Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
E heti lapszámunk fókuszában az energiakérdés áll: gázárról, akkumulátorgyárról, erőművekről beszélgetünk Lantos Csaba energiaminiszterrel.
Mennyire biztonságos hazánk energiaellátása? Kiváltható-e az orosz gáz, s ha igen, mivel és milyen áron? Hogy állunk a megújuló erőforrásokkal? E kérdésekre kerestük a választ e heti lapszámunkban Lantos Csaba energiaügyi miniszterrel. Címlapos nagyinterjúnkban áttekintettük a magyar energiapolitikát, és a háztartási-napelemstopról, valamint a debreceni akkumulátorgyárról is szót ejtettünk.
– szögezi le Lantos Csaba, de hozzáteszi: kérdés, milyen áron.
A pénzromlás mértéke ugyan még az egekben jár idehaza, bizonyos élelmiszerek esetében már megindult az árak csökkenése. A gazdasági versenyhivatal mindenesetre vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy zajlik-e, zajlott-e kartellezés az élelmiszeriparban. A rekordarányú inflációval foglalkozunk friss lapszámunkban, és igyekszünk a jelenség mögé nézni.
– szögezi le a Mráz Ágoston Sámuel vendégszerzőnk, akinek véleménycikkét olvashatják Ukrajna EU-tagságáról. A Nézőpont Intézet vezetője írásában kifejti, miért helyesli a magyar kormány álláspontját, miszerint megfelelő feltételek mellett hazánk támogatja az ukrán EU-csatlakozást.
Folytatódjon-e a két évtizedes Erdoğan-korszak, vagy jöjjön inkább a sokpárti ellenzék a hatalomba? Külföld rovatunkban a májusban esedékes török parlamenti választásokra hangolunk.
Az orosz–ukrán háború is hozzájárul ahhoz, hogy véget érjen a dollár hegemón helyzete. Bár az amerikai deviza továbbra is a legfontosabb tartalékvaluta marad, a nyugati világrend első számú kihívója, Kína is bejelentkezett a globális valutapiaci szerepre. Peking alternatív nemzetközi fizetési módszerek kidolgozásával igyekszik leválasztani a dollárról Oroszországot, Indiát és máspkat. A dedollarizáció folyamatának járunk utána e heti Makronóm anyagunkban.
A néptáncot anyanyelvként kellene tanítani – mondja Timár Böske, és azt is hozzáteszi: a népi kultúrának nevelő ereje van. Élet rovatunkban beszélgetést olvashatnak a harmincéves Csillagszemű Táncegyüttes alapítójával mester-tanítvány viszonyról, a táncházmozgalom indulásáról és a népi kultúráról.