Shamima Begum nyolc éve, még kiskorúként Nagy-Britanniából Szíriába utazott és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez.
Az akkor 15 éves Shamima Begum és két barátnője, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában a londoni Gatwick repülőtérről felnőtt kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába, és ott csatlakoztak az Iszlám Államhoz.
Kadiza Sultana egy légitámadásban meghalt, Amira Abase sorsa nem ismert. Sajid Javid akkori brit belügyminiszter 2019 februárban megvonta a brit állampolgárságot a jelenleg 23 éves, Londonban született Shamima Begumtól, abból a feltételezésből kiindulva, hogy
Az 1981-ben kelt brit állampolgársági törvény lehetővé teszi a brit állampolgárság megvonását, ha a mindenkori belügyminiszter úgy ítéli meg, hogy ez a lépés a közjó érdekében áll. A brit kormány ugyanakkor a London által is aláírt nemzetközi jogi kötelezettségek alapján senkit nem tehet hontalanná, vagyis a brit állampolgárság nem vonható meg olyanoktól, akiknek nincs más állampolgárságuk. A bangladesi kormány már Javid határozatának másnapján közölte Londonnal, hogy Shamima Begum nem bangladesi állampolgár és nem utazhat be Bangladesbe.
A fiatal nő jogi képviselői erre hivatkozva nyújtottak be keresetet Javid döntése ellen. A nemzetközileg is nagy figyelemmel kísért, Nagy-Britanniában rendkívüli horderejű jogi precedensként kezelt ügynek eddig is számos bírósági fordulópontja volt. A londoni fellebbviteli bíróság 2020-ban helyt adott a fellebbezésnek, kimondva, hogy
A végzés szerint a nő hazatérhet Nagy-Britanniába és bírósági eljárást kezdhet állampolgárságának helyreállítása végett. A brit Legfelsőbb Bíróság azonban két éve helyt adott a brit belügyminisztérium fellebbezésének, megtiltva, hogy Shamima Begum hazatérjen és brit bíróságon indítson pert állampolgárságának visszaadásáért. A végzés indoklása szerint az igazságos jogi eljáráshoz fűződő jog nem ír felül más kritikus jelentőségű meggondolásokat, köztük a közbiztonság fenntartásának kormányzati kötelmét. Ezt a döntést erősítette meg az újabb fellebbezést elutasító szerdai végzésében a bevándorlási fellebbviteli ügyekben eljáró különleges londoni bírói fórum.
Shamima Begum jelenleg egy északkelet-szíriai fogolytáborban él, amelyet a helyi kurd milícia tart fenn.
Begum az elmúlt években több interjút adott brit médiatársaságoknak, elmondva: Szíriában férjhez ment az Iszlám Állam egy holland fegyvereséhez, akitől három gyermeke született, de mindhárom meghalt, főleg alultápláltságból eredő betegségekben. Elmondta azt is: tudja, hogy börtön vár rá hazatérése esetén, de ennek ellenére szeretne visszatérni Nagy-Britanniába. A jogi eljárás valószínűleg az ezt megtiltó szerdai végzéssel sem zárult le, mivel az eljáró különleges brit bíróság döntése ellen is van helye fellebbezésnek.
(MTI)
Nyitókép: Laura LEAN / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
Bár az Iszlám Állam területi uralma évekkel ezelőtt összeomlott, a terrorszervezet ideológiája és online hálózata továbbra is halálos támadásokra inspirál világszerte.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Mikor a két iszlamista kiszállt az autójából, egy ausztrál férfi megpróbálta lefegyverezni őket, de a terroristák megölték őt és a feleségét is.
Most először került szóba a támadás ideológiai motorja.
Ausztráliában már most is a világ legszigorúbb fegyvertörvényei vannak érvényben, de a Bondi Beach-i tömeges lövöldözés még szigorúbb szabályokhoz vezethet.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
