Itt vannak az újabb részletek a nyugati világ budapesti csúcstalálkozóiról (VIDEÓ)
Zsigmond Barna Pál szerint a tanácskozások hangulata megváltozhat Magyarországgal kapcsolatban, ha Donald Trump győz az amerikai elnökválasztáson.
Bár akadt, aki a Pressman-bejelentés után is amerikai büntetésről írt, a szerdán közzétett szankciós listán csupán egyetlen magyar személy található.
„Több, egymástól független diplomáciai forrástól” úgy értesült a 444 nevű baloldali portál, hogy David Pressman amerikai nagykövet szerdára sajtótájékoztatót hívott össze – számoltunk be az előzetes információról még kedden. Bár a portál konkrétumokat nem írt, akkori feltételezésük szerint „az amerikai kormány új intézkedést tervez a magyar kormány megbüntetésére, például felmerült, hogy szankciót vetnek ki befolyásos személyekre”.
Ez az értesülés menten átfutott szinte a teljes magyar sajtón, jöttek a találgatások, az információk a tájékoztatóról, ami végül tíz percesnél is rövidebb volt. És bár Pressman az „aggodalmát” kifejezte, szó sem volt drasztikus bejelentésről. Nem csoda, hogy például a Gyurcsány-közeli Nyugati Fény így interpretálta a fejleményt: „RENDKÍVÜLI: David Pressman bejelentette a magyar tisztségviselő elleni szankciókat. Megvan a büntetés.” A nemzetközi sajtó sem fukarkodott az erős odamondásokkal, a Le Figaro szerint például az „Egyesült Államok lecsap az Orbán-kormányra”.
A 444 egyik cikkcíme pedig a bejelentést követően így nézett ki: „Egy ország tanulja meg Laszlóczki Imre nevét.” Ő ugyebár az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) alelnöke, aminek jelenlétét a nagykövet az USA nevében erőteljesen kifogásolta. A vitorlában pedig olyannyira nincs már szél, hogy ma hazánk ki is szállt az IIB-ből.
Ugyan kétségeink vannak afelől, hogy a nevét egy ország tanulja meg épp, a már a bejelentést megelőzően kiadott szankciós listán csupán Laszlóczki az egyetlen magyar. Így Magyarország megbüntetéséről, netalántán hazánk elleni szankciókról bajosan lehet beszélni.
Először is: több szervezet és intézmény mellett összesen harmincnégy konkrét személy található a dokumentumban, közülük 11-en orosz, ketten ciprusi-orosz állampolgárságúak, de akad német-orosz, ciprusi-orosz kettős, valamint izraeli-ciprusi-orosz hármas állampolgár is. Utóbbi egy bizonyos Vlagyimir Jakovlevics Sztresinszkij, aki egyébként Ukrajnában született, akárcsak a ciprusi-orosz állampolgár Natalia Alekseevna Streshinskaya.
Kilenc ciprusi állampolgár is szerepel a listán, közülük többen az Egyesült Királyságban laknak, az azerbajdzsáni születésű Vakhtang Ernstovich Kocharov azonban az Egyesült Arab Emírségekben. Négyen üzbég állampolgárságúak, illetve egy svájci-egyesült királyságbeli állampolgár is, ő az épp Liechtensteinben lakó Markus Jakob Giger. Roland Oehri pedig liechtensteini-svájci állampolgár.
Ez megint inkább valamiféle balos vágyvezérelt gondolkodás, illetve várakozás volt, még szerencse, hogy bár az Egyesült Államok vezetése nem adta fel a háborúval kapcsolatos álláspontját, annak ránk kényszerítése érdekében végül pragmatikus, sőt, akár óvatosnak is mondható lépés mellett döntött. Legalábbis egyelőre.
Nyitókép: Facebook