Keveredő stratégiai célok az uniós vezetők kínai látogatásán

***

Emmanuel Macron gépe  néhány órával hamarabb landolt a pekingi repülőtéren, a francia elnök azzal a misszióval jött, hogy megmentse az európai-kínai kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatokat az erodálódástól, miután az ukrajnai háború okán a Nyugat és Kína viszonyrendszere érezhetően megromlott. Macron szerint életbevágóan fontos kapcsolatban maradni Kínával, amely kulcsszereplő az oroszok felé való közvetítésben;

Ursula von der Leyen ezzel szemben úgy érkezik bizottsági vezetőként jegyzett első kínai útjára, hogy előzőleg többször hangoztatta a kínai gazdasági függésből való szabadulás fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy megakadályozzák a nyugati technológiákhoz való kínai hozzáférést.

Milyen állapotban vannak az EU-Kína kapcsolatok?

Az elmúlt években az Európai Unió és Kína viszonya mélypontra került, ennek két fő oka volt. Az egyik, hogy az Európai Parlament 2021-ben nem szavazta meg a kínai befektetéseket szavatoló kétoldalú szerződést, miután a kínai hatóságok szankciókat vetettek ki uniós tisztségviselőkre azt követően, hogy az EU gazdasági büntetőintézkedésekkel sújtott olyan kínai hivatalnokokat, akik részt vettek az ujgur kisebbség jogfosztásában; az egyezmény jobb védelmet ígért volna az uniós piacnak, és modernebb szabályozást tett volna lehetővé a kínai gazdasági életben, elsősorban a szellemi tulajdon, a szabadalmi jogvédelem terén.

az orosz energiahordozók felvásárlásával és a burkolt fegyverzeti támogatással Oroszországot segítő hatalommá vált ebben a konfliktusban.

Kína és Oroszország tavaly február elején, a háború kirobbanása előtt stratégiai együttműködési megállapodást kötött egymással, amelyet egyértelműen az amerikai hegemónia gyengítésére, egy új, többpólusú világrend előmozdítására kötöttek. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok első számú szövetségese, az EU a polarizált helyzet egyik, nyugati pólusára került, a Kínával való harmadikutas gazdasági együttműködés zavartalansága megszűnt.

A kínai vizit előtt mind Macron, mind Von der Leyen telefonon konzultált Joe Biden amerikai elnökkel. Az európai diplomácia nem teljesen független, a háborús viszonyok a diplomáciai függőségeket kicsit pőrébben mutatják meg, mint egy háborúmentes időszakban, amikor az érdekképviselet mozgatórugói  kevésbé látszódnak, az események jobban a színfalak mögött maradnak.

márpedig az EU saját érdekei miatt nem hagyhatja, hogy a felemelkedő hatalommal és erős ázsiai gazdasággal ne tartsa fenn gazdasági kapcsolatait. Márpedig az üzenet Washingtonból Brüsszelbe az, hogy az EU ne kövesse el a kínaiakkal ugyanazt a hibát, mint az oroszokkal: veszélyes a status quo felrúgására készülő állammal gazdasági függőségbe kerülni vagy maradni.

Mit akar elérni Macron és Von der Leyen Pekingben?

Mindkét politikus az uniós érdekek képviseletében érkezett a kínai fővárosba, de mindkettejük indítékaiban keverednek a közös és at egyéni, nemzeti szempontok. Macron hazájában éppen a nyugdíjreform miatti társadalmi elégedetlenséget próbálja kezelni, ezért

– nem véletlen, hogy útján delegációjában ott van több nagyvállalat (Airbus, Alstom, EDF) képviselője is – ahogy Olaf Scholz német kancellár is tette tavaly novemberi kínai vizitjén.

Macron az európai egységet szándékozza képviselni Pekingben, de gazdasági megközelítése sem tükrözi a valóságot, hiszen a 27 unió tagállam Kína-politikája nagy szórást mutat: Litvánia például drasztikusan menekül a kínai befektetésektől, míg Németország, Franciaország vagy Spanyolország rettegnek attól, hogy egy esetleges gazdasági háborúval leépülnek a kínai piacaik, és ezzel nagy káruk keletkezik – írja elemzésében a Politico.

Ursula von der Leyen még nehezebb helyzetben van:

a Bizottság fejétől ennek képviseletét várják el, míg a fő szövetséges, az Egyesült Államok azt szeretné, ha az EU hasonló diplomáciai keményvonalasságot venne fel, mint a saját Kína-politikája.

Az EB elnöke tehát a kínai elnökkel való hivatalos találkozóján furcsa helyzetbe kerül: korábbi szavaival összhangban keményebb hangot kellene megütnie a kínai háborús álláspont, kereskedelempolitika kritikájában, ugyanakkor ki kell fejeznie Európa vágyát a gazdasági kapcsolatok fenntartására. A Politico-nak név nélkül nyilatkozó brüsszeli bennfentesek emiatt nem fűznek nagy reményt ahhoz, hogy Hszi Csin-ping egy ilyen megosztott uniós álláspont hatására bármiben hajlana az európai kérések megfontolására.

--

--

Nyitókép: Emmanuel Macron múzeumi látogatással kezdi háromnapos vizitjét Pekingben április 5-én    (forrás: Ludovic MARIN / AFP)