Orosz katonai szakértő: Moszkva ultimátumot adhat Ukrajnának – és a Nyugat nem fog közbelépni
Szerinte nem zárható ki az Oresnyik hiperszonikus fegyver Ukrajna elleni alkalmazása sem.
Izraelnek komoly és sokrétű érdekei vannak, hogy jó kapcsolatot ápoljon Oroszországgal. A közel-keleti ország szempontjából Ukrajnában nincsen semmi különleges, mivel más államok is léteznek humanitárius válságban – mondta Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő heti geopolitikai műsorunkban. Mandiner Harctér Robert C. Castellel és Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával. Összefoglaló.
„Izraelnek nagyon komoly és nagyon sokrétű érdekei vannak fenntartani az Oroszországgal való kapcsolatát” – kezdte a beszélgetést Robert C. Castel, amelyet azzal támasztott alá, hogy Oroszországban nagy lélekszámú zsidó közösség él. A napokban felröppent hírek szerint Izrael tárgyalásokat folytat egy meg nem nevezett európai országgal kétszáz Merkava harckocsi eladásáról, Ezt sokan úgy értelmezték, hogy a harckocsikat egy európai közvetítőn keresztül Ukrajnának szánják. A biztonságpolitikai szakértő ezzel kapcsolatban elmondta: „Izrael nem fog Merkava tankokat szállítani Ukrajnának se direktben, se közvetetten.” Szerinte
és nem láttunk gyökeres változást Ukrajna szavazási mintázatában, az ENSZ-ben Izrael ellen szavaz.”
Kifejtette, teljesen egyértelmű, Izrael nem nézi jó szemmel, hogy Oroszország agressziót követ el egy másik országgal szemben, viszont Izrael szempontjából Ukrajnában nincsen semmi különleges, mivel sok más tagállam is küzd humanitárius válsággal, és azok nagy hányadával a világ kormányai nem is foglalkoznak.
Bendarzsevszkij Anton elmondta, az Izrael és Ukrajna közötti kapcsolat azért is fontos, mivel vannak olyan lobbicsoportok a zsidó nemzetállamban, amelyek szláv államokból kerültek ki, mint például ukrán vagy fehérorosz etnikai hátterű zsidók. Szerinte Izrael reálpolitikát folytat, viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy az Egyesült Államok szövetségi rendszerébe tartozik, és érkezhet bizonyos nyomásgyakorlás a tengerentúlról. Jó példa Törökország, amely pragmatikus kapcsolatot ápol Oroszországgal, miközben fegyvereket küld Ukrajnának.
A blokkosodás elkezdődött
„A világnak egy részét a blokkosodás jellemzi, amelyre Európa a klasszikus példa, viszont
– értékelt Robert C. Castel, mivel a Közel-Kelet, vagy Izrael próbál egyensúlyi pozíciót kialakítani a szuperhatalmak között, és nem elköteleződni egyik irányba sem. Bendarzsevszkij Anton szerint több blokk alakul ki: lesz egy nyugati blokk, lesz, ami Kína köré szerveződik, és lesznek olyan országok, amelyekről nem tudni melyikbe akarnak tartozni, mint Izrael vagy Törökország. Felhívta rá a figyelmet, hogy fukuyamai modell érvényesült Nyugaton, amely azt állította, nem lesznek háborúk, béke lesz a nagyhatalmak között boldog együttéléssel, viszont ez az utópia megdőlt, megindult a nemzetközi fegyverkezés, valamint blokkosódás.
– jelentette ki Robert C. Castel, szerinte egyre több olyan középhatalom lesz a jövőben a világban, melynek tömegpusztító fegyvere is lesz.
Macron közeledne a BRICS országok felé
BRICS augusztusi csúcstalálkozóján a szövetség bővítéséről is szó lehet, a találkozó helyszíne a Dél-afrikai Köztársaság lenne. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója megemlítette, nem is biztos, hogy a csúcs meg lesz tartva, mivel Dél-Afrika része a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, amely elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, és felmerült, nem ott tartanák meg a csúcsot, mivel
Emmanuel Macron mintha megpróbálná meghívatni magát a BRICS-csúcsra, amely a szövetség felé való közeledés első lépéseként is értelmezhető. Bendarzsevszkij Anton szerint ebből a lépésből arra lehet következtetni, amelyet az elmúlt években is látunk, hogy
Szerinte az Egyesült Államok és Európa érdekei egybeesnek számos területen, viszont a jövőben is fontos tény marad, hogy az európai gazdaság egyik legfontosabb partnere Kína. Robert C. Castel rámutatott, hogy Franciaországot régi gyarmatbirodalma miatt is ezer szál köti az afrikai kontinenshez, és sokkal inkább arra fordítja a figyelmét a jövőben Kelet-Európa helyett.
Bendarzsevszkij Anton nem gondolja úgy, hogy Washingtonban azt szeretnék, hogy legyen egy hidegháború 2.0. Kifejtette, hogy az 1990-es években lett az Egyesült Államok a világ vezető hatalma, azonban már a jelenben, illetve a következő évtizedekben láthatóan veszélybe kerül szuperhatalmi pozíciója, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne így legyen. Szerinte emiatt is sürgeti a nyugati szövetségi rendszer kiállását Kínával szemben. Robert C. Castel úgy értékeli a helyzetet, hogy az Egyesült Államok nagyon keményen dolgozik azon, hogy az orosz-kínai szövetséget minél inkább összekovácsolják. Szerinte ezzel önsorsrontó politikát folytat az Egyesült Államok, mivel számos olyan szövetségese leszakadt az ukrán háború idején, akik nem tartoztak szorosan a nyugati szövetségi rendszerhez.
Kína katonai támaszpontot hozna létre Kubában, amelyet az amerikai adminisztráció aggodalommal kísér. Bendarzsevszkij Anton ezzel kapcsolatban elmondta, hogy
Szerinte azonban még jelentős lemaradásban van az Egyesült Államokkal szemben e tekintetben, amelyet nehéz lesz behozni a következő években.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
A beszélgetés podcast formában is meghallgatható:
Nyitókép: JALAA MAREY / AFP