Az éghajlatváltozás és az erdőirtások elősegítik az állatról emberre átterjedő kórokozók hódítását. Titokzatos betegséget és járványokat terjesztenek a kullancsok.
A covid járvány óta megtanulhattuk, hogy vannak olyan betegségek, amelyek állatokról emberre is átterjedhetnek. Az éghajlatváltozás következtében egyre több súlyos fertőző betegség képes állatról emberre átterjedni, ezt a jelenséget zoonózisnak nevezzük.
A világ minden táján felgyorsuló erdőirtás miatt a szakértők attól tartanak, hogy az emberi, állati és kórokozó-átvivő populációk között megnövekedett érintkezés a következő világjárvány kitörését okozhatja. Egy, a Nature folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmány például megállapította, hogy az élőhelyek megzavarása csökkenti a biológiai sokféleséget, de növeli a betegséget terjesztő rágcsálók és denevérek számát. (Mint tudjuk, ezeknek az állatoknak a fertőzései az emberre is átterjedhetnek – a szerk.) De
Zoonózisos betegség lehet például az Indiában előforduló, lázzal, szervi vérzésekkel, idegrendszeri érintettséggel járó súlyos kórkép, az úgynevezett Kyasanur-erdei betegség, amit majombetegség vagy majomláz néven is ismerünk és kullancsok terjesztik. A kór 3-8 napos lappangási idő után hirtelen kezdődik jellemző tünete még a kötőhártyagyulladás a fényérzékenység és a nyirokcsomó, -máj és lépduzzanat. A vérzéses betegség halálozási aránya körülbelül öt százalék.
A kór arról az erdőről kapta a nevét, ahonnan elterjedt, 1957-ben fedezték fel, később ismétlődő járványokat okozott először a térségben, majd a szomszédos országokban – írja a BBC. A járványok nagyrészt az erdőterületekkel határos vidéki területeken fordulnak elő. Bár aggasztó a terjedése, a betegség nem szerepel a globális egészségügyi figyelőlistákon. A legveszélyesebb területek az úgynevezett bételpálma- vagy arékapálma-ültetvények. Ahogy feldarabolják a háborítatlan erdőket, úgy kerülnek egyre közelebb az ott megbúvó betegségek az emberi élőhelyekkel és az ültetvényekkel.
Globálisan egyébként
Ez a tény pedig kevéssé ismert a nyilvánosság előtt, különösen a Lyme-kóron kívüli kullancsok által terjesztett betegségek esetében.
Tavaly nyáron a sajtó beszámolt egy másik kullancsfajtáról is, ami nem más, mint a Hyalomma, ami Magyarországon is megjelent. Az élősködő rengeteg kórokozót hordozhat, így akár a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírust is, így állatra és emberre is rendkívül veszélyes.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor
Amikor beadatunk egy vakcinát, nemcsak magunkat védjük, hanem a nagyszülőt, a krónikus beteget, a koraszülöttet, azaz mindazokat, akik a mi védelmünkre szorulnak.
A szőlőtőkéken maradt vastag, piros vagy megsárgult levelek a fotókon jól mutatnak, de a hegy borászainak nagyon rosszat jeleznek.
A legnagyobb veszélynek a 60 év felettiek, a krónikus betegek és a várandósok vannak kitéve.
A fertőzés lappangási ideje átlagosan egy hónap.
A vírusok sokkal régebb óta léteznek, mint az emberiség és túl is fognak élni bennünket – véli Rusvai Miklós virológus. De mi az oka, hogy kis túlzással halhatatlanok? Utánajártunk.
Régóta tudjuk, hogy a „sötét középkor” kifejezés sok szempontból komoly általánosítás, ami abból is látszik, hogy a modern orvostudomány mennyi mindent fedez fel újra a régi módszerekből.
Két orosz hajó is megsemmisült a Kaszpi-tengeren.
Az Európai Unió és politikája, valamint a hozzájuk kapcsolódó NGO-k veszélyesek – így értelmezték a Pikkben Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiájának egyik mondatát.