Válság ide, rezsiköltségek oda, „brutális lesz az idei nyár”, bőven lesz turisztikai forgalom – erről is beszélt lapunknak Princzinger Péter, a kerékpáros szövetség és a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöke.
***
„A Magyar Turisztikai Ügynökségnél lettem vezérigazgató-helyettes 2016-ban, majd a 125 éves Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) vezetője 2017-ben. Rá egy évre kaptam a felkérést, hogy csináljuk meg a most már BalatonBike365 néven futó projektet. Talán furcsa, hogy épp egy sportszövetség, ami elsősorban utánpótlásneveléssel, edzők és bírók képzésével, külföldi és itthoni versenyeztetéssel foglalkozik, mégis belevágtunk ebbe a turisztikai fókuszú fejlesztésbe. Kétségtelen ugyanakkor, hogy számos tagszervezetünk tevékenykedik a Balaton környékén, volt rutinunk korábban fejlesztési programokban így megvoltak a megfelelő szervezeti képességek” – idézte fel lapunknak Princzinger Péter, az MKSZ, egyúttal a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöke.
Ami a BalatonBike365 programot illeti, annak lényege az, hogy a kedvenc magyar üdülési helyszín és annak környéke ne csak az év nagyjából két nyári hónapjában legyen turisztikai, illetve szabadidős célpont, hanem akár az egész évben.
Ez a „négy évszakos Balaton” koncepciója, amiről évtizedek óta beszélnek a szakemberek. Több van a térségben, mint amit eddig „kihasználtunk” belőle, s Princzinger meggyőződése, a tekerés, s különösen a projekt keretében kialakított, folyamatosan bővülő úthálózat csomópontjain is kölcsönözhető e-bike ehhez végre megfelelő eszköz lehet. Egyúttal szolgálja a sportolókat is a felkészülésben, például a kijelölt és kitáblázott útvonalakkal, edzések vagy versenyek helyszíneként.
Ezzel párhuzamosan zajlott, illetve folyamatosan zajlik a teljes magyar kerékpárút-hálózat fejlesztése. Az elnök szerint az elmúlt három-négy évben rengeteget javult a balatoni szakaszok minősége is, „gyakorlatilag újjáépült a Bringakör nagy része”. A BalatonBike365 keretében azonban nem csak a tó körüli, 205 kilométeres kört, hanem a környéket is feltérképezték, további 800 kilométernyi útvonalat jelöltek ki, táblákat helyeztek el, pihenőhelyeket létesítettek, mostantól pedig a többéves munka révén kialakított infrastruktúra fenntartása a feladat.
A teljes felmért, kitáblázott balatoni bringaúthálózatot egy weboldalon és egy mobil applikációban elérhető interaktív térkép teszi hozzáférhetővé, amin
„Leegyszerűsítve az volt a cél, hogy a helyi vállalkozók számára hozzunk létre értéket, olyan szolgáltatást, ami a forgalmukat és az elérhetőségüket is növelni tudja – mégpedig nem csak nyáron” – magyarázta.
Az adatbázisban 3800 turisztikai szolgáltató és 1000, ingyenesen felkereshető látványosság található, harminc csoportban kategorizálva. Útvonaltervező is van, ám ennek nem az a lényege, hogy az ember megtervezze a két pont közötti leggyorsabb lehetőséget, hanem hogy pontosan azokon az útvonalakon tudjunk végigmenni, amiket a kerékpáros szövetség részéről a projekt előkészítése során bejártak, illetve kijelöltek. „Az a cél, hogy te betérjél a Vászolyi sajtmanufaktúrába, a Folly Arborétumba, a Kőröshegyi Levendulásba vagy éppen a kápolnapusztai bivalyrezervátumba. A szabadidős tevékenység segítése mellett ugyanis az a célunk, hogy „lehúzzuk” a turisztikai forgalmat a partról. Hogy ne csak nyolc-tíz településen és két hónapban pörögjön a turizmus. Annyi minden van a környéken is, borászatok, éttermek, arborétumok, múzeumok, romok, kilátók, gyógyító központok, és még sorolhatnám, hogy az elképesztő” – fejtegette.
így arról például, milyen típusú az út, milyen turisztikai lehetőségek érhetőek el rajta. Összesen ezer kilométernyi feltérképezett útvonalról van szó – egyelőre.
Az egész évben nyitva tartó szolgáltatók szeretnének minél több látogatóhoz eljutni, és fordítva, a vendégek keresik az egész évben elérhető szolgáltatásokat. Ennek egyik pillére és támasza lehet a BalatonBike365. A Magyar Marketing Szövetség minőségi díját 2021-ben az év honlapja és az év applikációja kategóriában is elnyerte a balatonbike365.hu és a BB365 Mobil app, Balatonfüreden, Földváron és Keszthelyen pedig már átadták a kölcsönzést és szervizt biztosító központokat, ilyen nyílik hamarosan Kapolcson is.
