Daniel Freundék jól kigolyózták „a diktatúra szekértolóját”, Pelczné Gáll Ildikót – megy is az ünneplés a baloldalon!

„Egyesülve a sokféleségben” – hangzik az Európai Unió jelmondata, amely

amelyben az Európai Parlament (Cseh Katalin, Donáth Anna és természetesen Daniel Freund név szerinti közreműködésével) megkérdőjelezi, hogy „Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét”, merthogy az ország „nem felel meg az EU alapvető értékeinek és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez”. (Érdekesség, hogy bár állítólag soha nincs szó az ország elítéléséről, az állásfoglalási indítvány szövege mégis Magyarország alkalmasságát vitatja, nem a kormányét vagy Orbán Viktorét.)

Egyidejűleg az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (amelynek Daniel Freund barátunk oszlopos tagja) 13:13 arányban elutasította, hogy Pelczné Gáll Ildikó az Európai Számvevőszék tagja maradhasson.

A volt fideszes képviselő 2017 óta van a Számvevőszéknél, és nem ismert, hogy jelentéseivel (amelyeket olyan izgalmas témákban jegyzett, mint az adóügyi információk cseréje vagy az uniós szellemitulajdon-jogok) elneresítette volna az intézményt azóta, hogy ugyanez a parlamenti bizottság 2017-ben (akkoriban még Daniel Freundok nélkül) nagy többséggel támogatta megválasztását – a „lojális együttműködés” jegyében azonban ezúttal Freundék ellene szavaztak. Miután a bizottsági meghallgatáson Pelczné Gáll Ildikó minden kérdezőnek elmondta, hogy

a német Zöldek képviselője külön ki is posztolta két felkiáltójellel, hogy leszavazták „a Fidesz korábbi alelnökét”, ezzel meglehetősen egyértelművé téve, hogy minden objektív mérlegeléstől mentes politikai akcióról van szó. De a dékás Rónai Sándor is „Orbán újabb embere BUKOTT EL Brüsszelben!” szöveggel kommentálta az eseményeket, noha egyébként a bizottságnak csupán véleményezési joga van, így buktatni eleve nem tud.

Miközben egyre több országban teszik büntethetővé, ha valaki az egy hónappal korábbi férfinevén szólít egy papíron immár nővé vált ádámcsutkás személyt, toleráns európai demokratáéknál ünneplendő vívmány, ha egy 2017 óta pártonkívüli habilitált mérnök-közgazdász, mérlegképes könyvelő, okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, uniós adószakértő, folyamattervező szakembert

azért, mert valaha tíz évig fideszes képviselőként tevékenykedett (lásd még: a 2018-as választások éjszakáján a fideszes eredményvárón fideszes fülbevalót villantott, ezért örökre al-kal-mat-lan!!!4!).

Ha Daniel Freund és köre olyan kérdésekben sem képes a politikai szekértáborokon felülemelkedő lojális együttműködésre, amelyek teljesen irrelevánsak a német választók gázszámlái és szabadságjogai szempontjából, akkor vajon hitelesen oktatják-e ki együttműködésből azt a kormányfőt, aki a választóinak gázszámláit és szabadságjogait közvetlenül érintő ügyekben azt mondja kollégáinak, hogy csináljátok nyugodtan, csak minket hagyjatok ki belőle?

De lássuk, hátha legalább az európai értékek ügyében van ok felsőbbrendűségi érzésre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. cikke szerint az EU „az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul”.

Minden kisebbségnek biztosítottak-e az egyenlő jogai, ha egy aktuálisan kisebbségi álláspontot elfoglaló ország nem tölthet be bizonyos tisztségeket? Érvényesülnek-e a szabadságjogok ott, ahol az ember szakmai pályázatát aszerint ítélik meg 2023-ban, hogy milyen párt tagja volt 2016-ban? Maradéktalanul megfelel-e vajon az egyenlőség elvének, ha eleve méretes ikszet kap az a jelentkező, akinek narancs volt a jele az óvodában?

Hiszen ha konkrét példák volnának Pelczné Gáll Ildikó elfogultságára, nem győzték volna a fejére olvasni őket a meghallgatáson – de egyetlen ilyen se hangzott el.

És vajon messzemenően a népuralom híve és védelmezője-e az a Daniel Freund, aki miután 2019-ben az akkoriban még 20,5 százalékos német Zöldek listájának 20. helyéről csúszott be az Európai Parlamentbe (a mostani 14 százalékos népszerűségük mellett pedig legfeljebb akkor van esélye mandátumának megtartására, ha a pártközpont a twitterezgetéssel szerzett érdemeinek elismeréséül 6-8 hellyel előrébb sorolja a listán), most felhatalmazva érzi magát arra, hogy csak azért gáncsoljon egy szakembert (aki 2014-ben listavezetőként, 57 százalékos felhatalmazással lett EP-képviselő, majd 2017-ben az EP-képviselők többségének támogatásával vált a Számvevőszék tagjává), mert annak a pártnak volt tagja, amelyikre a magyar választók nagy többsége szavazni bátorkodik?

A „diktatúra” szekértolójának tekintett Pelczné Gáll Ildikó előre deklarálta, hogy bár nem előfeltétel az Európai Parlament támogatása, bizony otthagyja a Számvevőszéket, ha az EP kiváló tagjainak többsége nem adja magasságos áldását munkájának folytatására – ez vajon a demokratikusabb és lojálisabb hozzáállás, vagy az, amikor Cseh Katalin és Daniel Freund állásfoglalásban rögzítik, hogy amennyiben a Tanács nem talál mielőbbi megoldást a magyar elnökség „problémájára”, szóljanak nekik, és ők majd intézkednek, oly módon, hogy

Mindenesetre Dobrev Klára elszontyolodhat: hiába szervezte ki az ellenzék a mielőbbi kormánybuktatás feladatát Brüsszelbe, az Európai Parlament a jelek szerint biztos abban, hogy a Tanács magyar elnökségének időszakában, azaz 2024 második felében még bőven a Fidesz fog kormányozni Magyarországon.

(Nyitókép: Nyitókép: Monika Hohlmeier Facebook-oldala)