Az Európa Bizottság elnöke és a francia elnök közös háromnapos látogatásra érkezett Pekingbe, hogy megerősítse az EU és Kína közötti kapcsolatokat. A két politikus azonban két különböző megközelítéssel utazott, ami nagyban veszélyezteti a közös uniós érdekeket.
***
Emmanuel Macron gépe néhány órával hamarabb landolt a pekingi repülőtéren, a francia elnök azzal a misszióval jött, hogy megmentse az európai-kínai kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat az erodálódástól, miután az ukrajnai háború okán a Nyugat és Kína viszonyrendszere érezhetően megromlott. Macron szerint életbevágóan fontos kapcsolatban maradni Kínával, amely kulcsszereplő az oroszok felé való közvetítésben;
Ursula von der Leyen ezzel szemben úgy érkezik bizottsági vezetőként jegyzett első kínai útjára, hogy előzőleg többször hangoztatta a kínai gazdasági függésből való szabadulás fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy megakadályozzák a nyugati technológiákhoz való kínai hozzáférést.
Az elmúlt években az Európai Unió és Kína viszonya mélypontra került, ennek két fő oka volt. Az egyik, hogy az Európai Parlament 2021-ben nem szavazta meg a kínai befektetéseket szavatoló kétoldalú szerződést, miután a kínai hatóságok szankciókat vetettek ki uniós tisztségviselőkre azt követően, hogy az EU gazdasági büntetőintézkedésekkel sújtott olyan kínai hivatalnokokat, akik részt vettek az ujgur kisebbség jogfosztásában; az egyezmény jobb védelmet ígért volna az uniós piacnak, és modernebb szabályozást tett volna lehetővé a kínai gazdasági életben, elsősorban a szellemi tulajdon, a szabadalmi jogvédelem terén.
az orosz energiahordozók felvásárlásával és a burkolt fegyverzeti támogatással Oroszországot segítő hatalommá vált ebben a konfliktusban.
Kína és Oroszország tavaly február elején, a háború kirobbanása előtt stratégiai együttműködési megállapodást kötött egymással, amelyet egyértelműen az amerikai hegemónia gyengítésére, egy új, többpólusú világrend előmozdítására kötöttek. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok első számú szövetségese, az EU a polarizált helyzet egyik, nyugati pólusára került, a Kínával való harmadikutas gazdasági együttműködés zavartalansága megszűnt.
A kínai vizit előtt mind Macron, mind Von der Leyen telefonon konzultált Joe Biden amerikai elnökkel. Az európai diplomácia nem teljesen független, a háborús viszonyok a diplomáciai függőségeket kicsit pőrébben mutatják meg, mint egy háborúmentes időszakban, amikor az érdekképviselet mozgatórugói kevésbé látszódnak, az események jobban a színfalak mögött maradnak.
márpedig az EU saját érdekei miatt nem hagyhatja, hogy a felemelkedő hatalommal és erős ázsiai gazdasággal ne tartsa fenn gazdasági kapcsolatait. Márpedig az üzenet Washingtonból Brüsszelbe az, hogy az EU ne kövesse el a kínaiakkal ugyanazt a hibát, mint az oroszokkal: veszélyes a status quo felrúgására készülő állammal gazdasági függőségbe kerülni vagy maradni.
Mindkét politikus az uniós érdekek képviseletében érkezett a kínai fővárosba, de mindkettejük indítékaiban keverednek a közös és at egyéni, nemzeti szempontok. Macron hazájában éppen a nyugdíjreform miatti társadalmi elégedetlenséget próbálja kezelni, ezért
– nem véletlen, hogy útján delegációjában ott van több nagyvállalat (Airbus, Alstom, EDF) képviselője is – ahogy Olaf Scholz német kancellár is tette tavaly novemberi kínai vizitjén.
Macron az európai egységet szándékozza képviselni Pekingben, de gazdasági megközelítése sem tükrözi a valóságot, hiszen a 27 unió tagállam Kína-politikája nagy szórást mutat: Litvánia például drasztikusan menekül a kínai befektetésektől, míg Németország, Franciaország vagy Spanyolország rettegnek attól, hogy egy esetleges gazdasági háborúval leépülnek a kínai piacaik, és ezzel nagy káruk keletkezik – írja elemzésében a Politico.
Ursula von der Leyen még nehezebb helyzetben van:
a Bizottság fejétől ennek képviseletét várják el, míg a fő szövetséges, az Egyesült Államok azt szeretné, ha az EU hasonló diplomáciai keményvonalasságot venne fel, mint a saját Kína-politikája.
Az EB elnöke tehát a kínai elnökkel való hivatalos találkozóján furcsa helyzetbe kerül: korábbi szavaival összhangban keményebb hangot kellene megütnie a kínai háborús álláspont, kereskedelempolitika kritikájában, ugyanakkor ki kell fejeznie Európa vágyát a gazdasági kapcsolatok fenntartására. A Politico-nak név nélkül nyilatkozó brüsszeli bennfentesek emiatt nem fűznek nagy reményt ahhoz, hogy Hszi Csin-ping egy ilyen megosztott uniós álláspont hatására bármiben hajlana az európai kérések megfontolására.
--
--
Nyitókép: Emmanuel Macron múzeumi látogatással kezdi háromnapos vizitjét Pekingben április 5-én (forrás: Ludovic MARIN / AFP)
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Az Egyesült Államok NATO-képviselője szerint a béke eléréséhez már csak az Oroszországgal való megegyezés hiányzik, a tárgyalások ugyanis a végső egyezmény felé közelítenek.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Áll a bál Franciaországban, még a külügyminiszter is üzent.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Természetesen ezt a karácsonyt sem ússzuk meg Kevin nélkül, de a streamingszolgáltatók kínálatában számtalan más alkotást találni, amely megteremtheti az ünnepi hangulatot. Öt kiváló és igencsak eltérő hangulatú filmet ajánlunk.
Ismerős dallamok szólnak, visszatérnek a jól bevált receptek, ugyanazokat a történeteket meséljük el – és ugyanazokat a filmeket nézzük.
