A szent három nap utolsó napja, már közel a feltámadás: nagyszombaton a kereszténység Jézus sírjánál időzik.
Nagyszombaton az egyház Jézus sírjánál időzik és imádkozik. A szent három nap utolsó napján Jézus sírban nyugszik, ezért a templomokban szokássá vált az úgynevezett szent sírok kialakítása, amelyben nagypéntek estétől nagyszombat estig, vagy egészen húsvétvasárnap hajnalig Jézus szobra látható, a hívek pedig ide érkeznek, hogy csendben imádkozzanak és elmélkedjenek. A nagyszombat még böjti nap, bár már nem szigorú böjt, mint nagypéntek volt. Akárcsak Jézus halálának napja, a nagyszombat is szentmise nélküli nap (nincs saját miséje), ám nagyszombat este már ünnepel az egyház és Krisztus feltámadásának örömét hirdeti.
A nagyszombat csöndes: miután halálát követően Arimateai József és Nikodémus segítségével eltemették Jézust (erről a bibliai jelenetről szól cikkünk nyitóképe), az abban az évben szombatra eső ószövetségi húsvétot a tanítványok a törvénynek megfelelően (csendben) töltötték. Így ma az egyház is csöndben elmélkedi át mindazt, ami történt és közben imádságos lélekkel készül a feltámadás örömünnepére (vasárnap hajnalra). Az üdvösségtörténetben ugyanakkor fontos, hogy ez a nap Jézus pokolra szállásának napja is egyben: ez Jézus isteni hatalmát fejezi ki, mégpedig azt, hogy hatalma van a halál és az alvilág fölött. E kettő hatalmát Krisztus éppen feltámadásával töri majd meg. Az, hogy Jézus alá szállt a poklokra, valójában azt jelenti, hogy
A halál vállalása egyben a teljes engedelmesség kifejezése volt az Atya iránt.
A templomokban kialakított szent sírokhoz kapcsolódó kedves hagyomány a Krisztus-katonáké, akik nagypéntek estétől nagyszombat estéig egymást váltva folyamatosan őrizték a sírt. Ezt a feladatot a gyerekek, illetve fiatalok, egyes helyeken a ministránsok, vagy a cserkészcsapat tagjai vállalták magukra.
Az egyház leggyönyörűbb liturgiája nagyszombat este már a feltámadást ünnepli. A sötétedés után kezdődő úgynevezett vigília mise (előesti szentmise) első mozzanata a tűzszentelés: a fény győzelme a sötétség felett. Erről a tűzről gyújtja meg a pap a húsvéti gyertyát, majd az ekkor még sötét templomba érve énekli, hogy íme, felragyogott „Krisztus világossága!”. Ahogy a húsvéti gyertyáról mindenki átveszi a lángot, a fény tovaterjed a templomban. Ezt követi a semmihez sem fogható húsvéti örömének, az Exsultet, mely az ősegyház örömével hirdeti húsvét ragyogását.
A liturgiában ilyenkor a szokásosnál jóval több, összesen nyolc olvasmány hangzik el, ezt követi az ünnepélyes alleluja és az evangélium. Szintén az egyház kezdeti időszakára vezethető vissza az a hagyomány, hogy a felnőtt korukban megtértek nagyszombat estéjén részesülnek a keresztség szentségében, amelyet a vízszentelés szertartása előz meg. A felnőtt keresztelendők ezt követően a bérmálás szentségében is részesülnek.
A feltámadási körmenet a templomon kívülre viszi Jézus feltámadásának örömhírét,
A közép-európai hagyományt egyes helyeken nagyszombat este, máshol húsvétvasárnap az ünnepi szentmise után gyakorolják.
A keresztények ettől az órától kezdődően, a húsvéti időben így köszöntik egymást: „Krisztus feltámadt!”, amire azt válaszolják, hogy „Valóban feltámadt!”
Nyitókép: Pixabay
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Idén csodálható meg utoljára a látványosság.
Alsó-Ausztria a sarkára áll: kereszteket a falra, szentek ünnepeit az óvodákba! Francesca Rivafinoli írása.
Kulturálisan mindegy, hogy Télapó vagy Szent Miklós; az üdvösséghez viszont nem az. Ungváry Zsolt írása.
A miniszterelnök politikai igazgatója JD Vance-szel telefonált.
Péntek délben, az UEFA zürichi központjában tartják a következő világbajnokság csoportjainak sorsolását, a mieink nem akármilyen módon juthatnak ki a három ország (Egyesült Államok, Kanada és Mexikó) által rendezett eseményre.
