Londoni professzor: Nem, nem kéne puszira pénzt adni az ukránoknak

2023. április 02. 20:17

Albrecht Ritschl gazdaságtörténész szerint teljesen félreérti a helyzetet az, aki úgy véli, a háború utáni újjáépítéshez külföldi pénzzel kell megszórni Ukrajnát; s ne is álmodjanak nyugati életszínvonalról.

2023. április 02. 20:17
null
Veczán Zoltán
Veczán Zoltán

Interjút készített a London School of Economics professzorával a Neue Züricher Zeitung, amelyben Ritschl egyrészt lerombolta a második világháború utáni, amerikai finanszírozású Marshall-terv Dagobert bácsis-pénzosztós mítoszát, másrészt elmondta, szerinte hogyan lehetne Ukrajnát talpra állítani.

A professzor a lapnak kifejtette: nemcsak sokat lehet tenni, de ártani is lehet Ukrajna újjáépítése során. Mint elmondta: a Marshall-terv nem pénzügyi segélyprogram volt, ahogyan ezt a mai napig néha leírják, épp ellenkezőleg: „egy jól megtervezett rendszer volt a pénzügyi támogatási programból való kilépéshez”, ugyanis az amerikaiak évek óta öntötték a pénzt Európába, de „különösebb hatás nélkül”. A Kongresszus ezért rákényszerítette a Fehér Házat egy tisztességes munkatervre, különben a pénzosztás blokkolását helyezte kilátásba – ekkor született meg, s fogadták el 1948. április 3-án az úgynevezett Marshall-tervet.

Kérdésre Ritschl elmondta:

Nyugat-Németország jó példa: „a legtöbb pénz a megfelelő helyre került, ami erős intézményeket eredményezett”. A kölcsönpénz és az áruszállítás Amerikából csak a „cukormáz volt a keserű pirulán”, vagyis a már említett jó intézmények létrehozásán, konzervatív fiskális politikán és exportbázison.

Ugyanígy Ukrajna esetében, „fogni egy csomó pénzt és újjáépíteni az országot” az eredeti Marshall-terv félreértelmezése lenne, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a második világháború utáni újjáépítést nagyrészt maguk az országok finanszírozták, a Marshall-terv csak induló finanszírozásként volt jelen. Ugyanis, fejtette ki a szakértő, már a világválság idején rengeteg hitelt adtak, például Németországnak, amit sosem láttak viszont; ezért „az amerikaiak már akkor megtanulták, hogy a pénzosztás nem segít, a pénzügyi támogatást feltételekhez kell kötni”.

Ahogy az IMF új pénzügyi csomagjában is szigorú feltételekhez kötnek minden centet, aminek nyomán az ukrán jegybankot és az adó- és adósságpolitikát is sebesen megváltoztatta Kijev, így megelőzte a hiperinflációt. Ugyanígy, tette hozzá, a mostani donorországok már most is reformokhoz kötik a támogatást. A második világháborúban ezzel szemben meg kellett várni a harcok végét a Marshall-tervvel.

Ukrajna jelenlegi makrogazdasági helyzetét az első világháborút vívó Németországéhoz hasonlította Ritschl, azzal a különbséggel, hogy Berlin annak idején nem tudta kompenzálni a súlyos termelési és adókieséseket, ami jelentősen hozzájárult a vereséghez, míg az ukránok élvezik a külföld támogatását. Viszont, figyelmeztetett, különösen nagy veszély egy ledolgozhatatlan adósság felhalmozódása, ugyanis

Ukrajnának nagyrészt egyedül kell tudnia újraépíteni magát.

Kezdőfinanszírozásról lehet szó, illetve exportlehetőséget kellene adni Ukrajnának, hogy bevételhez jusson. A professzor szerint a cél az lenne, hogy „Ukrajna a háború után egyfajta »második Lengyelországgá« váljon”, mivel „minden lehetősége megvan rá, hogy egy generáción belül utolérje a gazdaságilag sikeres kelet-európai országokat”. Ugyanakkor

„nem eshetünk abba a hibába, hogy Ukrajnának nyugati életszínvonalt akarunk biztosítani”, mert „ez nem fog működni és nem lenne fenntartható”.

Kérdéses a szakértő szerint a bevont magántőke aránya, „a jelek szerint a nyugati cégek már kacérkodnak az ukrajnai közvetlen befektetésekkel” – vélekedett.

Zárójelben megjegyeznénk, hogy ennek keretében nem az egyszeri Pepperbridge Farm nyitna vetőmagboltot Kijev-külsőn, hanem olyan pénzügyi mamutok jelezték érdeklődésüket, mint a Blackrock, amely egymaga ötvenévnyi (!) magyar nemzeti össztermék fölött diszponál.

Az interjúban végül szóba került a befagyasztott külföldi orosz magánvagyonok sokszor emlegetett beforgatása az ukrajnai újjáépítésbe. Erről Ritschl azt mondta: nem lenne példa nélkül való, de például azt nem tartaná jó ötletnek, ha az oroszoktól emellett jóvátételt követelnének, mert ez további feszültséget keltene Kijev és Moszkva között. Példaként a Németországgal szemben megkötött versailles-i békeszerződést hozta fel, amely a lakosság jelentős részét sodorta szegénységbe és revizionizmushoz vezetett.

 

Nyitókép forrása: KTSDESIGN / SCIENCE PHOTO LIBRARY / KTS / SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP

Összesen 62 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Langyos hurkazsír
2023. április 03. 09:17
Csak két szó: DEMOGRÁFIA+KIVÁNDORLÁS
Salamander
2023. április 03. 05:18
Nem puszira megy a pénz az ukránoknak, hanem a zselé (amit nem lopnak el) amerikaiaknak fizet a selejt fegyverekért. Ráadásul az európaiak is amerikától vesznek újabb fegyvereket az ukránoknak leszállított fegyverekért cserébe. Ezen felül, az EU még jól tökön is lövi magát a gazdasági szankciókkal, hogy a tagállamok ha akarnának, akkor se tudjanak maguknak hadiipart fejleszteni. Szóval ez a helyzet: a döglődő semmire sem jó amerikai gazdaságot az európai emberek által megtakarított pénzből kell talpraállítani, mwrt már senki nem hajlandó a fedezet nélküli dollárt hadználni. Leálltak a pénzszivattyúk.
Csigorin
2023. április 03. 02:26
no meg Nemetorszagot elotte le is kellett gyozni ugye ami Oroszorszag eseten nem fog menni
Colonel
2023. április 02. 23:51
Ukrajnának minden lehetősége megvolt a nyugati életszínvonala . A Szovjetunióból jelentős létszámmal jöttek ki , övek volt a donyecki iparvidék , megörökölte az éléskamrát jelentő csernozjomot , a két tenger és a Krím turisták millióit vonzotta volna . Adóssága nem volt , biztonságát a nagyhatalmak szavatolták . Ez a hajó azonban elment . Maradt a korrupt vezetés , és a háború . A lakosság felére csökkent és tovább fogyatkozik , a Donbasz , a Krím és a tengerek orosz kézen . Az adósság égig ér . A fekete földet amerikaiak vásárolták fel , szegényes házaik lerombolva , szerencsétlenek pedig harcolnak és meghalnak értelmetlenül . A svájci típusú demokratikus berendezkedés helyett ők a kisebbségek elnyomását , az ellenzéki hangok elhallgattatását és a testvérháborút választották . Aki fegyver helyett megpróbál tanácsot adni és a béke mellett szól , az mind ellenséges oroszpárti . Hát akkor csináljanak amit akarnak , csak minket hagyjanak ki !
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!