a második helyen a magán- és egyéb szálláshelyek végeztek 33 százalékkal, majd a sorban a kempingek, a közösségi szálláshelyek, a panziók és az üdülőháztelepek következtek.
A térség szálláshelyei 2022-ben 136 milliárd forintos bevételt generáltak, ami 41 százalékkal magasabb az előző évinél, amely persze a járvány hatásai miatt nem tekinthető statisztikailag korrekt bázisértéknek. A befolyt pénzből 12 milliárd forintot Szép-kártyáról fizettek a vendégek. A legfontosabb küldő piac a Balaton térségében 771 ezer vendégéjszakával Németország volt, emellett sokan érkeztek Csehországból, Szlovákiából, Ausztriából, Lengyelországból és Romániából is. A belföldi vendégek 40 százaléka a fővárosból és Pest vármegyéből utazott a Balatonhoz.
Az NTAK a mobilcella-információk alapján azt is kimutatta, hogy a térségben a legtöbb egynapos látogató a siófoki Aranypart szabadstrandnál, a tapolcai Malom-tónál, a zalakarosi gyógy- és élményfürdőnél, a Hévízi-tónál, a veszprémi várnál, a balatonfüredi Tagore sétánynál, valamint a tihanyi bencés apátságnál fordult meg.
Nyitókép: Hévíz megérzi az orosz turisták hiányát, de így is jól teljesít vendégéjszakaszámban
Forrás: MTI/Varga György
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
A szélsőjobboldali politikai erők térnyerése Romániában túlmutat a pártpolitikai versenyen. A befektetők, a hitelminősítők és az uniós partnerek számára a legfontosabb kérdés az, hogy az ország képes marad-e fegyelmezett, kiszámítható és Európa-kompatibilis gazdaságpolitikát folytatni.
Május utolsó hétvégéjén a fővárosi turizmus minden korábbinál magasabb bevételt érhet el.
A vállalatainak bevétele azonban még így is eltörpül a liverpooli fizetése mellett.
Súlyos vádakkal illette Magyar Péter Orbán Viktort, de a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint éppen ő követte el azt, amivel vádaskodik.
