Megállíthatatlanul árasztják el az internetet az álhírek és az összeesküvés-elméletek, a rengeteg információ között nem egyszerű az eligazodás, főleg a gyermekeknek. Ma már elengedhetetlen a médiatudatosság, különösen a közösségi médiát illetően. De hogyan tanítsuk meg ezt a legkisebbekkel?
A média nagymértékben befolyásolja gondolkodásunkat és döntéseinket. Ahhoz, hogy a gyerekek megtanulják, mi a különbség a tény és a fikció, hírek és álhírek között, elengedhetetlen a médiaműveltség, ami fejleszti a kritikus gondolkodást.
A HuffPost szakértők segítségével szedte össze, hogyan tudnak a szülők tájékozott és felelősségteljes digitális polgárokat nevelni.
A szakértők szerint a kritikai gondolkodás fejlesztését, a médiatudatosságra nevelést érdemes ott kezdeni, hogy megtanítjuk a gyerekeknek a valóság és a fantázia közötti különbséget a YouTube-on vagy a televízióban. Azok a gyerekek, akik kritikusan fogyasztják a médiaszöveget, megértve, hogy a szövegek és képek hogyan közvetítenek bizonyos üzeneteket, nagyobb valószínűséggel tudnak megalapozott döntéseket hozni azzal kapcsolatban, hogy mit higgyenek el és miért, valamint mit ne higgyenek el és miért.
Nem egy tanulmány kimutatta, hogy az emberek sokkal nagyobb valószínűséggel kattintanak egy olyan címre, ami boldogságot, dühöt, vagy izgatottságot vált ki belőlük. A fiatalokra pedig különösen jellemző, hogy clickbait-ekre kattintanak. Klikkelés után
vad kijelentések a tények alátámasztása nélkül, vagy manipulált képek. Fontos, hogy tanítsuk meg gyermekeinket arra, hogy a cikk megosztása előtt olvassák el a teljes írását, elejétől a végéig.
Szabályok sorolása helyett inkább beszéljenek a szülők gyerekeikkel azokról a tartalmakról, amiket szívesen fogyasztanak. Mutassák meg nekik, mit is jelent a gyakorlatban a kritikai gondolkodás: alkossanak véleményt, például, nem tetszik, ahogyan a filmben az anyát ábrázolják, és hasonlók. Ezzel is fejlesztve a gyerekek digitális műveltségét.
Mi a film, vagy a hír üzenete, hogyan közvetítik azt a képek és szavak, ki hozta létre az üzenetet, mi a célja vele. Érdemes tisztázni azt is, milyen technikákat alkalmaznak az internetes álhírek a figyelem elterelésére, mely értékek, életstílusok jelennek meg, és melyek nem. Különösen a közösségi média platformokon!
Az Ipsos 2020-as felmérése szerint Magyarországon négyből csak alig három ember ellenőrzi a hírforrások hitelességét. A kutató cég felmérésében 27 ország 19 ezer lakosa vett részt, és következtetései szerint még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten, a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat.
Nyitókép: MGM / Vertigo Entertainment / Collection ChristopheL via AFP
A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.
Bár az Európai Bizottság hamar felsült az életkor-ellenőrző applikációjával, a koncepcióról nem mondanak le. A háttérben pedig egy olyan digitális fejlesztés folyik, ami teljesen átrajzolhatja az európai online teret.
Új szintet ért el az internetes kommunikáció korlátozása, a terrorizmus és a bűnözés elleni harcra hivatkozva.
Ez lenne a kiút az ostobaság országából.
Vannak olyan családok, amelyeknél az evés komoly kihívást jelent a szelektív étkezési zavarral küzdő gyermek miatt. Lássuk, mit tehetünk a megoldás érdekében!
Iráni internetcenzúra és internet leállás idején VPN és appok segítik a kapcsolattartást és a közösségi média elérését.
Gajdos László államtitkár újabb államtitkárt jelentett be.
A birminghami vereség után még mindig nem biztos a Liverpool őszi Bajnokok Ligája-indulása. Szoboszlai elcsúszása közben megihlette a Vörösök szurkolóit.
