Orosz-ukrán háború, béketárgyalások, Európa, infláció, migráció, gyermekvédelem. Összefoglalónk a magyar miniszterelnök rádióinterjújáról!
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának volt a vendége péntek reggel. Törőcsik Zsolt a magyar kormányfőt először is arról kérdezte, mekkora esélyt lát arra, hogy tényleg világháborúvá fajuljon az orosz-ukrán háború.
Egy évvel ezelőtt még abban reménykedett, hogy ez a fegyveres konfliktus nem terebélyesedik háborúvá, kevés ország vonódik bele, hamar vége lesz. „Ennek pont az ellenkezője történt” – tette hozzá. Becslések szerint mindkét oldalon százezer fölött van az áldozatok száma, a legsúlyosabb emberi tragédiák tömegei állnak elő nap mint nap. A háborúval kapcsolatban azt mondta:
– fogalmazott a kormányfő, utóbbiakhoz sorolva például Kínát és Afrikát, akik az azonnali tűzszünetet szorgalmazzák. Tőlük elmondása szerint markánsan eltér a Nyugat álláspontja, a nyugati vezetők szerinte „háborús lázban égnek”. Példaként említette azt, hogy a nyugatiak először csak sisakokat ígértek az ukránokat mára pedig már „bevett téma”, hogy vadászrepülőket is küldenének, és Ukrajnával szövetséges országok katonái is menjenek az országba.
– hangsúlyozta.
A magyar kormányfő a műsorban úgy fogalmazott: „Magyarország a Vatikán mellett az egyetlen békepárti állam a Nyugaton” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „mindenki más háborúpárti, de mások az érdekei az egyes országoknak” – tette hozzá. A kormányfő szerint „Magyarországvan itt jócskán üzleti spekuláció, és a háború utáni helyzetből eredő lehetőségek kihasználása. Aki azt állítja, hogy ilyen szempontok nem befolyásolják a döntéseiket, akkor azoknak nem szabad hinni”. Orbán Viktor konkrét országokat nem nevezett meg az érdekek mentén.
A kormányfő leszögezte: „a hadsereg nem egy luxus, és nem egy történelmi szokás” – mondta Orbán. A miniszterelnök szerint minél gyengébb egy ország hadserege, annál jobban ki van szolgáltatva másoknak. A kormányfő szerint Magyarországnak rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy „amikor baj van, akkor mindenki tudja, mit kell tenni”. Az utóbbi tekintetében Orbán Viktor szerint „nem állunk jól, mert elszoktunk a háborútól” – fejtette ki a kormányfő.
„Kellenek azok az emberek, akik fegyverrel is megvédik az országot, tehát kell egy ütőképes honvédség. Növelni kell a katonák számát, és az elkötelezettségüket, és megbecsülését” – tette hozzá. A kormányfő szerint a „a békéhez erő kell” , ebben a mondásban meglátása szerint nagy igazság van.
Az interjúban a magyarországi baloldal is szóba került.
Amíg külföldről finanszírozzák a baloldalt és a hozzájuk köthető médiát, addig ők háborúpártiak lesznek”
Úgy látja, a kormányfő, hogy a baloldal háborúpárti, míg a nemzeti oldalon állók a békepártiak. „Az utóbbiak szerencsére meggyőző többségben vannak” – mondta a kormányfő. A miniszterelnök meglátása szerint amíg külföldről finanszírozzák a baloldalt és a hozzájuk köthető médiát, addig ők háborúpártiak lesznek.
„Európa hatalmi viszonyainak átszerkesztése egy izgalmas kérdés, gondolkodni kell róla” – mondta Orbán Viktor, a gazdasági évadnyitón elmondott beszédére reflektálva. Elmondása szerint ugyanakkor az egész európai hatalmi rendszer átalakítása csak úgy látható előre, ha a háború kimenetelét is megjósoljuk, és „innentől kezdve a legrosszabb támadásoknak tesszük ki az országot” – hívta fel a figyelmet a kormányfő.
„Felelős politikusként nem spekulálhatok, arról, hogy milyen lehetséges kimenetele lehet a háborúnak. Vannak akik megváltoztatnák a hagyományos európai hatalmi egyensúlyt” – mondta a kormányfő. A háborúva
Az ukrán háború során fontos, hogy az ukránok addig tudnak harcolni, amíg az Egyesült Államok ezt akarja”
– fogalmazott, hozzátéve: „az amerikaiak közvetlenül részt vesznek az európai politikában a háború miatt”.
Orbán Viktor az infláció kapcsán azt mondta, hogy december 31-ére egyszámjegyű lesz a pénzromlás. Bízik benne, hogy ezt gyorsan elérjük míg mások szerint nem. „Az év végére tíz százalék alá kell szorítani az inflációt, és az ehhez szükséges döntéseket a kormány meghozta” – tette hozzá. A meghozott 20 intézkedés az infláció ellen széleskörű elfogadottságnak örvend a kormányfő szerint.
Orbán Viktor közölte, ha „a szankciókat holnap megszüntetnék, akkor a felére csökkene az infáció, és visszatérne egy 2-3 százalékos sávba. Erre jelenleg Európában nincsen esély, és mi nem tudjuk a szankciós politikát eltörölni. Azokat a szankciós döntéseket meg tudjuk vétózni, amelyek közvetlenül fenyegetnék a magyar érdekeket”.
A magyar kormányfő ezután úgy fogalmazott: három ügyben van kibékíthetetlen ellentét Brüsszellel, ezek:
Ezekben elmondása szerint feloldhatatlan ellentét van. „Brüsszel ragaszkodik ahhoz, hogy a gyermeknevelés terén a szülők szerepe háttérbe szorítható. Aktivistákra bízná a gyereknevelést Brüsszel” – mondta a kormányfő. „Egyszer csak azt vesszük észre, hogy a pedofil-bűncselekmények száma megnő. A szülőknek joguk van ahhoz, hogy a kormány megvédje a gyerekeiket - tette hozzá.
Ezek feloldhatatlan ellentétek, és mivel mi nem fogunk engedni, ezért Brüsszelnek kell majd a végén engednie”
– zárta gondolatmenetét a kormányfő.
***
Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt
Új adóügyi reform teljesítését kötheti ki az EU a következő makrofinanszírozási támogatási részletek folyósításának feltételeként. A tervezett intézkedés összhangban áll az IMF korábbi elvárásaival, Ukrajnában azonban politikai ellenállást váltott ki.
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
A szakértő szerint a párhuzamos társadalmak és az integráció kudarcai hosszú távon is komoly társadalmi feszültségeket okozhatnak.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
