Itt tart közel egy év után az orosz-ukrán háború – térképen!

2023. február 17. 10:57

A háború egyéves évfordulójához közeledve érdemes ismét rápillantani a frontok állására az orosz-ukrán háború élő térképén.

2023. február 17. 10:57
null
Rajcsányi Gellért

Sokat lehet olvasni a támadások helyszínéről, települések nevéről az orosz ukrán háború friss hírei között, de mennyire néztünk utána, hogy ezek a városok pontosan hol vannak? Ha térképen látjuk a helyzetet, az árnyalja az összképet.

Térképen a háború — hol tartottak egy éve és hol most az oroszok?

A Liveuamap térképét és információit a Mandiner is használja a háború kezdete óta. A linken nem csak az aktuális helyzetet lehet megnézni (hol támadnak az oroszok helyileg), hanem a múltat is dokumentálták. Idén februárhoz képest 2022 februárjában harmadannyi támadott település volt, de akkor is és most is csak a határ menti részekig jutottak az oroszok.

Mint látható, az orosz-ukrán határ Kijevhez legközelebb fekvő szakaszán, északon alkalmi be-belövések vannak orosz részről. De a szürke területek mutatják, hogy mekkora területet adtak már föl az oroszok. Mint ismeretes, a háború első napjaiban, heteiben Kijev megtámadásával és körülzárásával próbálkoztak az oroszok, az általuk akkoriban elfoglalt sávok jól láthatók a térképen. E területről azonban dolgavégezetlenül hátráltak ki az orosz csapatok, és

hosszú hónapok óta semmilyen próbálkozásuk nincs egy újabb Kijevet célzó támadásra, határátlépésre.

Keletebbre Harkiv városa egy másik nagyon jelentős, másfél milliós központ, alig húsz kilométerre az orosz határtól. Az orosz seregek erre a területre is bevonultak a háború első szakaszában, Harkiv határáig jutottak, s akkoriban és az elmúlt hónapokban is rakétázzák, támadják a nagyvárost. Annak ostromára viszont mindeddig nem került sor, s az oroszok itt is visszahúzódtak az eredeti országhatárok mögé.

Harkivtól délkeletre az Izjumig és Limanig terjedő széles terület egy ideig az oroszok birtokában volt – az innen való kiszorításuk, a terület kiürítése az orosz hadsereg egyik legnagyobb kudarca volt. Gyakorlatilag

ők maguk adták fel azt a Bahmut, Kramatorszk és Szlovjanszk körül kialakuló harapófogót,

ami, ha emlékeznek olvasóink, hónapokkal ezelőtt a háborús hírek és elemzések fókuszában állt. Ez a terület ma újra az ukránok fennhatósága alatt áll, nagy orosz bekerítésnek se híre, se hamva.

Az orosz-ukrán háború friss térképe meglepő képet mutat

A keleti ukrán front nagy ívének legtávolabbi, legmélyebb pontja Bahmut városa. A mostanra rommá lőtt településen ma is nap mint zajlanak a harcok, orosz és ukrán katonák tömegei haltak meg az ukrán erődvárosért zajló küzdelemben. Tény viszont, hogy Bahmut alig 15 kilométerre van a már a háború tavaly februári kezdete előtt is orosz befolyás alatt álló donyecki „népköztársaság” határától.

A tragikus háború különös látlelete, hogy

egy évvel a háború kezdete után a korábbi határtól alig pár kilométerre harcolnak az orosz erők az ukránokkal.

Miközben Bahmut mögött harminc kilométerre ott van Kramatorszk és Szlovjanszk két nagyobb erődített városa, az ukránok újabb védvonala, melyek ostromára eddig nem került sor.

Innen délre jól látható, hogy Donyeck orosz kézen lévő nagyvárosától, s a donyecki „népköztársaság” határától alig pár kilométerre húzódik a front újabb szakasza. A stratégiailag fontos helyen lévő, Donyeckhez közeli területeken gyakorlatilag semmi változás nem történt egy év alatt, az oroszok semeddig sem jutottak ezen a szakaszon.

Az innen a Dnyeperig húzódó hosszú, meglehetősen üres területen húzódó frontvonalon sem történt régóta semmi változás, alkalmi lövöldözéseken, belövéseken kívül. Zaporizzsja nagyvárosához egy év alatt nem jutottak el az oroszok – de nem is nagyon próbálkoztak vele.

Innen ma már nagyon hosszan, egészen a Fekete-tengerig a Dnyeper a határ. Az oroszok birtokolják a zaporizzsjai atomerőművet, amely most csendesebb napokat, heteket él át, nagyon sokak szerencséjére.

Az egy éve tartó háború eddigi utolsó nagy orosz kudarca jól látható a frontvonalak déli szakaszán.

A Dnyeper jobb partján fekvő, meglehetősen nagy területek feladása, az oroszok innen való kiszorítása egyrészt Herszon nagyvárosának elveszítésével, ukrán visszafoglalásával járt, másrészt felszabadult Mikolajiv nagyvárosa az orosz nyomás alól – ami pedig Odessza szárazföldi megtámadásának az előszobája lett volna.

Mint ismeretes, a háború első időszakában komoly elemzések számoltak Odessza oroszok általi ostromával és esetleges elfoglalásával, Ukrajna tengertől való elvágásával. Erre aztán nem került sor: sem orosz partraszállás, sem szárazföldi, Odesszát megközelítő hadművelet nem következett be.

Így állnak most, a háború egyéves évfordulójának előestéjén a kelet-ukrajnai frontvonalak.

Nyitókép és fotók: Képernyőmentés/liveuamap.com

 

Témához kapcsolódó videós tartalmunk: 

Összesen 173 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Igazszó
2023. február 18. 18:17
Szar zsidó propaganda, buzi cuckoldkonzi mandineres tálalásban. Hazug is szánalmas is.
brekker
2023. február 17. 19:42
Milyen pánszlávizmus, kérdezné Bismarck?
brekker
2023. február 17. 19:35
Mi magyarok azt mondjuk, oda Mátyás, oda az igazság, mert utána lényegében elvesztettük a szuverenitásunkat. A németek a szuverenitásukat Bismarck leváltásával, aki megcsinálta nekik, vesztették el. Onnantól kezdődött a kavarás, hogy a németek nem akartak hitelezni az oroszoknak, mert pánszlávizmus, de beléptek a franciák, és onnan már egyenes út vezetett az I. VH-ig.
brekker
2023. február 17. 19:28
Vasban nem számít a gdp, ez a tanulság, meg hogy Bismarckot nem írja felül a CIA.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!