Brutális válság: Németországban minden eddiginél jobban visszaestek a keresetek

Szalai Piroska írása

A korábbi bérelőrejelzéseink pontosak voltak! A várakozásunknak megfelelően 2022-ben 17,5%-kal nőttek a bruttó és a nettó keresetek, s ez a 14,5%-os éves infláció mellett is 2,6%-os reálkereset növekedést jelentett.

• 17,5%-kal nőtt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.
• 17,4%-kal magasabb a bruttó átlag akkor, ha a legkisebb szervezetek munkavállalóit is bevonjuk a vizsgálatunkba.
• 18,2%-kal emelkedett a kedvezményekkel számított nettó átlag kereset, a 25 év alattiak adókedvezményének bevezetése miatt magasabb a növekedés a bruttónál.
• 16,3%-kal nőtt a bruttó átlagkereset rendszeres része,
• 15,2%-kal a bruttó kereset mediánértéke,
• 17,2%-kal pedig a kedvezmények figyelembevételével számított nettó mediánértéke.

Az alábbi ábrán tüntettük fel havonta a bruttó átlagkereset és fogyasztói ár növekedését. Mint látható, augusztusig nyolc hónapon át magasabb volt a bérek növekedése, mint az infláció, s

Nálunk az ársapkák és a rezsitámogatás következtében később kezdett az infláció növekedni, s a minimálbérek év eleji jelentős emelése hatására az egyik legnagyobb keresetnövekedést produkáltuk. 

A következő ábrán látható, hogy a keresetek rendszeres része is hónapról hónapra növekedett. Ezek az alapbér és a munkakörhöz kapcsolódó, minden hónapban járó pótlékok összessége, például ilyen a pedagógusok esetében az osztályfőnöki pótlék. A nem rendszeres keresetek a jutalmakat, célprémiumot, 13. havi keresetet, s minden olyan munkavégzés után kapott bevételünket jelenti, amit nem minden hónapban kapunk. 2022. februárban például a fegyveres testületek hathavi fegyverpénze emelte meg jelentősen a nem rendszeres kereseteket, márciusban és áprilisban a húsvéti kiegészítő keresetelemektől nőttek – mint ahogy minden évben tapasztalhatjuk, s novemberben és decemberben a karácsonyi és év végi jutalmak, „bejglipénzek” emelik a keresetet. A novemberi kereseteket december elején kapjuk kézhez, a hóközi és a január elején utalt decemberi pénzeink pedig a decemberi kereset oszlopában jelennek meg.

Ahogy ez korábban már megírtuk, valószínű, hogy mind az OECD 32 országa, mind a 27 uniós tagállam közül egyedül nálunk növekedett 2022-ben a reálkereset, más országokban mindenhol csökkent sajnos a vásárlóerő éves szinten.

A német statisztikai hivatal február elején tette közzé, hogy náluk a reálkeresetek tavaly 4,1%-kal csökkentek, ami minden korábbinál nagyobb mértékű visszaesés volt a rendszeres adatfelvételek kezdete óta. Németországban már a harmadik éve folyamatosan csökken a keresetek vásárlóértéke.

Romániában is nyilvánosságra hozta a helyi statisztikai hivatal a tavalyi kereseteket és az inflációt, s ebből tudjuk, hogy 2,2%-os csökkenést szenvedtek el a szomszédunkban is. 

Lengyelországban is a statisztikatörténetük eddigi legnagyobb, 2,1%-os romlását kellett megélni a foglalkoztatottaknak. Ők 2005-ig tudják visszavezetni a mostani zlotyi történetét. 

Csehországban majd március elején jönnek csak ki a tavalyi év végi adatok, de az első három negyedévben mindvégig csökkentek a reálkeresetek. Az első negyedév 3,6%-os, a második és a harmadik pedig 9,8%-os romlást hozott. Ez a harmadik negyedéves csökkenés az OECD országok között a legnagyobb romlás volt.

Ismerjük el, komoly fegyvertény, hogy a magyar munkáltatók és munkavállalók még tavaly is az infláció felett tudták növelni a kereseteket, ráadásul egyedüliként a világ legfejlettebb országai közül. Abban az évben, amely Orbán Viktor szerint a legnehezebb év volt a rendszerváltás óta.

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: WOLFGANG KUMM / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP