A 80 éves elnök újraindulása Trump ellen nem más, mint hazardírozás Amerika jövőjével – vezércikkben aggódnak az amerikai lapnál.
„Érdemei elismerése mellett” – kezdődik minden vállalati selyemzsinórhoz mellékelt szöveg, valahogy így fest a Financial Times vezércikkének felépítése is, csak a vége más. Mindenesetre az alapvetően gazdasági fókuszú lapnak, úgy látszik, nehezebben megy lenyelni a békát, hogy Bidennel vágnak neki a 2024-es elnökválasztásnak, mint például a The New York Timesnak.
Mint írják, Biden „sikeres vezetője volt az Egyesült Államoknak, de már 80 éves, úgy is néz ki és úgy is beszél”. Indulása pedig „hazardírozás a Demokrata Párt, Amerika és a tágabb világ sorsa szempontjából is”, vélik – különösen, hogy megint Trumppal szemben méretik meg.
Sietnek azért leszögezni: Trump maga 76 éves, „elnöki ciklusában bizonyította hivatali alkalmatlanságát, a 2020-as választás eredményeinek elutasítása pedig aláhúzta, hogy egy veszélyes demagóg”. Éppen ezért
amit a felmérések is alátámasztanak, még ha csak halvány fölénnyel is; ugyanakkor nem biztos, hogy ez így lenne Ron DeSantis floridai kormányzóval vagy egy hozzá hasonló republikánus jelölttel szemben.
Ugyanakkor, tehetjük hozzá, a jelöltnek előbb a Republikánus Párt előválasztásán kell maga mellé állítania a szavazókat, itt viszont a számok szerint Trump esélyesebb DeSantisnál:
A regnáló elnök emellett, vélik, pártjának azon szárnyához tartozik, amelyik a szavazást eldöntő bizonytalanok számára is meggyőző választás lehet Trump ellenében, szemben Barack Obamával vagy Hillary Clintonnal: nem a keleti parti elit része, sikerült megőriznie pennsylvaniai középosztálybeli gyökereit, protekcionista, újraiparosító politikája pedig sok Trump által elcsábított szavazóra hathat.
a belpolitika kapcsán sorolják az infrastrukturális (beruházási) törvényt, az Egyesült Államok legnagyobb klímatörvénycsomagját, az egészségügyi reformokat és a honi félvezetőgyártást elősegítő törvényt is; a külpolitikában pedig, bár az afganisztáni kivonulás szerintük is káoszosra sikerült, és az európai nézőpont néha más Kína kapcsán, mint Bidené, de „gyorsan és hatékonyan reagált az ukrajnai háborúra, és szakértő módon vezényeli a nyugati szövetséget”.
A felsorolásból ugyanakkor kimaradt, hogy már a demokrata kötődésű közvélemény-kutatók szerint is igen gyengén muzsikált olyan kulcskérdésekben, mint például az illegális bevándorlás kezelése (pontosabban Kamala Harris alelnök, de a negatív megítélés rávetül az elnökre is).
Ugyanakkor, teszik hozzá,
bizonyítva a republikánus vádakat, hogy az elnök szellemi képességei hanyatlanak. „Eddig erre kevés bizonyíték adódott, de sok szavazó gondolkodhat azon, igaz lesz-e ez a következő hat évre is”.
Persze minden viszonyítás kérdése, a botladozások, a színpadon eltévedés vagy a beszédbe való belezavarodás nem feltétlenül ennek a jele.
Kamala Harris alkalmatlanságára is kitérnek a tekintetben, hogy nem tudta meggyőzni a szavazókat arról, hogy át tudná venni a kormányrudat Bidentől, ami további kockázat. „Egy ideális világban lecserélhetné az elnök Harrist egy hitelesebb személyre, de a demokraták kényes faji politikája és az afroamerikai szavazók meggyőzése nehézkessé tenné Bidennek az első fekete nő és első ázsiai-amerikai személy újraválasztását alelnöknek”.
Mindenesetre, summázzák, az Egyesült Államok demokrácia, így a választókon múlik, hogy eldöntsék, jó ötlet volt-e az újraindulás.
Nyitókép forrása: Mandiner grafika
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Úgy tűnik, az elnök tényleg nem válogat az eszközökben, ha a hőn vágyott sziget megszerzéséről van szó.
Az ukrán elnök közölte, hogy részéről megtette, amit kellett.
Nagy bajban van Románia.
Ezek tényleg nem viccelnek.
Pár tucat katona nem rettenti el Grönland megszerzésétől az elnököt.
Az arab szövetségesek nem kérnek egy újabb iráni háborúból, miközben az utcai vérontás miatt a forrongó perzsa államban már a halottakat sem merik hivatalosan eltemetni.
Lázár János abban bízik, hogy az új vonal átadása nem csak infrastrukturális, hanem munkaerőpiaci és szolgáltatási szempontból is erősíti a MÁV-ot.
Pedig sokan kiakadtak miatta anno.
