Ha nekünk jogunk van hadsereget építenünk, hogyan vitathatja el ugyanezt a jogot valaki Ukrajnától.
„Bár a monoton ismételgetés hatására lassan belerögzül a magyar lakosság tudatába, hogy a szankciók miatt van (ekkora) infláció, az az ellentmondás még keveseknek tűnt fel, hogy bölcs kormányunk eddig egyetlen olyan Oroszország elleni intézkedésre sem tudott rámutatni, amely konkrétan növelné a magyar inflációt. Ellenpélda viszont jócskán akad: az olaj, mármint az Ural típusú, kifejezetten árelőnyt kapott a szankciók miatt (hogy nekünk régiós rekordáron adják, arra csak a klasszikustól vett idézettel lehet reagálni: kinek mit intézett a kormánya), a vezetékes orosz gázt pedig, amelyre semmilyen szankció nem vonatkozik, egész Európában mi kapjuk a legdrágábban. Talán az orosz acélt meg az orosz cementet lehetne mondani, de hát van nekünk saját acélgyárunk – mostanában aktív kormányzati segítséggel mintha éppen a halálba segítenék –, meg vannak cementgyáraink is, bár a NER dögkeselyűrészlege már elkezdett körözni felettük.
Egyszóval, amikor majd legközelebb a magyarokat tönkretevő brüsszeli szankciókról hallunk, tegyük fel a kérdést legalább magunkban, hogy konkrétan melyikre gondolhatott a költő. Jó lenne hinni, hogy a kormányalakítás óta eltelt egy év nem csupán Orbán Viktor füllentéseiről és melléfogásairól szólt – de ha mérleget készítünk, nem nagyon szólt másról. Amit egy ellenzéki győzelem esetére beígért – elszabadul az infláció, rosszul járnak a nyugdíjasok, búcsút inthetünk a rezsicsökkentésnek, bezuhan a gazdaság stb. –, az pontról pontra megvalósult.
Rendben, a fiainkat még nem vitte háborúba, de már ezerrel verbuválja őket (»És te készen állsz?« Mire vajon? A békére?), elfeledkezve arról, hogy ha nekünk, akiket nem támadott meg senki, jogunk van külföldi közreműködéssel erős hadsereget építenünk, akkor hogyan vitathatja el ugyanezt a jogot a támadás alatt álló, részben megszállt Ukrajnától. Közben a külpolitikánk és a szövetségi kapcsolatrendszerünk romokban, az infláció és a hiány az egekben, a gazdaság valahol a pinceszinten, az uniós pénzek meg az ablakban.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Kontextusba helyezte a lap a mostani inflációt.
Az ipari termelői árak februárban is csökkenést mutattak éves összehasonlításban, amelyet az energiaárak stabilizálódása és a külföldi, valamint belföldi kereslet változásai együttesen befolyásoltak. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzőjének kommentárja.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
