Brutális válság: Németországban minden eddiginél jobban visszaestek a keresetek
2023. február 23. 20:32
Eközben hazánkban 2022-ben is növekedett a reálkereset. Szalai Piroska írása.
2023. február 23. 20:32
p
54
24
121
Mentés
Szalai Piroska írása
A korábbi bérelőrejelzéseink pontosak voltak! A várakozásunknak megfelelően 2022-ben 17,5%-kal nőttek a bruttó és a nettó keresetek, s ez a 14,5%-os éves infláció mellett is 2,6%-os reálkereset növekedést jelentett.
Hazánkban a keresetek minden mutatója jobban nőtt, mint az éves infláció, ami minden korábbi külföldi elemzői várakozást felülmúlt:
17,5%-kal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.
17,4%-kal magasabb a bruttó átlag akkor, ha a legkisebb szervezetek munkavállalóit is bevonjuk a vizsgálatunkba.
18,2%-kal emelkedett a kedvezményekkel számított nettó átlag kereset, a 25 év alattiak adókedvezményének bevezetése miatt magasabb a növekedés a bruttónál.
16,3%-kal nőtt a bruttó átlagkereset rendszeres része,
15,2%-kal a bruttó kereset mediánértéke,
17,2%-kal pedig a kedvezmények figyelembevételével számított nettó mediánértéke.
Az alábbi ábrán tüntettük fel havonta a bruttó átlagkereset és fogyasztói ár növekedését. Mint látható, augusztusig nyolc hónapon át magasabb volt a bérek növekedése, mint az infláció, s
az utolsó 4 hónap sem tudta az év elején felhalmozott reálérték növekedést lenullázni.
Nálunk az ársapkák és a rezsitámogatás következtében később kezdett az infláció növekedni, s a minimálbérek év eleji jelentős emelése hatására az egyik legnagyobb keresetnövekedést produkáltuk.
A következő ábrán látható, hogy a keresetek rendszeres része is hónapról hónapra növekedett. Ezek az alapbér és a munkakörhöz kapcsolódó, minden hónapban járó pótlékok összessége, például ilyen a pedagógusok esetében az osztályfőnöki pótlék. A nem rendszeres keresetek a jutalmakat, célprémiumot, 13. havi keresetet, s minden olyan munkavégzés után kapott bevételünket jelenti, amit nem minden hónapban kapunk. 2022. februárban például a fegyveres testületek hathavi fegyverpénze emelte meg jelentősen a nem rendszeres kereseteket, márciusban és áprilisban a húsvéti kiegészítő keresetelemektől nőttek – mint ahogy minden évben tapasztalhatjuk, s novemberben és decemberben a karácsonyi és év végi jutalmak, „bejglipénzek” emelik a keresetet. A novemberi kereseteket december elején kapjuk kézhez, a hóközi és a január elején utalt decemberi pénzeink pedig a decemberi kereset oszlopában jelennek meg.
Ahogy ez korábban már megírtuk, valószínű, hogy mind az OECD 32 országa, mind a 27 uniós tagállam közül egyedül nálunk növekedett 2022-ben a reálkereset, más országokban mindenhol csökkent sajnos a vásárlóerő éves szinten.
A német statisztikai hivatal február elején tette közzé, hogy náluk a reálkeresetek tavaly 4,1%-kal csökkentek, ami minden korábbinál nagyobb mértékű visszaesés volt a rendszeres adatfelvételek kezdete óta. Németországban már a harmadik éve folyamatosan csökken a keresetek vásárlóértéke.
Romániában is nyilvánosságra hozta a helyi statisztikai hivatal a tavalyi kereseteket és az inflációt, s ebből tudjuk, hogy 2,2%-os csökkenést szenvedtek el a szomszédunkban is.
Lengyelországban is a statisztikatörténetük eddigi legnagyobb, 2,1%-os romlását kellett megélni a foglalkoztatottaknak. Ők 2005-ig tudják visszavezetni a mostani zlotyi történetét.
Csehországban majd március elején jönnek csak ki a tavalyi év végi adatok, de az első három negyedévben mindvégig csökkentek a reálkeresetek. Az első negyedév 3,6%-os, a második és a harmadik pedig 9,8%-os romlást hozott. Ez a harmadik negyedéves csökkenés az OECD országok között a legnagyobb romlás volt.
Ismerjük el, komoly fegyvertény, hogy a magyar munkáltatók és munkavállalók még tavaly is az infláció felett tudták növelni a kereseteket, ráadásul egyedüliként a világ legfejlettebb országai közül. Abban az évben, amely Orbán Viktor szerint a legnehezebb év volt a rendszerváltás óta.
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: WOLFGANG KUMM / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
Kalifátus létrehozását is követelték szombaton azon a hamburgi tüntetésen, amelyen ezren vettek részt. Olaf Scholz német kancellár szerint „következményekkel” kell számolni.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Mint mondja, lemásolja a baloldal a két évvel ezelőtt sem működő kampányát, csak mást tolnak a kirakatba.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 121 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
toyoda
2023. február 25. 18:27
Tényleg? Mielőtt jönnek a Momentumos meg a DK-s majmok, Brettenben, meg Bécsben melózunk. Kb májusban indul a termelés! Addig csááá! old meg. Hülyék! (Győzünk! Megverjük az oroszokat! Elmebetegek!) Fletó legyen a ketesztapátok!
Szalai Piroskanak azt tanacsolom, hogy ne menjen egy atlag magyar munkavallalhoz ezzel a 17,5%-os beremelessel provokalni, mert nem neznek jo szemmel.
A 14,5%-os inflaciot sem ertem, hogyan jott ki, de gyanitom, hogy egyszeruen atlagot vont a tavalyi szamokbol. Ami ebben az esetben hulyeseg, mert az a 17,5%-os varazsszam sem az egesz tavalyi evre ervenyes. Az aktualis inflaciot kell figyelembe venni, mi meghaladja a 25%-ot, amely tobb, mint ketszerese az eurozonaenak. Ennyit a kormany szankcios inflacioval kapcsolatos hazugsagairol.
Ez az iras mintapelda arra, hogy a fideszes, kozpenzbol kitartott propagandistak hogyan nezik hulyenek a fideszes valasztokat, mennyire epitenek azok tajekozatlansagara. Es azt kell hogy mondjam, jogosan teszik ezt.
Nem tudom milyen reálbér növekedésről van szó. Én nem tapasztaltam semmi ilyesmit (mai baloldali ellenzéktől mélységesen undorodó szavazóként sem). Ilyen alapkamat mellett nehéz ezt elhitetni.