Egyre többször merül fel a kérdés.
A felhasználók körében népszerű oldalakon (Facebook, Instagram, Tiktok) számtalan kérdést vet fel a fotómanipuláció. A témakört ráadásul tovább árnyalja, hogy a technológia napjainkban egyre inkább átterjed a videókra is, így már akadnak olyan hangok is, akik a hatóságok beavatkozását is sürgetik.
Bár senki sem kéri az alkalmazások betiltását, egyre több olyan esetről hallani, hogy a közösségi médiában hirdetőket és influencereket – akik sokszor azért fizetnek, hogy a tartalmaik minél többekhez elérjenek – arra kötelezik, ismerjék el, ha manipulálták fotóikat.
Norvégia például 2021-ben egy olyan törvényt vezetett be, amely törvényban írta elő, hogy a fentebb említett közösségi csoportoknak jeleznie kell: egy fényképet retusáltak, feljavítottak-e. Franciaország ennél is tovább ment és ugyanezt már nemcsak a képekre, hanem a videókra vonatkozóan is megköveteli – ismertette a BBC.
Mint a lap tájékoztatott: eközben a brit kormány online biztonságról szóló törvényjavaslata is napirenden van az angol parlamentben. Azt azonban még nem tudni, hogy a törvény csak a közösségi médiában megjelenő hirdetésekre vagy az influencerekre is vonatkozik-e majd az Egyesült Királyságban.
A lap szerint mindenesetre az innovációval és technológiával foglalkozó minisztérium szóvivője azt nyilatkozta:
A kormány felismerte, hogy a digitálisan manipulált tartalmak milyen veszélyt jelenthetnek, és nagyon komolyan veszi ezt a kérdést”.
Koronczai Beatrix, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus, családterapeuta a Világgazdaságnak adott interjújában rámutatott: a túlzott képernyőhasználat és a mentális problémák kialakulásának kapcsolatát vizsgálva vegyes eredmények születnek, de valószínű, hogy egy oda-vissza ható folyamatról van szó.
Mint fogalmazott: „Aki több szorongásos gondolattal, érzéssel küzd, az lehet, hogy könnyebben tölti az idejét a közösségi oldalakon figyelemelterelésként, érzelemkezelési stratégiaként. Ha valakinek tele a feje negatív gondolatokkal, akkor a közösségi oldalak pörgetése tűnhet a szórakozás, az önmegnyugtatás egyik formájának, főleg ha az illető olyan tartalmat fogyaszt, amely nyugtatóan hat rá. Viszont ez a megküzdési forma nem segít az igazi pszichés probléma kezelésén, inkább hosszú távon növeli a negatív érzések számát” – hívta fel a figyelmet.
A szakértő arra is kitért: kutatások támasztják alá azt is, hogy olyan olyan tartalmaknak, mint például a tökéletes testű embereket ábrázoló képeknek/videóknak negatív hatása van a használók testképére, mert az ott megjelenő, „irreális megjelenésű emberekkel összehasonlítják magukat”. De attól, hogy valaki használja a közösségi médiát, nem lesz testképzavaros, mert az innen jövő hatások csak egy szeletét jelentik például a serdülő lányok testképére ható egyéb tényezőknek, mint a kortársak befolyása vagy a család hatása” – hangzott el az interjúban.
Külföldön ez a jelenség viszont már elharapódzott. A BBC idézi Shira Brownt, a kanadai Ontario tartományban található South Niagara Kórház orvosát, aki úgy véli,
a testkép torzult érzékelését súlyosbítják a közösségi médiában elterjedt gyakorlatok”.
„Naponta találkozunk osztályainkon a közösségi média mentális egészségügyi következményeivel, például szorongással, öngyilkossági gondolatokkal és depresszióval” – hangsúlyozta Brown.
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: egy olyan cikk borzolta a kedélyeket, mely szerint a közösségi média piac nagy szereplőinek szabályozást kellene bevezetniük és a faji sokszínűséget is szem előtt tartava felül kellene vizsgálniuk a szűrőket.
A cikk által idézett pszichológus szerint addig, amíg ez nem történik meg, létfontosságú a szűrőket használók számára annak biztosítása, hogy „értékeljék és ünnepeljék faji, etnikai és kulturális hovatartozásukat”, valamint hogy „újragondolják a szépségről vagy a sikerről alkotott elképzeléseiket, hogy ne másoknak próbáljanak megfelelni”.
A FaceTune alkalmazás például lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy „finom változtatásokat” hajtsanak végre az arcukon, például kisimítsák a ráncokat, vagy teljesen átalakítsák a megjelenésüket. Többek között vékonyíthatják az arcukat, megváltoztathatják a szemük formáját és méretét vagy digitális „orrplasztikát” is végezhetnek. Az alkalmazást világszerte több mint 200 millióan töltötték le.
Utóbbi problémára próbál megoldást nyújtani a szülői felügyelet bekapcsolásának lehetőségével a TikTok. A közösségimédia-alkalmazást korábban rendszeresen érte bírálat, amiért nem tett eleget a fiatal felhasználók védelmében. Azonban legújabb fejlesztésük már lehetővé teszi a kiskorúak szülei számára a gyerekek által
Sőt, nemsokára korlátozhatják azt is, hogy a gyerek mennyi időt tölthet el az alkalmazás használatával. A funkció alapbeállításként 60 percben korlátozza majd a napi használatot, ennek feloldásához pedig jelszóra lesz szükség – derült ki a cég márciusi közleményéből.
Nyitókép: Képernyőfotó
***
A brit közszolgálati médium, minden hírújság globális példaképe egyre durvább manipulációkat enged meg magának – a napokban viszont már fejek hullottak Donald Trump beszédének meghamisítása miatt.
A lengyel elnök és a kormányfő a közösségi médiában esett egymásnak.
Talán a közvélemény-kutatások valamennyit segítenek, de igazán csak a választás lesz alkalmas erre. Addig marad a találgatás, a hit és az állandó manipuláció.
A XXI. Század Intézet októberi felmérésből kiderült, hogy a magyar közösségi média felhasználók számára fontos az emberi méltóság védelme és nem szeretik az álhíreket.
A törvényjavaslat szerint a 15 év alattiak nem használhatnák a közösségi médiát.
A Politico szerint ez aggasztja az európai diplomatákat.
