Az orosz-ukrán konfliktus komoly vallási ellentéteket is a felszínre hozott, s a lelkekért is folyik a harc: különösen igaz ez a Moszkva és Kijev között őrlődő ukrajnai ortodox keresztényekre.
A több mint egy évvel ezelőtt Ukrajna ellen indított orosz inváziónak komoly vallási aspektusai is vannak. Mivel az ortodox vallás a két országban közös gyökerekből indult és mind a mai napig szorosan összefonódik, az ukrajnai egyházak is nehéz helyzetbe kerültek. Az Ukrajnához közelebb álló egyházak az orosz befolyástól tarthatnak, míg a moszkvai patriarchátus felé húzóknak az ukrán hatóságokkal gyűlik meg a baja.
Legutóbb a kijevi Pecserszka Lavra templom- és kolostorkomplexum szerzeteseinek története járta be a világot, akiket március 10-én arra szólított fel az ukrán kormány, hogy hagyják el jelenlegi otthonukat, ahol több mint tíz éve élnek.
Az ukrán hatóságok attól félnek, hogy a szerzetesek az oroszokkal kollaborálnak,
és ezért veszélyt jelenthetnek Ukrajnának.
A Pravda hírportálnak nyilatkozó Pavlo metropolita tagadta, hogy benne lennének bármilyen politikai összeesküvésben, és elmondta, nem fogják elhagyni a kolostort, ahol a háború elől menekülő embereknek is segítenek. A szerzeteseknek egyébként március 29-ig kellett volna kiköltözniük, de ez nem történt meg.
Ahhoz, hogy megértsük, miért tart ennyire a szerzetesektől Ukrajna, fontos tudni, hogy az országban jelenlévő ortodox egyházak helyzete nagyon összetett és konfliktusos.
Az orosz ortodox egyház eredete a 10. század eleji Kijevbe vezethető vissza. Kezdetben az orosz ortodox egyház a bizánci patriarchátus alá tartozott, és a kijevi metropolita irányította, mígnem 1448-ban autokefália státuszt kapott, vagyis függetlenedett. 1589 óta pedig az orosz ortodox egyház feje a moszkvai pátriárka. A 18. századtól kezdődően a patriarchátus kezdett egyre inkább az orosz állam irányítása alá került, és ez kitartott egészen a Szovjetunió létrejöttéig, amikor ismét szétválasztották az államot és az egyházat, s üldözni kezdték a híveket.
A 20. század hányattatott időszaka után 1988-ban a hatalom végül visszaadta az egyház teljes autonómiáját.
A Szovjetunió felbomlásával Ukrajnában egyre nőtt az igény, hogy vallásilag is függetlenedjenek Oroszországtól.
Mivel Kijev az orosz ortodox egyház bölcsője, Oroszország hallani sem akart arról, hogy Ukrajna autokefáliát kapjon.
1990-ben létrehozták az Ukrán Ortodox Egyház-moszkvai patriarchátusát. Ezzel az ukránok lehetőséget kaptak arra, hogy önálló egyházuk legyen, amelyet ők maguk irányítanak a moszkvai patriarchátus fennhatósága alatt. Ugyanakkor továbbra sem rendelkezett saját külpolitikával, a szertartásokon pedig továbbra is meg kell említeniük a moszkvai pátriárkát, mint az egyház fejét.
2018-ig ez volt az egyetlen hivatalosan is elismert ortodox egyház Ukrajna területén, azonban a ’90-es évek elején két másik, függetlenedni kívánó ortodox irányzat is felütötte a fejét.
1992-ben létrejött a magát Ukrajnai Ortodox Egyház – kijevi patriarchátusának nevező intézmény, amelyet Filaret pátriárka vezetett, az orosz ortodox egyház egykori érseke, aki 1990-ben szeretett volna moszkvai pátriárka lenni, de végül nem őt választották.
Illetve létrejött egy harmadik, az Ukrajnai Autokefál Ortodox Egyház, amely a Szovjetunió idejében titokban működött.
