A háború egyéves évfordulójához közeledve érdemes ismét rápillantani a frontok állására az orosz-ukrán háború élő térképén.
Sokat lehet olvasni a támadások helyszínéről, települések nevéről az orosz ukrán háború friss hírei között, de mennyire néztünk utána, hogy ezek a városok pontosan hol vannak? Ha térképen látjuk a helyzetet, az árnyalja az összképet.
A Liveuamap térképét és információit a Mandiner is használja a háború kezdete óta. A linken nem csak az aktuális helyzetet lehet megnézni (hol támadnak az oroszok helyileg), hanem a múltat is dokumentálták. Idén februárhoz képest 2022 februárjában harmadannyi támadott település volt, de akkor is és most is csak a határ menti részekig jutottak az oroszok.
Mint látható, az orosz-ukrán határ Kijevhez legközelebb fekvő szakaszán, északon alkalmi be-belövések vannak orosz részről. De a szürke területek mutatják, hogy mekkora területet adtak már föl az oroszok. Mint ismeretes, a háború első napjaiban, heteiben Kijev megtámadásával és körülzárásával próbálkoztak az oroszok, az általuk akkoriban elfoglalt sávok jól láthatók a térképen. E területről azonban dolgavégezetlenül hátráltak ki az orosz csapatok, és
Keletebbre Harkiv városa egy másik nagyon jelentős, másfél milliós központ, alig húsz kilométerre az orosz határtól. Az orosz seregek erre a területre is bevonultak a háború első szakaszában, Harkiv határáig jutottak, s akkoriban és az elmúlt hónapokban is rakétázzák, támadják a nagyvárost. Annak ostromára viszont mindeddig nem került sor, s az oroszok itt is visszahúzódtak az eredeti országhatárok mögé.
Harkivtól délkeletre az Izjumig és Limanig terjedő széles terület egy ideig az oroszok birtokában volt – az innen való kiszorításuk, a terület kiürítése az orosz hadsereg egyik legnagyobb kudarca volt. Gyakorlatilag
ami, ha emlékeznek olvasóink, hónapokkal ezelőtt a háborús hírek és elemzések fókuszában állt. Ez a terület ma újra az ukránok fennhatósága alatt áll, nagy orosz bekerítésnek se híre, se hamva.
A keleti ukrán front nagy ívének legtávolabbi, legmélyebb pontja Bahmut városa. A mostanra rommá lőtt településen ma is nap mint zajlanak a harcok, orosz és ukrán katonák tömegei haltak meg az ukrán erődvárosért zajló küzdelemben. Tény viszont, hogy Bahmut alig 15 kilométerre van a már a háború tavaly februári kezdete előtt is orosz befolyás alatt álló donyecki „népköztársaság” határától.
A tragikus háború különös látlelete, hogy
Miközben Bahmut mögött harminc kilométerre ott van Kramatorszk és Szlovjanszk két nagyobb erődített városa, az ukránok újabb védvonala, melyek ostromára eddig nem került sor.
Innen délre jól látható, hogy Donyeck orosz kézen lévő nagyvárosától, s a donyecki „népköztársaság” határától alig pár kilométerre húzódik a front újabb szakasza. A stratégiailag fontos helyen lévő, Donyeckhez közeli területeken gyakorlatilag semmi változás nem történt egy év alatt, az oroszok semeddig sem jutottak ezen a szakaszon.
Az innen a Dnyeperig húzódó hosszú, meglehetősen üres területen húzódó frontvonalon sem történt régóta semmi változás, alkalmi lövöldözéseken, belövéseken kívül. Zaporizzsja nagyvárosához egy év alatt nem jutottak el az oroszok – de nem is nagyon próbálkoztak vele.
Innen ma már nagyon hosszan, egészen a Fekete-tengerig a Dnyeper a határ. Az oroszok birtokolják a zaporizzsjai atomerőművet, amely most csendesebb napokat, heteket él át, nagyon sokak szerencséjére.
A Dnyeper jobb partján fekvő, meglehetősen nagy területek feladása, az oroszok innen való kiszorítása egyrészt Herszon nagyvárosának elveszítésével, ukrán visszafoglalásával járt, másrészt felszabadult Mikolajiv nagyvárosa az orosz nyomás alól – ami pedig Odessza szárazföldi megtámadásának az előszobája lett volna.
Mint ismeretes, a háború első időszakában komoly elemzések számoltak Odessza oroszok általi ostromával és esetleges elfoglalásával, Ukrajna tengertől való elvágásával. Erre aztán nem került sor: sem orosz partraszállás, sem szárazföldi, Odesszát megközelítő hadművelet nem következett be.
Így állnak most, a háború egyéves évfordulójának előestéjén a kelet-ukrajnai frontvonalak.
Nyitókép és fotók: Képernyőmentés/liveuamap.com
Témához kapcsolódó videós tartalmunk:
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Kommentelt a miniszter, az ex-férj pedig azt kívánhatja, bárcsak ne posztolt volna.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
