„Európa kapcsán akarva akaratlanul nekem is alapvetően az EU jut eszembe. Az alapító atyák úgy indultak neki az integrációnak, és ez a folyamat jelenleg is ott tart, hogy a mai napig nincs egybehangzó, egységes válasz arra, hogy mit értünk például az európai közösség alatt” – felelte Osztovits András egyetemi tanár. A jelző első fele az „európai” szó, ezzel az integrációs kérdéssel indultak el az alapító atyák,
de ők sem merték megválaszolni, mit jelent az európai politikában való együttműködés.
Ezek nehéz kérdések, melyeket évtizedek alatt sem lehet megválaszolni, de előbb-utóbb mégis csak meg kell vitatni, például a bővítéspolitikát. Európa része Törökország, vagy sem? Földrajzilag egy része biztosan, nagyobb része ázsiai, de történelme szorosan összefügg a miénkkel, kulturálisan viszont talán mégsem – gondolhatnák egyesek.
Nem könnyű kérdések és válaszok ezek, és nem véletlen, hogy Schuman, Adenauer és Monnet sem teljesen tudták eldönteni ezeket. A kötet egyik szerkesztője szerint ma is vannak olyan kérdések, amikre tudnia kellene az EU-nak egységes választ adni. Ilyen például az, hogy elméletileg kik azok az országok, akik egyáltalán szóba jöhetnek az uniós bővítés során.
Navracsics az EU egyik alapító atyjának, Robert Schuman volt francia miniszterelnöknek szavai idézve kijelentette: mielőtt Európa „gazdasági, katonai egységgé válna, kulturális egységgé kell válnia.”