A 2000-es években Ukrajna többször is kezdeményezte függetlenedését az orosz ortodox egyháztól, de azt az oroszok kitartóan ellenezték. Végül az egyházi vezetőkön kívül az ország politikai vezetése is csatlakozott a konstantinápolyi pátriárkának benyújtott kérvényhez, és 2018-ban létrejöhetett az Oroszországtól független Ukrajnai Ortodox Egyház. A moszkvai patriarchátus alá tartozó ukrán ortodox egyház egy része betagozódott, de egy része függetlenül folytatta működését.
Addigra már az ország lakosságának többsége úgy gondolta, szükség van egy független ukrán egyházra.
Ennek ellenére továbbra is az orosz ortodox egyháznak van a legtöbb követője, ami segített Oroszországnak abban, hogy komoly befolyást gyakoroljon Ukrajnában. A 2022-ben elkezdődő invázió azonban gyorsan aláásta a moszkvai patriarchátus helyzetét. Egyre több helyen kezdték elhagyni a liturgiából Kirill pátriárka nevét, és egyre többen fordultak az oroszok ellen. A papok elkezdtek a háborúról, az oroszok ellen prédikálni, és ukrán zászlókat tettek ki a templomokra.
A háború alatt a templomok menedékül szolgálnak az embereknek, de sok templomot érnek találatok, illetve mind az ukránok, mind az oroszok ellenséget látnak az egyházi személyekben.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már többször egyértelművé tette, hogy nem bízik az ukrán ortodox egyház tagjaiban.
Az állam rendszeresen tart házkutatásokat ezeknél az intézményeknél, ahol gyakran találnak orosz kapcsolatra utaló iratokat. Egyes források szerint volt, ahol oroszbarát dalokat is énekeltek. A papok ilyenkor arra hivatkoznak, hogy az orosz nyelvű szövegek csupán az egyházi hagyomány részei, lévén az egyházi iratok is orosz nyelvűek.
A katonai vezetés ezután arra kérte Zelenszkijt, hogy keményebben lépjenek fel az egyház ellen, aki hajlandónak is mutatkozik erre, mert szerinte az egyház hűtlenné vált.
Ugyanakkor nehéz fogást találni az egyházon annak társadalmi beágyazottsága miatt.
Sokan nem hisznek a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyház pálfordulásában. Attól félnek, az orosz ortodox egyház fennhatósága alá tartozó papok csupán csak megjátsszák, hogy elítélik az orosz inváziót, és továbbra is az oroszok kezére játszanak.
Időközben, március 29-én az orosz parlament felsőháza elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik: Ukrajnában megkülönböztetően bánnak az Ukrán Ortodox Egyház tagjaival. Felszólítják a világ parlamentjeit és a nemzetközi szervezeteket, hogy követeljék meg Kijevtől, hagyjon fel a hívők hátrányos megkülönböztetésével és a szent helyek megsértésével.
A háború végkimenetelétől függetlenül nagyon nehéz helyzetben lesz az ortodox egyház Ukrajnában, ha egyszer véget ér az ellenségeskedés. Ha Ukrajnának sikerül visszavernie a támadást, sötét idők várnak az orosz ortodox egyházhoz tartozó patriarchátusra. Ha viszont Oroszország győz, a független Ukrajnai Ortodox Egyház szintén komoly bajba kerülhet. A vallási szereplők hozzáállása ezért kulcsfontosságú lehet az ökomenikus béke kiépítésében a háború befejezte után.
Nyitókép: SERGEI CHUZAVKOV / AFP
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
A portál információi szerint Oroszország kivonulóban van Szíriából, noha a Kreml arról beszél: barátsággal és szeretettel fordulnak az Aszadot megbuktató, győztes lázadókhoz, a tárgyalásaik pedig már folynak velük.
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
A pápai állam dolgozói sokáig kiváltságos helyzetben voltak, de ott is megszorításokat vezettek be.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
Eljöhet az első valódi áttörés az oroszok számára.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
