Hogyan tanítsuk meg a médiatudatosságot gyerekeinknek?

A média nagymértékben befolyásolja gondolkodásunkat és döntéseinket. Ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják, mi a különbség a tény és a fikció, hírek és álhírek között, elengedhetetlen a médiaműveltség, ami fejleszti a kritikus gondolkodást.

A HuffPost szakértők segítségével szedte össze, hogyan tudnak a szülők tájékozott és felelősségteljes digitális polgárokat nevelni.

Mi az a médiatudatosság?

A szakértők szerint a kritikai gondolkodás fejlesztését, a médiatudatosságra nevelést érdemes ott kezdeni, hogy megtanítjuk a gyerekeknek a valóság és a fantázia közötti különbséget a YouTube-on vagy a televízióban. Azok a gyerekek, akik kritikusan fogyasztják a médiaszöveget, megértve, hogy a szövegek és képek hogyan közvetítenek bizonyos üzeneteket, nagyobb valószínűséggel tudnak megalapozott döntéseket hozni azzal kapcsolatban, hogy mit higgyenek el és miért, valamint mit ne higgyenek el és miért.

A közösségi média veszélyei miatt gondolkodj, mielőtt kattintasz!

Nem egy tanulmány kimutatta, hogy az emberek sokkal nagyobb valószínűséggel kattintanak egy olyan címre, ami boldogságot, dühöt, vagy izgatottságot vált ki belőlük. A fiatalokra pedig különösen jellemző, hogy clickbait-ekre kattintanak. Klikkelés után

vad kijelentések a tények alátámasztása nélkül, vagy manipulált képek. Fontos, hogy tanítsuk meg gyermekeinket arra, hogy a cikk megosztása előtt olvassák el a teljes írását, elejétől a végéig.

Gyerekek médiahasználata: fogyasszunk velük közösen médiát!

Szabályok sorolása helyett inkább beszéljenek a szülők gyerekeikkel azokról a tartalmakról, amiket szívesen fogyasztanak. Mutassák meg nekik, mit is jelent a gyakorlatban a kritikai gondolkodás: alkossanak véleményt, például, nem tetszik, ahogyan a filmben az anyát ábrázolják, és hasonlók. Ezzel is fejlesztve a gyerekek digitális műveltségét.

Milyen jelei vannak az álhíreknek? Tegyünk fel sok kérdést!

Mi a film, vagy a hír üzenete, hogyan közvetítik azt a képek és szavak, ki hozta létre az üzenetet, mi a célja vele. Érdemes tisztázni azt is, milyen technikákat alkalmaznak az internetes álhírek a figyelem elterelésére, mely értékek, életstílusok jelennek meg, és melyek nem. Különösen a közösségi média platformokon!

Az Ipsos 2020-as felmérése szerint Magyarországon négyből csak alig három ember ellenőrzi a hírforrások hitelességét. A kutató cég felmérésében 27 ország 19 ezer lakosa vett részt, és következtetései szerint még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten, a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat.

Nyitókép: MGM / Vertigo Entertainment / Collection ChristopheL via AFP