Az ukrán hadseregnek szánt újabb fegyverzettámogatás és saját haderőfejlesztése miatt az Európai Unió nagy tételben próbál lőszergyártási megrendeléseket lekötni, a beszerzések kimaxolása érdekében nem uniós országokat akar bevonni az üzletbe.
***
Az uniós országok nagy logisztikai problémája, hogy az ukrán hadsereg folyamatos fegyverzetbeli támogatása azzal fenyeget, hogy saját hadseregeik képességei gyengülhetnek ezzel. Ennek elkerülésére az EU alacsonyabb áron megvehető lőszerszállítmányok beszerzését tervezi Ukrajna katonai megsegítésére, miközben fel akarják futtatni az európai lőszergyártást.
az Ukrajnának átadott lövegek számára. A lőszerbeszerzési logika szerint minél több állam csatlakozik a lőszervásárlási projekthez, annál nagyobb pénzügyi kerettel rendelkeznek majd, így nagyobb készleteket nyomottabb áron tudnak megvásárolni a fegyverzetpiacon – írja uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico.
Az Európai Tanács 2021-ben hozta létre az Európai Békekeret nevű alapot a biztonsági projektek finanszírozására. Az ukrajnai háború kirobbanása óta ebből a pénzalapból tudnak visszatérítéseket igényelni azok az uniós tagállamok, amelyek fegyvereket ajándékoztak az ukrán hadseregnek. Eddig 3,6 milliárd eurót hívtak le az alapból a támogató államok.
A tervezett közös lőszeradásvételre szánt tagállami vagy külső állami befizetéseket ide várja majd az EU, és a közös pénz birtokában az EU fog szerződést kötni a fegyvergyártókkal.
A külső államok bevonását a közös közbeszerzési tervbe Észtország kezdeményezte. Az észt védelmi minisztérium szerint
számításaik szerint Ukrajnának 4 milliárd euró értékben van szüksége lőszerutánpótlásra ahhoz, hogy partiban tudjanak maradni a a fronton a mennyiségi fölényben lévő ellenfelükkel szemben.
Az eddig 1 milliárdos keret és a 4 milliárdos igény között jelentős a különbség, a projekt ezt az űrt próbálja majd kitölteni az új lövedék-rendelésekkel.
Az uniós portál szerint Kanada és Norvégia lehetnek az első nem uniós államok, amelyek csatlakozhatnak a nagy uniós fegyverbeszerzési üzlethez. Eddig azonban sem a kanadai, sem a norvég védelmi minisztérium nem erősítette meg hivatalosan az elhatározását. Ami biztos, hogy Norvégia 22 millió euróval támogatja az uniós alapot, elsősorban azért, hogy ukrán katonák kiképzését finanszírozzák belőle.
A közösködésnek azonban vannak ellenzői, ezek közül az első Franciaország, amely
Párizs attól tart, hogy ha bevonják Kanadát, akkor nemsokára megjelenik majd az Egyesült Államok is, ha pedig amerikai részvétel lenne, akkor már nem az európai gyártóktól fogják beszerezni a lőszert, de Amerika nélkül is sérülne az európai érdek, miután mind Kanada, mind Norvégia is rendelkezik fegyvergyártó vállalatokkal, így EU-n kívülre vinné a beszerzési pénzeket.
A franciák mellett más uniós államok is azt preferálják, hogy a beszerzések így vagy úgy, de járuljanak hozzá az európai fegyvergyártás fellendítéséhez.
--
Nyitókép: Gépfegyver és lőszerek egy ukrán katonánál március 3-án Bahmutban – forrás: Anatolii Stepanov / AFP
Ursula von der Leyennek is sok volt már a legújabb, Magyarországot ért támadás. Közben bejelentették, óriási fejlesztés indul a Liszt Ferenc repülőtéren. A Mandiner összefoglalója a hétfő legolvasottabb híreiről.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
Kijev akár 150 darab Gripen repülőgépet vásárolna a Saabtól.
„Donald Trump csinálja a békét, mi támogatjuk, az európaiak akadályozzák” – mutatott rá Szijjártó Péter.
Nincs bizonyítékuk az Európai Parlament képviselőinek.
Az ukrán hadsereg egy fogolytól tudta meg, milyen ukázt adott ki az orosz elnök.
Mindenütt terjed a szélsőbaloldali erőszak a konzervatívokkal szemben.
Senki nem akarja lefegyverezni a Hamászt, a terroristák viszont nem fogják önként feladni a fegyvereiket.
