továbbá az adóhatósággal vitába keveredő, az ellenzék által (majdnem) államfőnek jelölt Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Egyesület nevében.
Mindezek után a delegáció tagjai asztalhoz ülnek a „diszkriminatív intézkedésekkel” szembesülő uniós társaságokkal – bármit is jelentsen ez konkrétan. Egy órát kap Freundék idejéből Vajda Zoltán, a költségvetési bizottság baloldali elnöke is, majd a második napot a budapesti Városházán kezdik a küldöttek, Karácsony Gergely főpolgármesterrel. Ezután, május 17-én kap lehetőséget Bóka János, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Vágujhelyi Ferenc NAV-vezető, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság vezetője, továbbá az Országgyűlés állandó bizottságai.
Az egyik kiemelt téma alighanem az uniós források felfüggesztésének feloldása érdekében hozott, az Európai Bizottsággal részletesen letárgyalt igazságügyi törvénycsomag lesz, amit már a parlament is elfogadott. A Magyar Nemzetnek az EP sajtóosztálya megírta: a küldöttség az EU-s költségvetés védelmével és a jogállamisági feltételességi mechanizmussal kapcsolatos, folyamatban lévő ügyekről tájékozódik. Az ide utazó képviselők a helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmus (RRF) magyarországi működtetésére kialakított folyamatokat és ellenőrzési mechanizmusokat is meg akarják vizsgálni – ami azért is érdekes, mivel az RRF-keretből egyetlen eurócentet nem kapott még Magyarország.
Az NGO-k már jelezték aggályaikat
A hazánkról legutóbb újabb jogállamisági jelentést fabrikáló Gwendoline Delbos-Corfield francia zöld EP-képviselő már belengette, aggasztónak tartja, hogy szerinte a magyar kormány és az EB közötti egyeztetések átláthatatlanok, továbbá említést tett a civil szervezetek szerepéről is, amik régóta figyelmeztetik őket, hogy
az igazságügyi reform messze nem elégséges és átláthatatlan módon fogadták el.
Az igazságügyi reform elfogadása előtt a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke egyébként a Politicóval is megosztotta aggodalmait. Pardavi Márta szerint az EB és a magyar kormány közötti technikai megállapodás az igazságügyi reformokról pozitív intézkedéseket tartalmaz a független igazságszolgáltatás megerősítésére, de az a folyamat, amelynek során ezeket a magyar parlamenti szavazásra „áterőltetették”, sérti a jogalkotás szabályait és a jogalkotás átláthatóságának kulcsfontosságú uniós mérföldköveit.
Nyitóképünkön Daniel Freund Márki-Zay Péterrel, forrás: Facebook