Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy idén április közepén a fél világ ünnepel, hiszen gyakorlatilag teljesen egy időpontra esik a három legősibb monoteista vallás legfontosabb ünnepe: az iszlám ramadán, a zsidó pészah és a keresztény húsvét. Bár az utóbbi években gyakran tapasztalhattunk hasonlót, mozgó ünnepek lévén ez egyáltalán nem általános. Mivel mindhárom vallás követőinek nagyon fontosak a saját hagyományai, felmerül a kérdés, hogy hogyan ünnepelnek ilyenkor a kevert vallású országok lakói?
Az utóbbi években úgy tűnhetett, hogy a húsvéthoz és a pészahhoz hasonlóan a ramadán is egy tavaszi, koranyári ünnep. Ez azonban egyáltalán nincs így. Az arab naptárban a Ramadán a kilencedik hónap neve, amit szent hónapnak is neveznek, mivel az iszlám hagyomány szerint Ramadán 27. napján küldte le Allah az égből Mohamed prófétának a Koránt. Az arab naptárban minden hónap teliholdtól teliholdig tart (ahogy a ramadán is), ami rövidebb, mint a Gergely naptár hónapjai, ezért az arab hagyományban minden év 11 nappal rövidebb.
Ez a gyakorlatban csupán annyit jelent, hogy a mi naptárunkban minden évben az előző évhez képest 11 nappal korábban kezdődik a ramadán.
2026-ban például már februárban el fog kezdődni. Az, hogy az utóbbi években többször is a ramadán idejére esett a pészah és a húsvét is, nem számít egyedinek, de általánosnak sem mondható. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy a ramadánnak kulturálisan semmi köze a másik kettőhöz.
Ezzel szemben a keresztény húsvét a zsidó pészahra épül. Míg Jézus születésének pontos időpontját nem ismerjük, halálával kapcsolatban nagyon júl tudjuk, hogy a pészah után nem sokkal történt, hiszen Jézus a kivonulás ünnepét ment megülni Jeruzsálembe. A keresztény hagyományban nagycsütörtökön Jézus utolsó vacsoráját idézzük fel, amelyet tanítványai körében költött el, és amely után végül elárulták. Ez a pészah, vagyis kovásztalan kenyér ünnepe, egy zsidó hagyomány volt, amit Jézus is követett. Ezt követően nagypénteken Jézus haláláról emlékeznek meg a keresztények, húsvétvasárnap pedig a feltámadását ünneplik. A nyugati keresztényeknél a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte után tartják a húsvétot, amely így mindig március végére, vagy április első felére esik. A keleti egyházban az ünnepet a pészahhoz kötik, ezért még a keresztényeknél is általában pár hét különbség van a két ünnep között.