Jeffrey Sachs: Egyre közelebb, hogy az amerikai bolondság miatt mind felrobbanjunk

A Budapest Peace Forum az MCC-ben neves megszólalók béke melletti kiállásával folytatódott. Az első panelben beszélt Omar Ashour, a Doha Institute for Graduate Studies professzora, Riva Ganguly, az indiai Külügyminisztérium korábbi államtitkára, Kishore Mahbubani, az ENSZ BT korábbi elnöke, Jeffrey Sachs, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatója és Frank Füredi, az MCC brüsszeli központjának vezetője.

***

Összeomlottak a békeszerződés-rendszerek

Ashour kifejtette, hogy az elmúlt évtizedekben a békeszerződések többsége összeomlott. A béke kezdeményezése és fenntartása súlyos kihívást jelent. Manapság kevés a béke, de sok a kezdeményezés. Az ukrajnai háború nem 2022-ben kezdődött. A krími, donbaszi konfliktus ezt megelőzte, ez után jött Minszk 1 és 2, kísérletek a béke megoldására. Voltak javaslatok, de nem hozták el a békét. Ashour szerint a legerősebb felek még mindig azt hiszik, győzhetnek. Azt hitték az oroszok, hogy ha megszállják Ukrajnát, akkor támogatni fogják őket a helyiek, és felbuzdultak az afganisztáni fiaskón is. A béke drága, de nem drágább, mint a háború.

ez büdzsé-gondokat is jelent. 

Ázsiában másképpen látják a globális békét

Ganguly szerint Ázsiában másképp látják a globális békét. India úgy tekint az ENSZ-re, mint a békés megoldások fő fóruma. De az ENSZ-et meg kell reformálni, mert nem tükrözi a valóságot, hanem a második világháború után kialakult helyzetet mutatja. A regionális kontextus nagyon összetett. A volt államtitkár szerint fontos aláhúzni, hogy a béke Dél-Ázsiában kiemelkedően fontos. A régió épp, hogy megnyugodott a vakcinahiány és a gazdasági hatások után, de közben Indiát a Kínával való konfliktus is fenyegeti. Közben Afganisztán is kihívást jelent, nő a terrorizmus. Mikor kitört az orosz-ukrán háború, a dél-ázsiai régió már kihívásokkal nézett szembe. Idetartozik az élelem, műtrágya árának növekedése, az infláció, a kieső turizmus. A háború hatása erős, Banglades, Nepál, Bhután is megrázkódott gazdasági értelemben – vázolta Ganguly. A régiónak hatalmas gazdasági szerepe van, és a világ lakosságának jelentős része a régióban él, tehát a stabilitás és béke megőrzése itt különösen fontos, tette hozzá.

A nagyhatalmak visszafelé menetelnek

Mahbubani, az ENSZ BT korábbi elnöke videóüzenetben beszélt. Sok sikert kívánt a fórumnak, mert a békére nagy szüksége van a világnak. Új könyvében, melyet már 3 millióan töltöttek le, arról ír, hogy míg a világ a legújabb századra készül, sok nagyhatalom még a múltban él. Nem képesek alkalmazkodni a jövőhöz. Ez értékelése szerint ellentmondáshoz vezet,

A G7 országok a világrend őreiként tekintenek magukra, de gondolataik a múlt évszázadot írják le. Az igazság az, hogy ők a „régi uralmat" őrzik, és ez veszélyes. Tegyük fel a kérdést: miért Ázsiában vannak a világ legdinamikusabban növekvő gazdaságai? 

Nem bölcs dolog megfékezni Kína növekedését

Mahbubani szerint a stabil világrend feltétele, hogy alkalmazkodni kell az új századhoz. Több civilizáció van, több pólus, és multilaterális kapcsolatokra van szükség. Az USA meg akarja fékezni Kína növekedését, de ez nem bölcs dolog, mert nem lehet megállítani a gazdasági növekedést, a civilizációt. Az USA felteszi a kérdést: miért nem olyan Kína, mint mi? A kérdés maga azt mutatja, hogy nem értik a történelmet, mutat rá.

Ezt sokan így látják, kivéve az angolszász megszólalók többségét, akik szörnyen arrogánsak, és akadályozzák a modern világ megértését.

Kilenc éve tart az ukrajnai háború, nem tavaly kezdődött

Sachs szerint a huszonegyedik század már nem Amerika évszázada. Egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy bolondságunk miatt mind felrobbanjunk. Mit tehetünk, hogy visszatáncoljunk a szakadék széléről? – kérdezte. 9 éve tart a háború Ukrajnában, hiszen az nem 2022-ben kezdődött, utóbbi csak amerikai propaganda. A háború azzal kezdődött, hogy megdöntötték az ukrán elnököt, Janukovicsot, s ebben Amerikának nagy szerepe volt. Janukovics semleges akart maradni, meg akarta óvni Ukrajnát, és ezért Amerika megdöntötte az uralmát. Nulandról felvétel is van, ahol három héttel Janukovics bukása előtt már a jövő kormányról beszél – de ilyesmiről nem beszélünk a nyugati sajtóban, csak kényelmes narratívákról beszélünk. Janukovics után egy igazán oroszellenes kormány jött, és az USA és Európa rögtön mögéjük állt. Ukrajnát be akarják vonni a nyugati érdekszférába, az EU-ba és a NATO-ba. Az USA azt mondja, békebarát, csak néha csinál itt-ott egy kis háborút, de emiatt nem kell aggódni, mutatott rá.

Az oroszok végig azt kérték, ne terjeszkedjen a NATO, ne tegyetek rakétákat és bázisokat a határunkra, de a „nagy békebarát" George W. Bush alatt folyamatosan terjeszkedett. A mostani CIA-elnök, William Burns régen az oroszországi követ volt, és 2008-ban arról tájékoztatta feletteseit, hogy a NATO terjeszkedése felelőtlenség, hiszen nem csak Putyin, de a teljes orosz elit ellene van: „a nyet azt jelenti, hogy nyet".

A NATO azt mondja, azt csinál, amit akar, és ez nem békecsinálás, ez nem diplomácia, és a végén mindannyian belehalhatunk. Ha nem is lesz így, akkor olyan lesz Ukrajna, mint Afganisztán – utóbbi is ugyebár egy „nagy amerikai siker" – ironizált Sachs. Ukrajna és Oroszország nem sokkal a háború kitörése után már majdnem megállapodtak, de az USA vétózott. Ha betartotta volna Ukrajna a minszki szerződést, akkor nem lett volna háború, ahogyan akkor sem, ha Németország és Franciaország betartatja a szerződést Ukrajnával.

Amerika Európa, Nyugat Kína ellen van

A panelt Füredi zárta. A professzor szerint a háborút egymást erősítő tényezők tartják fenn. A háború Oroszország és Ukrajna között zajlik, ilyen értelemben a szuverenitásról szól. Közben proxyháború is NATO/Amerika, illetve Oroszország között. Ilyen értelemben számításokról és érdekekről szól, melyek eltérnek az ukrán és orosz érdekek között.

Továbbá Amerika hajlandó az utolsó ukránig küzdeni, tehát a fókusz teljesen eltér attól, ami ténylegesen zajlik. Ezalatt globális gazdasági harc is zajlik – fogalmazott Füredi.

Újabb elem a kultúrharc, vetette fel. A nyugati vezetők morális rehabilitálásukra használják a háborút. A nyelvezet a médiában Zelenszkijt kulturális ikonná teszi, mindenki mellette akar feltűnni. Az amerikai külügy arról beszél, hogy „Kijevnek queer-nek kell lennie" (azaz „nem heteró"-nak). Amerika itt arról szónokol, hogy az amerikai értékeket kivetítik egy másik civilizációra, és olyanná teszik őket, mint Amerika. Nyugaton azt hiszik, hogy a történelem 1945-ben kezdődött, vagy hogy a hidegháború után már nem lesz hagyományos háború Európában. A Nyugat analfabéta geostratégiai értelemben, tegyük hozzá, az angolon kívül nem is nagyon beszélnek más nyelven sok nyugati külügyben – viccelődött Füredi. Néhány nyugati politikus szerint a geopolitika csúnya szó, és a nemzeti érdek a globális kozmopolitizmus alatt áll. Nem értik a nemzeti érdek fontosságát, mely fontos késztetőerő lehet a béketárgyalásokra. Füredi szerint nem látni a háború végét, ez még menni fog sokáig, talán tűzszünetek tarkítják majd, de egyik fél sem fogja feladni és hazamenni. 

Fotó: Unsplash