Oktatási reformért tüntettek diákok Budapesten, írják.
Az AP hírügynökség arról ír, hogy diákok és kormányellenes tüntetők ezrei vonultak fel szerdán Budapesten, oktatási reformokat és a politikai kultúra megváltoztatását követelve. A tiltakozást szervező pedagógus-szakszervezetek és diákszervezetek hónapok óta nyomást gyakorolnak a magyar kormányra, írják, hogy biztosítson fizetésemelést és jobb munkakörülményeket a pedagógusok számára, emellett a tanárok sztrájkjogát korlátozó jogszabályok visszavonását is követelik.
Törley Katalin, egy budapesti gimnáziumból elbocsátott tanár a tüntetésen azt mondta, Magyarország „szélsőségesen centralizált, tekintélyelvű rendszerré” vált, amely elvette az autonómiát a közszférában dolgozóktól.
Orbán Viktor „populista miniszterelnök, szakítva a hagyománnyal, nem Budapesten, hanem Kiskőrösön mondott beszédet
a magyar nemzeti ünnepalkalmából” – fogalmaznak.
Beszédében EU-ellenes szólamokat hangoztatott, és arról beszélt, hogy 1848-hoz hasonlóan most is külföldi erők próbálják ráerőltetni akaratukat Magyarországra. Orbán korábban is gyakran emlegette az EU-t Magyarország feletti uralomra törekvő birodalomként, az osztrák uralomhoz és a Szovjetunióhoz hasonlítva azt – tette hozzá a tudósítás.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Orbán Viktor miniszterelnök alig egy hónap leforgása alatt tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel.
Orbán Viktor moszkvai látogatásán derült ki: az orosz elnök megerősítette, hogy Trump kifejezetten a magyar fővárost javasolta a béketárgyalások helyszínéül. Putyin nemcsak elismerte Magyarország „kiegyensúlyozott” álláspontját, de nyíltan kijelentette: ha eljön az idő, örömmel bólint rá a budapesti forgatókönyvre.
A rendőrség közveszélyokozás vétségének gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben.
„A kormány a főváros működését mindenáron biztosítani fogja.”
A kormány csak akkor segít, ha Budapest csődöt jelent.
A tervek szerint a menetidő kevesebb mint három óra lenne a két főváros között.
A gyanúsítottaknak felrótt cselekményért 5 évtől 30 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Már most retteg a román Energiaügyi Minisztérium.
