„Minden évben megismétlődik ez a cirkusz, noha ebben semmi különös nincsen” – mondja a Mandinernek Osztie Zoltán, arra utalva, hogy a liberális sajtó és egyes megmondóemberek a közelmúltban élcelődve számoltak be az Orbán Viktor hatvanadik születésnapjára szervezett szentmiséről. A katolikus plébános lapunknak elmondja, egy baráti kör nagyon hosszú ideje minden évben felkéri, hogy mondjon misét a kormányfőért, így szerdán is érte imádkoznak majd.
Katolikus templomokban egyébként is szokás, hogy imádkoznak nem csak az egyházi, de a világi vezetőkért is, függetlenül azok pártállásától. Miseszándékot ráadásul bárki kérhet, ha az nem ellentétes az egyház hitével és tanításával, arra fogják bemutatni a legszentebb áldozatot. (Szélsőséges példa: nem fognak például azért misét mondani, hogy eszkalálódjon a háború, ellenben sok misét ajánlanak fel a konfliktus békés rendeződéséért.) Erre emlékezteti lapunkat Osztie Zoltán atya is. Mint mondja, „a nagypénteki könyörgésekben, ami az apostoli egyház legősibb imái közé tartozik, szintén szerepel, hogy közösen fohászkodunk »azokért, akik fölöttünk a közhatalmat gyakorolják«.” A keresztények ilyenkor azért fohászkodnak, hogy a nagy felelősséget viselő állami vezetők Isten forrásaiból merítsék a munkájukhoz az erőt, magyarázza az atya, majd hozzáteszi:
semmi különös nincs abban, hogy egy hiteles kereszténydemokrata vezetőért imádkozunk”.
.Az olykor kifejezetten heves liberális reakciókkal kapcsolatban a plébános úgy látja, „bosszantja őket a dolog”. Mint mondja, az egyházat rendre kritizáló körök politikai kampányt faragtak abból a vélekedésből, hogy az állam pénzzel tömi ki az egyházakat, akik cserébe szállítják a szavazatokat. Ez nem igaz, állítja a plébános, felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy államnak és egyháznak szövetségest kell látnia egymásban, hiszen mindketten ugyanazon társadalom javáért munkálkodnak.
Maradva a kritikusoknál, Osztie Zoltán felteszi a kérdést: „Ki és miért akarja tiltani, hogy Orbán Viktorért misét mutassunk be?” Majd a vallásszabadság és a miniszterelnökért mondott mise elleni kampány között húzódó ellentmondásra utalva úgy folytatja: „Ki akarja terrort alkalmazva megmondani, hogy a magunk hitét megélve a vallásszabadságot gyakoroljuk?” Emlékeztet: mi magunk dönthetjük el, hogy hogyan és milyen szándékokra mondunk imádságot, így aki ezt korlátozni akarja, az a vallásszabadságot kötné gúzsba.