A hat idegen nyelven elérhető weboldalt eddig mintegy kétszázezer egyedi látogató kereste fel, az applikációt tizenötezren töltötték le. A szisztéma fenntartását, esetleges bővítését elsődlegesen a profitot is termelő kerékpáros központok és az egyéb szolgáltatások bevételéből oldják meg. A szolgáltatás része, hogy a központok munkatársai igény szerint el tudnak menni a kikölcsönzött e-bike-okért bárhova, vagy egy megadott helyre is el tudják vinni azokat. Van lehetőség biztosítást kötni, továbbá van „sárga angyal” is a „repertoárban”. Princzinger szerint ezek mind erősítik a bizalmat a szolgáltató központok felé.
Mindez tehát összekapcsolódik azokkal a régi elképzelésekkel, hogy a Balatont és környékét az év teljes egészében vonzóvá kellene tenni, hogy ne csak két hónapról szóljon a szezon.
Egyszer összeszedtük, hány koncepció és stratégia született az elmúlt évtizedekben ennek a célnak a megvalósítása érdekében. Mindegyikben ott vannak ugyanazok az okok:
elöregedő vidéki társadalom, kevés innovatív nagyvállalat, a fiatalok elvándorolnak, a turizmus miatt szezonális a helyi gazdaság. Igazából válasz sosem volt ezekre a problémákra. Ha a tavat kihagyjuk a képből, ez jórészt egy ugyanolyan vidékies térséget látunk, mint bárhol máshol Magyarországon. Pedig kis túlzással „mesevilágok” vannak a környéken, természeti csodák, gyönyörű tájak, s a Nyugat Balatonnál és a tó déli partja közelében is, nem csak a Káli-medencében” – fogalmazott.
A biciklizés népszerűsége ugrásszerűen nőtt, és a Covid alatti lezárások idején egyre többen választották ezt a kimozdulási formát. Ezzel egyidőben a vendégek körében menő lett az e-bike. 2019-hez képest a Velencei tónál a kétszeresére, a Tisza-tónál és a Balatonnál másfélszeresére nőtt a biciklisek száma, ugyanakkor ez az időtöltés nem terheli meg az érintett településeket és a partot sem. Az idén áprilisban háromszor annyi bringát béreltek ki, mint a tavalyi év negyedik hónapjában. A BB365 végre adott egy konkrét, a vendégek nyelvén értelmezhető kerékpáros terméket a térségnek.
„Ne csapjuk be magunkat: ez önmagában nem oldja meg a négy évszakos Balaton problémáját! Sajnos az emberek többsége fejében máig egy nyári pancsoló helyként él a tó és a környéke. Valahogy azt kevesen tudják, hogy ha például
Vonyarcvashegyen, Balatongyörökön vagy Gyenesdiáson megszállnak, 3-4 négy napra való élményt könnyen találnak maguknak a vidéken:
olyan programokat, lehetőségeket, amik garantált kikapcsolódást, akár kulturális és gasztronómiai feltöltődést is jelentenek a számukra. Szerintem az a legjobb, ha minél szélesebb körben propagáljuk az egész évben nyitva tartó helyeket, s ha ez elterjed, egyre többen választják majd ezt az utat, így a lehetőségek is bővülni fognak” – vetette fel az elnök.
Emellett a természeti kincseket is „reklámozni” kell, alig tudja valaki, hogy a „keszthelyi hegységben például van egy kőfejtő, ami olyan látványt nyújt, mintha a Marson lenne az ember”. És sorolhatnánk. Az első fejlesztési terv egyébként a Balatonra 1958-ban készült, s az lényegében a mai napi meghatározó. Ráférne a területre a szakértő szerint egy újabb átfogó koncepció, amely egyensúlyt teremtene a fenntarthatósági, a táj- és a környezetvédelmi szempontok, illetve a bejárhatósághoz és az attrakciók megközelíthetőségéhez fűződő érdek között.
Princzinger szerint egyébként válság ide, rezsiköltségek oda, „brutális lesz az idei nyár”, bőven lesz turisztikai forgalom. Az első három hónap foglalásai alapján senkinek nincs oka az aggodalomra, különösen nem a Balatonnál. Csak márciusban közel 32 milliárdot vásároltak le az emberek SZÉP-kártyáról, és további 110 milliárd van rajtuk. El fogják költeni.
A nehéz évekből a megmaradó szolgáltatók zömmel megerősödve kerültek ki, miközben az látjuk, hogy bár magas az infláció, de „van pénzük az embereknek” – összegzett az alapítványi elnök.
Fotók: BalatonBike365 Facebook-oldala
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Mi, borászok vagyunk a világ legelfogultabb lokálpatriótái. Jásdi István írása.
Van remény, az április felmelegedést hozhat, a húsvéti hétvége pedig különösen szépnek ígérkezik.
Balatonőszödön 119,2 km/órás szél pusztított.
Többfelé továbbra is erős, a Nyugat-Dunántúlon viharos lesz az északi, északkeleti szél.
A Dunántúlon, valamint északkeleten többfelé tartósan viharos, sőt nyugaton erősen viharos lökésekre kell számítani.
A vízállás jelenlegi szintje több mint 20 centiméterrel elmarad a normális tavaszi mennyiségtől.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
