Megállíthatatlanul árasztják el az internetet az álhírek és az összeesküvés-elméletek, a rengeteg információ között nem egyszerű az eligazodás, főleg a gyermekeknek. Ma már elengedhetetlen a médiatudatosság, különösen a közösségi médiát illetően. De hogyan tanítsuk meg ezt a legkisebbekkel?
A média nagymértékben befolyásolja gondolkodásunkat és döntéseinket. Ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják, mi a különbség a tény és a fikció, hírek és álhírek között, elengedhetetlen a médiaműveltség, ami fejleszti a kritikus gondolkodást.
A HuffPost szakértők segítségével szedte össze, hogyan tudnak a szülők tájékozott és felelősségteljes digitális polgárokat nevelni.
A szakértők szerint a kritikai gondolkodás fejlesztését, a médiatudatosságra nevelést érdemes ott kezdeni, hogy megtanítjuk a gyerekeknek a valóság és a fantázia közötti különbséget a YouTube-on vagy a televízióban. Azok a gyerekek, akik kritikusan fogyasztják a médiaszöveget, megértve, hogy a szövegek és képek hogyan közvetítenek bizonyos üzeneteket, nagyobb valószínűséggel tudnak megalapozott döntéseket hozni azzal kapcsolatban, hogy mit higgyenek el és miért, valamint mit ne higgyenek el és miért.
Nem egy tanulmány kimutatta, hogy az emberek sokkal nagyobb valószínűséggel kattintanak egy olyan címre, ami boldogságot, dühöt, vagy izgatottságot vált ki belőlük. A fiatalokra pedig különösen jellemző, hogy clickbait-ekre kattintanak. Klikkelés után
vad kijelentések a tények alátámasztása nélkül, vagy manipulált képek. Fontos, hogy tanítsuk meg gyermekeinket arra, hogy a cikk megosztása előtt olvassák el a teljes írását, elejétől a végéig.
Szabályok sorolása helyett inkább beszéljenek a szülők gyerekeikkel azokról a tartalmakról, amiket szívesen fogyasztanak. Mutassák meg nekik, mit is jelent a gyakorlatban a kritikai gondolkodás: alkossanak véleményt, például, nem tetszik, ahogyan a filmben az anyát ábrázolják, és hasonlók. Ezzel is fejlesztve a gyerekek digitális műveltségét.
Mi a film, vagy a hír üzenete, hogyan közvetítik azt a képek és szavak, ki hozta létre az üzenetet, mi a célja vele. Érdemes tisztázni azt is, milyen technikákat alkalmaznak az internetes álhírek a figyelem elterelésére, mely értékek, életstílusok jelennek meg, és melyek nem. Különösen a közösségi média platformokon!
Az Ipsos 2020-as felmérése szerint Magyarországon négyből csak alig három ember ellenőrzi a hírforrások hitelességét. A kutató cég felmérésében 27 ország 19 ezer lakosa vett részt, és következtetései szerint még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten, a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat.
Nyitókép: MGM / Vertigo Entertainment / Collection ChristopheL via AFP
Ami kezdetben divatos játéknak, menő szabadidős eszköznek tűnt, mára súlyos közlekedési és egészségügyi problémává vált. A kis kerekek és a nagy sebesség rossz párosítás: a végállomás gyakran a kórházi ágy, nem pedig a kiválasztott úti cél.
A romák hagyományokra hivatkoznak, a képviselők szerint viszont a gyerekek jogai sérülnek ezekkel a hagyományokkal.
Amerikában egyre többen választják az egyházi intézményeket és a magánoktatást, mert már nem bíznak a hagyományos oktatási intézményekben.
Az egészségfejlesztő-coaching pszichológus a lelki egészség világnapjához kapcsolódóan elmondta, már néhány egyszerű lépéssel sokat tehetünk a mentális jóllétünkért.
Térítésmentes fejlesztést, tanácsadást és lelki támogatást kínál az újonnan megnyílt Egyszülős CsillagPont.
Kezd valóra válni a halott internet elmélet.
Szerintem el is várják a dühödt hívei, hogy naponta hülyét csináljon belőlük.
A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.
