A covid-években elhalasztott nyaralásokat most pótolják a magyarok, sokan mennek külföldre, a belföldi szállásfoglalások azonban májusban-júniusban elmaradnak a tavalyi évhez képest – a középréteg nagyon érzi az inflációs hatást. Hogyan alakulhatnak a külföldi beutazó turizmus számai, milyen szezonja lehet 2023 nyarán a belföldi turizmusnak, és visszakapaszkodik-e a budapesti hotelszektor? Interjúnk Szigetvári Józseffel.
***
A sima lángos ára 1000 Ft felett. Jelképszerű.
Van egy tényleges áremelkedés, amely már a tavalyi évet is érintette, és ennek van egy hatása a belföldi turisztikai keresleti viszonyokra.
Ha a Balaton „túldrágul”, akkor a horvát tengerpart egyre többek számára lesz ár-érték arányban érdemesebb... Hol van az a lélektani határ, amelyet a magyar tenger turisztikai szolgáltatásainak nem szabadna átlépnie?
Először is cáfolnám, hogy Horvátország élelmiszer és fogyasztás tekintetében olcsóbb lenne, de az valóban igaz, hogy a magyar szállások árszínvonalukban már elérték a horvátországi szintet.
Ennek megvan az oka: energiaár-emelkedés, munkaerőköltség-emelkedés és így tovább, a jövedelmezőség miatt a szálláshelyek ezt próbálták kipótolni árnöveléssel. Most azonban az áremelés miatt elriadt vendégeket kedvezmények adásával próbálják visszacsábítani.
Ez az első nyár 2019 óta, amely teljesen covid- és korlátozásmentes, teljes kapacitással működik a turizmus, a légi közlekedés, a külföldre jutás lehetősége. Vannak desztinációk, például Törökország vagy Görögország, ahol a magyarhoz hasonló szolgáltatást most olcsóbban is el lehet érni, és ezek érezhetően húznak el keresletet Magyarországról.
A hotelszektor az, ahol a lélektani határt már súrolják?
Alapvetően igen. De itt két kategória van. Az egyik a luxus vagy a nagyon erős brand-del rendelkező hotelek: ezek árszínvonala magas, de az ár-érték arány miatt az a kereslet, amely oda megy, meg tudja azt fizetni, és nemzetközi összehasonlításban sincsenek túlárazva. Van azonban egy ennél alacsonyabb árazású luxus kategória, amely alapvetően elérhető a magyar középosztály számára is –
Aki apartmanban, panzióban, kisebb szálláshelyen szeretne pihenni, az ár-érték arányban még mindig jó szállásokat tud találni, és nemzetközi összehasonlításban kedvezőbb áron lehet itthon ezekben nyaralni, mint külföldön. A kereslet ebben a kategóriában ezért hasonló a tavalyihoz.
Az infláció miatti lakossági spórolás következtében érezhetően kisebb fogyasztás, kevesebb szállásfoglalás lesz a nyáron?
Volt egy első negyedéves előfoglalási szezon, amely a tavalyi évihez képest jobb volt,
Látni kell, hogy tavaly egy nagyon erős kiugró kereslet volt, hiszen előtte egy covid-nyár volt. A mostani kereslet tehát a tavalyinál alacsonyabb. És ahogy említettem, ez leginkább a hotelfoglalásoknál látszik.
A belföldi nyaralás költségei tavalyhoz képest arányaiban mennyivel nőnek?
Már a tavalyi nyár költségei is jelentősen magasabbak volt, hiszen már akkor jelentkezett az energiaár-növekedés és az inflációs hatás – ahhoz képest idén egy 15 százalékos drágulás jelentkezik már most.
Jellemzően tehát az apartmanok, olcsóbb szálláshelyek fogynak el hamarabb?
Az első negyedévben volt egy jó keresleti időszak, a leutazott forgalomban jól teljesített a belföldi turizmus, most azonban, a májusi-júniusi forgalom gyengébb. Ehhez hozzájárult az is, hogy májusban az időjárás nem volt jó, és a foglalásokban nagyon szokott látszani, hogy rosszabb időben az emberek kevésbé hiszik el, hogy jön a nyár. A kisebb szállások gyorsabban telnek; ahol maradnak kapacitások, azok a hotelek és a drágább szálláshelyek.
A korábbiakhoz képest a vendégéjszakák száma hogyan alakulhat majd a foglalások eddig számai szerint?
A 2019-es adatok fölött lesz, de a tavalyi alatt. De ezt még befolyásolhatja az iskolazárás után esetleg jelentkező last-minute foglalási roham. Ugyanis a külföldi foglalások gyorsan telnek, hiszen kedvező árakon lehetett foglalni, de ezek a foglalások gyorsan el is kelnek, a charter-járatok betelnek.
Az inflációs hatás látszik a külföldi nyaralások iránti keresletben is?
Nagyon sok halasztott foglalást látunk. Az elmúlt három év korlátozásai miatt rengeteg halasztott kereslet van, most indul annyi légi járat, ami bírja a keresletet, illetve a török és a görög kínálat olyan mértékben tért vissza a piacra, hogy nagy a forgalom. Most van teljes kapacitáson lehetőség külföldre menni, és ezt látjuk az adatokon is:
Külföldiek is jönnek Magyarországra rendesen, sok nagy sporteseményt, rendezvényt tartanak, főleg Budapesten. A budapesti turizmus néhány év lejtmenet után rendben lesz?
Budapest nagyon szépen visszajött a covid-évek után a közép-európai versenyben. Jobban, mint Prága, pedig ezt néhány évvel ezelőtt kevesen hitték volna el. Sok járat érkezik Budapestre, nagy, frekventált nemzetközi eseményeket rendeznek, jó időben indult el külföldön az országmarketing, így a beutazó turizmusunk nagyon erős most, gyorsan helyre tudott állni. A külföldiek fő desztinációja pedig Budapest, így ki merem jelenteni, hogy
El fogja érni azt az átlagár-szintet, amelyet Budapestnek el kellett érnie.
Mi lesz a hotelekkel? Bírja fogja a szektor a forgalomkiesést?
A nem budapesti hotelek is jól tudtak alkalmazkodni a covid- és egyéb megpróbáltatásokhoz, sokkal tudatosabbak, mint korábban. Kapacitás-felmérést végeznek, emiatt tudatosabban áraznak, kedvezőbb ajánlatokat adnak, és ezzel remélhetőleg meg tudják majd nyerni a belföldi turisztikai réteget.
Mennyire lesz erős a 2023-as nyári szezon volumenében, vendégéjszakáiban?
A teljes turizmus, a külföldi és a belföldi turizmust is egybevéve, volumenben és vendégéjszaka-számban is túl fogja lépni a tavalyit.
Most egyébként 16 százalékot látunk, de ez csökkenni fog valószínűleg.
Ha tehát az utolsó covid előtti nyarat, a 2019-est vesszük 100 százaléknak, akkor mekkora lehet majd a 2023-as nyár forgalmi volumen-növekedése?
A 2023-as nyár külföld beutazó forgalomban megközelítheti a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszaka számban a 2019-es értéket, belföldi vendégek tekintetében 8-13%-al lehet a 2019-as vendégéjszaka szám alatt.
--
Nyitókép: Fürdőzők a Balatonban Siófoknál 2023. június 14-én (forrás: MTI/Vasvári Tamás)
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Kérlelte, hogy ne rémisztgesse a budapestieket.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
