A bukaresti kormány a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára fogadta el a sepsiszentgyörgyi – arany és kék sávos, közepén a település címerét ábrázoló – városzászlóról szóló határozatot. A leírás szerint a település címere pajzs alakú, rajta kék mezőben a vár és a templom, felette arany Nap és ezüst Hold. A vár előtt három zöld mező, rajta a település nevét adó lovas Szent György és a sárkány látható.
Az „egynemzetiségűnek” minősített jelkép hivatalossá tétele ellen
minősített jelkép hivatalossá tétele ellena Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) kezdeményezett bírósági eljárást, amelybe utóbb a – magyar szimbólumok és feliratok ellen perek százait indító – Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) is beavatkozott. A két civil szervezet álláspontja szerint Sepsiszentgyörgy zászlaja nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek a város lakosságának 25 százalékát kitevő románságot képviselnék, és azt is nehezményezték, hogy a városzászló a székely zászló színeit tartalmazza.