Nyitókép: A sírból előkerült páratlan orvosi eszközök (fotó: Rusznák Gábor/ELTE)
A fantasztikus lelet megtalálásának körülményeiről Vida Tivadar, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet igazgatója és Gulyás András, a Jász Múzeum régésze elmondta: a lelőhely neve Jánoshida-Márkuspart, melyet közösségi régészet keretében fedeztek fel a Jász Múzeum munkatársaival együttműködő, régészet iránt elhivatott, etikus lelőhelyfelderítők. A felszínen talált kerámia és fém leletek alapján a lelőhelyen vaskori és Árpád-kori településekre, valamint rézkori és kora középkori temetkezésekre számítottak és 2022-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézete a Jász Múzeummal és az ELKH BTK Régészeti Intézettel együttműködésben kezdte el a kutatásokat, amelynek első lépése a szisztematikus lelőhelyfelderítés, a terepbejárás és a földmágneses vizsgálat volt.
Mint kiderült, az ELTE hallgatói számára régészeti terepgyakorlatot is jelentő ásatásra 2022 őszén került sor: ekkor egy jelentős avar kori, de teljesen kirabolt temetőre bukkantak.
Amire azonban nem számítottak, hogy egy több száz évvel korábbi sírt is megtalálnak az avar kori sírsorok között.
Itt kezdődött a „jánoshidai orvos sír” története a feltárással, a leletek megmentésével, in situ kiemelésével, majd restaurálásával.
Túlvilági útra mellékelt eszközök: szike, fúró, csontvéső, bronz lapátka
A feltárt, sírban egy, a korszak viszonyai között idősnek számító, 50-60 év közötti férfi feküdt, szinte teljesen bolygatatlan állapotban – erről már Samu Levente az ELTE BTK Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszék régésze mesél. Hozzáteszi: azért csak szinte, mert néhány állatjárat átvezetett a síron, az ezekben mozgó kisállatok, rágcsálók, ki is mozdítottak néhány tárgyat az eredeti helyéről. „De szerencsére jelentős mértékű kárt nem okoztak a sírban. Az eltemetett férfi mellett az eredeti helyén, a jobb és bal lábfej külső oldalánál találtuk meg a túlvilági útra mellékelt eszközöket. Ezek
orvosi, elsősorban sebészeti beavatkozásokra alkalmas eszközök
voltak, egy-egy fa ládikában elhelyezve” − meséli a régész.
A fa ládikára a megmaradt famaradványok mellett az eszközök pozíciója utal, tudjuk meg, melyek rendkívül szerencsés módon megmaradtak az eredeti helyükön, úgy ahogy eredetileg belehelyezték őket a tartóba. Az egyik készlet szikéket, úgynevezett csont emelőt, orvosi kést, fúrót vagy fűrészt tartalmazott. „Utóbbinak sajnos elkorrodálódott a nagy része, így a pontos funkciót nem tudjuk eldönteni, nyitva kell hagynunk a kérdést. A másik szettben vas fogorvosi fogó és bronz orvosi csipesz, csontvéső és orvosságok felvitelére alkalmas bronz lapátka volt” – sorolja Samu Levente.