Nincsen harmadik út, vagy a DK, vagy a Fidesz, ezt üzente Gyurcsány Ferenc a múlt vasárnapi évértékelőjében, lényegében megtagadva ezzel a két párttömb melletti „harmadik pólus” létjogosultságát, a rendszerszerűen sem itt, sem ott elköteleződő civileket, az egyes szakmák, rétegek érdekeiért fellépő szakszervezeteket.
A 2024-es önkormányzati választásra célozva egész pontosan ezeket mondta a DK pártelnöke: „Emberek, akik szolgálni és képviselni akarják a hazájukat, azok különböző gondolatok mellett szerveződve pártokat hoznak létre.
A pártellenes, politikaellenes populizmus ebben a helyzetben a mai, egyébként fenntarthatatlan hatalom fenntartását szolgálja.
Ez hazaellenes. Nem lehet egyes ügyek mentén megküzdeni ezzel a rendszerrel, mert ennek a rendszernek rendszerproblémái vannak, nem lehet külön-külön megküzdeni oktatásért, egészségügyért, szociális ellátásért, környezetvédelemért, mert ennek a rendszernek valójában az a lényege, hogy ellopta a hazánkat. Ha ellopta, akkor a rendszert kell leváltani, nem pedig az egyes elemeket kell megváltoztatni. Mindazoknak, akik felszólalnak és tüntetnek a kormány ellen, azt szeretném mondani, ebben az esetben sincsen harmadik út. Nem lehet középen állni. Vele, vagy ellene. Aki nincs ellene, az vele van!”
Odaszól Gyurcsánynak az egykori szövetséges
E gyurcsányi kampánygondolatokról kérdeztük Székely Sándort, a Magyar Szolidaritás Mozgalom múlt pénteken újraválasztott elnökét. Emlékeztetőül: a mozgalom mint civil egyesület a 2018-as országgyűlési választásokon a DK egyetlen konkrét szövetségese volt, vállvetve jutottak be a parlamentbe.
A baloldali civil Székely Sándor, aki 2015 óta áll a civil szervezet élén és az előző parlamenti ciklusban előbb DK-s, majd független képviselő volt, így elevenítette fel a Gyurcsányékkal közös múltat: „Mivel a Szolidaritás Mozgalom Gyurcsány Ferenc szövetségese volt nagyjából fél évig, első kézből tudom, mit is gondol a rajta kívüli politikai szereplőkről. Pláne azokról, akik segítették őt. A DK–Szolidaritás lista, melynek engem a befutó hetedik helyére tettek,
2018-ban 5,34 százalékot kaptunk, így lett frakciója a DK-nak, nélkülünk ez nem lett volna lehetséges.
A szervezetünk alaposan beleállt a kampányba, Gyurcsányéknak politikailag is jól jött egy jó nevű civil szervezet szövetsége. A választások előtt kötött írásbeli és szóbeli megállapodásainkat azonban a DK nemigen tartotta be, sem Budapesten, sem vidéken. Nem őrizhette meg független civilszervezetünk a politikai mozgásterét sem; a DK folyamatosan gátolta a megjelenésünket. Ezek miatt léptem ki a DK parlamenti frakciójából még ’18 decemberében; az engem ért fenyegetések csak hab volt a tortán.”