Nem szégyelli sem a KISZ-t, sem az MDF alapítását – íme az orvosi kamara elnökének portréja

Pedagógus szülők egyetlen gyermekeként, 1952. augusztus 6-án látta meg a napvilágot Záhonyban a Magyar Orvosi Kamara elnöki tisztségét 2019. óta betöltő Kincses Gyula. Az általános iskolai tanulmányait a város egyik „elit” iskolájában végezte. „Messze volt és rideg. A legjellemzőbb (és kevés fennmaradt) élményem egyike az, hogy büszkén meséltem szüleimnek, hogy kitolok a tornatanárral: olyan magas, hogy ha leguggolok, nem vesz észre, és nem tud megpofozni... Szép élmény egy elitiskolából, még ha '59-ből is” – idézi vissza saját honlapján. 

Egyetem, galéria, jazz, KISZ

Szívesebben emlékszik vissza a Tóth Árpád Gimnáziumban töltött éveire, ahol biológia- és kémiatagozatra járt, mint írja, itt tanulta meg, hogy „nincs csak, mert mindig van miért”. A középfokú tanulmányait követően egyből felvételt nyert a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karára (DOTE), amit azzal indokolt, hogy szerencséje volt, vagyis jó gimnáziuma és rendes szülei. Az egyetemet – a gimnázium mellett – élete másik meghatározójának nevezi, amely olyan hely volt, ahol beléjük verték az alaptárgyakat, de valójában tanulni és gondolkodni tanították meg őket. Szerette az egyetemet, mert ott nemcsak orvosképzés, hanem értelmiségi képzés is folyt. Ez volt – mint fogalmaz – élete aranykora, hiszen lehetősége adódott fotóművészettel foglalkozni, de tanárával alternatív képzőművészeti galériát, és egyetemi jazz klubot is alapított. 

Tagja volt évfolyama KISZ vezetésének, amit egyáltalán nem szégyell. „Azt gondolom, szerencsés vagyok. Mert a konzervatív tudást, kulturális és etikai alapot, »nevelést« adó szülők mellett volt két jó iskolám, amelyek sokat segítettek abban, hogy megtaláljam saját magam és képességeim.

Kincses az orvosi diploma megszerzése után fül-orr-gégész szakorvosként dolgozott, 1991-1992-ben a DOTE Informatikai Laboratóriumának vezetőjeként, míg 1991 és 1998 között a GYÓGYINFOK igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. Az MDF alapító tagja volt, majd 1990 és 1994 között a párt országgyűlési képviselője lett. Erről így vall: „Ezt a »kalandot« egyáltalán nem szégyellem, hiszen következményei meghatározóan alakították az elmúlt 15 évben az életemet. És bár amatőrök voltunk, de épp ezért jószándékúak, lelkesek, őszinték és tisztességesek. Ennek ellenére (vagy éppen ezért) az utóbbi pár évben a direkt politika helyett egyre inkább a szakmapolitika foglalkoztat”.

Államtitkár, majd a kamara elnöke

Nem mindig volt ez így, ugyanis 1998 és 2001 között az első Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatalban, a Kormányzati Stratégiai Elemző Központban, majd a miniszteri kabinetben a kormányfő tanácsadója, majd 2007 októbere és 2008 májusa között a második Gyurcsány-kormány egészségügyi államtitkára volt. Később a Magyar Orvosi Kamarán belül szerveződött Újratervezés orvoscsoport tagja lett, és végül 2019. november 30-án a Magyar Orvosi Kamara elnökévé választották, 202 szavazatot kapott, a 16 év után leköszönő Éger István pedig 120-at.

Fontos momentum, hogy korábban a Gyurcsány-kormányok minden fűszálat megmozgattak annak érdekében, hogy eltöröljék a kötelező orvoskamarai tagságot. Ez benne volt az SZDSZ programjában, végül az azóta elhunyt Molnár Lajos miniszter vezényletével 2007. év elején szüntették meg a kötelező tagságot. Az előzmény pikantériája, hogy akkor a mostani kamarai elnök, Kincses Gyula a Molnár helyére érkező SZDSZ-es Horváth Ágnes egészségügyi miniszter államtitkára lett. Molnár a parlamentben anno úgy fogalmazott, hogy a kormány olyan erős kamarát akar, amelyek fontos köztestületi funkciókat látnak el és ez csak akkor érhető el, ha a tagságuk önkéntes. 

Önkéntes tagságban az erő

Kincses Gyula elődje a MOK-nál Éger István volt, aki akkor úgy kommentálta az MSZP-SZDSZ-es vezetés döntését, hogy az politikai bosszú. A Gyurcsány-kormány érvei között szerepelt, hogy a kamaráknak nem politikai, hanem szakmai szerepük kell, hogy legyen.

– mondta korábban az SZDSZ-es miniszter, Molnár Lajos. Kincses Gyula visszaemlékezésében azt írta az elbukott egészségügyi reformról, hogy alkalmatlan környezetben, alkalmatlan időben, erős szövetségesek és társadalmi támogatottság nélkül szűk elit által „levezényelten” nem lehet reformot csinálni.

Mindezek mellett Kincses részt vett a rendszerváltás egészségügyi programjának, az úgynevezett „Cselekvési Program” kidolgozásában, ahogy szerepet vállalt a háziorvosi rendszer szervezési és finanszírozási elveinek kidolgozásában és bevezetésének koordinálásában is. Továbbá elvitathatatlan szerepe volt a Magyar Orvoskamara élén abban, hogy az orvosbérek jelentős emelését a paraszolvencia kriminalizálásához javasolták kötni. A kormány a kamara által kidolgozott bértáblát fogadta el, de ragaszkodott az orvosok jogállásának változásához. 

Nyitóképünkön Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Fotó: Facebook