Az alapító atyák sem tudták tisztázni, hol van az európai közösség határa, és máig kínzó vitakérdések várnak megválaszolásra az EU szerepe kapcsán – hangzott el az MCC rendezvényén.
A minap jelent meg az MCC Press és az Osiris közös kiadásában az Europica Varietas sorozat első három kötete, amelynek Osztovits András és Gyurgyák János voltak a szerkesztői.
A kiadványok az EU alapító atyáinak gondolatait közvetítik, amelyek különösen aktuálisak lehetnek a mai időszakban, amikor Európa és az Európai Unió is válságban van. A kötetek bemutatóján Gorácz Anikó, az MCC Press kiadó kommunikációs vezetője elmondta, hogy rengeteg témában adtak már ki közel 70 címet: akad köztük novelláskötet, regény és rengeteg tudományos munka – minden, ami az MCC értékeinek megfelel.
Az alapító szándéka szerint az MCC gondolatiságát képviseli a kiadó, azaz
Gorácz szerint nagyon fontos, hogy a következő hetven cím is magas színvonalon valósuljon meg, hiszen a könyvkészítés aprólékos, időigényes munka, a cél, hogy évekig megállja a helyét a polcokon, idézhető, forgatható, használható munka legyen.
Gyurgyák János, az Osiris Kiadó vezetője kifejtette, hogy a fenti könyvsorozat már elkészült vagy épp nyomdába tartó kötetei alapvetően Európa és az EU történetéről szólnak, de ezt szeretnének a jövőben olyan címeket is kiadni, melyek inkább az aktuális közös kérdésekre fókuszálnak. Most is több száz kötet jelenik meg Európa és az EU mai problémáiról külföldön, de nem egyszerű kiválasztani, mit akarunk közvetíteni a magyar olvasóközönség felé. Bár megjegyezte, hogy a könyvek nagyrészt fordítottak, de idézett egy orosz szerzőt, miszerint „elvtársak, írjanak remekműveket”.
A Gallai Sándor iskolavezető által moderált eseményen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter úgy felelt az első kérdésre, miszerint mit jelent a vendégek számára az Európa-fogalom, hogy
Ebből adódik a kétségessége is Európa határainak, hiszen kulturális határokról beszélünk. A miniszter életének nagy részében az EU nem volt szinonimája Európának, de ha túlesnénk a balkáni bővítésen, a kettő nagyjából szinonima is lehetne.
Amióta Schuman könyve megjelent, az EU rengeteget változott az elmúlt évtizedekben, a Maastrichti szerződésből gyógyuló szervezet kifejezetten észak-nyugati alakulat volt, az eredetileg gazdasági integráció éppen kezdett átfordulni politikai integrációba.
„Európa kapcsán akarva akaratlanul nekem is alapvetően az EU jut eszembe. Az alapító atyák úgy indultak neki az integrációnak, és ez a folyamat jelenleg is ott tart, hogy a mai napig nincs egybehangzó, egységes válasz arra, hogy mit értünk például az európai közösség alatt” – felelte Osztovits András egyetemi tanár. A jelző első fele az „európai” szó, ezzel az integrációs kérdéssel indultak el az alapító atyák,
Ezek nehéz kérdések, melyeket évtizedek alatt sem lehet megválaszolni, de előbb-utóbb mégis csak meg kell vitatni, például a bővítéspolitikát. Európa része Törökország, vagy sem? Földrajzilag egy része biztosan, nagyobb része ázsiai, de történelme szorosan összefügg a miénkkel, kulturálisan viszont talán mégsem – gondolhatnák egyesek.
Nem könnyű kérdések és válaszok ezek, és nem véletlen, hogy Schuman, Adenauer és Monnet sem teljesen tudták eldönteni ezeket. A kötet egyik szerkesztője szerint ma is vannak olyan kérdések, amikre tudnia kellene az EU-nak egységes választ adni. Ilyen például az, hogy elméletileg kik azok az országok, akik egyáltalán szóba jöhetnek az uniós bővítés során.
Navracsics az EU egyik alapító atyjának, Robert Schuman volt francia miniszterelnöknek szavai idézve kijelentette: mielőtt Európa „gazdasági, katonai egységgé válna, kulturális egységgé kell válnia.”
Szükség van egy nemzeti kultúrák között, mögött meghúzódó közös európai kultúrára – fejtette ki a miniszter. A politikus kijelentette: mostanság egy közös európai politikai intézmény „szülési fájdalmait” érzékeljük, ám sajnos egyelőre még nem lehet látni, milyen is lesz a végeredmény.
„Az EU akarhat demokrácia lenni, de amíg nincs mögötte politikai közösség, addig nem lesz demokratikus politikai legitimációja. Sokáig tartott, amíg az unió eldöntötte, hogy akar-e egyáltalán demokrácia lenni, ez sokáig nem volt rövid távú cél. Most sem maga az EU próbál demokrácia lenni, inkább a tagállamokon próbál számon kérni valamiféle homályos demokrácia-kritériumokat” – mondta el a miniszter. Az EU föderalizálását célzó terkvekről szólva Navracsics leszögezte: az EU nem lehet európai szuperállam, sokkal inkább a nemzetállamokat meghaladó államközösség irányába tart.
Nyitókép: régi Európa-térkép (Mandiner-archív)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A Nyugat-Balkán integrációja továbbra is elmarad, pedig az unió geostratégiai érdeke lenne a régió mielőbbi felvétele.
Természetesen csak online, és nem kötelező jellegű az értekezlet.
Hamarosan életbe lép az orosz gáztilalom, mit csinálnak ennek élharcosai? Természetesen orosz gázt vesznek, akinek meg nincs tengerpartja, az úgy járt.
Az Országgyűlés elnöke Gyurcsány Ferenc „legjobb tanítványának” nevezte Magyar Pétert.
Persze az is kérdés, mit tekintünk jobb- vagy baloldalnak...
Az Európai Unió idén augusztustól új szabályozást vezet be a műanyag csomagolások terén, amely elsősorban a vendéglátást érinti.
Az utolsó pillanatban oldódott meg a helyzet.
Itt a bizonyíték a teljes csődre: a második világháború óta nem látott ekkora pofont az egykor rettegett szocialista párt.
