A neves márkák vonzzák a turistákat, így a divat több ország esetében a turizmus egyik fő mozgatórugója és az országimázs része lett – mondta a Mandinernek Forintos-Szűcs Anita, a Magyar Divat & Design Ügynökség általános vezérigazgató-helyettese, akit az ezekben a napokban zajló, immár 11. divathétről, azaz a Budapest Central European Fashion Weekről kérdeztünk.
Milyen mára a Budapest Central European Fashion Week (BCEFW) nemzetközi megítélése, hogyan tartják számon a kontinensen a magyar eseményt?
Mára elmondható, hogy az évente kétszer megrendezendő BCEFW a közép-európai régió egyik központi divateseményének számít, amely az ügynökség egyik legfőbb stratégiai célkitűzése. Ezt alátámasztja, hogy a Google Trends adatai alapján a „Budapest fashion” keresőkifejezésekhez kapcsolódó keresési témák között az elmúlt évek során a „Budapest Fashion Week” mint téma vált a legnépszerűbbé. Emellett
Megítélésünk jó a nemzetközi szakma körében, az elmúlt 10 szezon alatt egyre nagyobb az érdeklődés a BCEFW iránt, a hazai és a régiós tervezők is előszeretettel mutatnak be nálunk, és a nemzetközi divatszerkesztők, buyerek is egyre nagyobb számban vesznek részt az eseményen. Vannak olyan visszatérő régiós tervezők, akik már több szezon óta jelen vannak az eseményen, szeretik a BCEFW-n tapasztalt profizmust és nyitottságot. A BCEFW egy olyan értékteremtő esemény, amelynek köszönhetően a hazai és régiós divatiparág szereplői között aktív kapcsolatok és együttműködések alakultak ki az elmúlt időszakban, s ezeknek köszönhetően jelentősen javult az iparág érdekérvényesítő képessége, a szinergiák kihasználása, valamint segítette Budapest véleményformáló és szakmai tudásbázis szerepének megerősítését.
Mi adja a napokban zajló divathét különlegességét?
A BCEFW-s csapattal minden szezonban igyekszünk újragondolni a programsorozatot, ezúttal egy hangsúlyosabb koncepcióváltáson esett át a BCEFW, amely amellett, hogy a nagy nemzetközi divathetek előtt zajlik, számos újdonságot is tartogat. Például a tervezők kifutós bemutatók helyett kreatív prezentációk keretében mutatják be 2023–24-es őszi–téli kollekcióikat, amelyeknek Budapest négy ikonikus helyszíne, a Nemzeti Táncszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épülete ad otthont. A prezentációkon keresztül a márkáknak lehetőségük nyílik arra, hogy saját karakterjegyeiket az egyedi koncepciók mentén még inkább érvényre juttassák. A prezentációk mellett számos side event, kiállítás, workshop színesíti a divathét programját, a belvárosi fashion streeten található BCEFW pop-up store-ban a magyar tervezők szezonális ruhái is megvásárolhatóak lesznek.
Kiket várnak szakmai oldalról a rendezvényre?
Az esemény egyre meghatározóbbá válik a hazai és nemzetközi piaci szereplők számára a közép-európai régióban, a buyerek megrendelésein keresztül erősíthetjük a nagykereskedelmi forgalmat, a nemzetközi sajtó pedig hírt ad a tervezőkről, ezzel is növelve a turisztikai bevételeket az ideérkező vendégek költései által. Ebben idén februárban
az amerikai 10Magazine vagy a szerb Elle magazin, amelyek tudósítanak a budapesti divathétről. Céljaink eléréséhez az ügynökség idén januárban felállított egy szakmai grémiumot, az Advisory Boardot, amelynek az elsődleges célja a közép-kelet-európai divatszektor működésének és vonzerejének fejlesztése, a hatékonyabb támogatási rendszer kialakítása – a hazai és régiós tervezőkre, a fiatal tehetségekre fókuszálva –, valamint az aktuális, divatipart érintő kérdések megvitatása, figyelembe véve a különböző fenntarthatósági és technológiai szempontokat is. E célok eléréséhez a tanácsadói testületbe olyan prominens, nemzetközileg elismert iparági szereplők kaptak meghívást, mint a világszerte ismert magyar márka társalapítója, prémium kategóriás márkákat forgalmazó webáruház kereskedelmi vezetője, luxusáruházlánc divatrészlegének vezetője, valamint nemzetközi divatmagazin kelet-európai kiadásának vezető szerkesztője.
Milyen a magyar divattervezők megítélése a világban, mivel tudnak kitűnni, van-e valamilyen specialitásuk?
Az MDDÜ hazai és nemzetközi eseményei jól mutatják, hogy
A külföldi piacra lépés egy rendkívül nehéz feladat, és elsősorban komoly tőke szükséges hozzá, valamint egy jól kiépített kapcsolatrendszer, tapasztalt szakemberekkel. Viszont ha egy magyar márka sikereket tud elérni külföldön, az a hazai stabilitásukat is segíti, ráadásul azt tudjuk közvetíteni a vásárlók felé, hogy nem feltétlenül kell külföldi márkát választani, mivel remek hazai alternatívák is elérhetőek. A magyar tervezők előszeretettel és kreatívan ötvözik a kulturális örökséget a kortárs, modern szemlélettel, amivel felhívhatják magukra a figyelmet a nemzetközi piacon is. Tehát leginkább a hagyományaikból és a közvetlen környezetükből merítenek inspirációt a munkáik során. Ez a kettősség és egyediség az, amivel felhívhatják magukra a figyelmet a nemzetközi térben. Ahogy a Harvard Business Review szerzője is rámutat, sok vállalat kiábrándult a nemzetközi piacon való értékesítésből, a világ szükségletei homogenizálódtak. Az új generációk szemében egy multinacionális cég elavultnak tűnik. Mivel a piacok megtelítődtek, ezért újakat, a fogyasztók számára ismeretlent és izgalmasat kell találniuk. Hazánk és a régió különösen érdekes terület ebből a szempontból. Azonban egy divatvállalkozás elindítása összetett feladat, azon túl, hogy valaki tehetséges a tervezésben, még számos készséggel, például pénzügyi, marketing- vagy vállalkozásfejlesztési ismeretekkel kell rendelkeznie a márkája felvirágoztatásához. Ebben nyújtanak támogatást a mentorprogramjaink, amelyek célja, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel gazdagodjanak a tervezők, amik ma már elengedhetetlenek egy sikeres vállalkozás kiépítéséhez. Emellett azt gondolom, hogy egy sikeres divatvállalkozás építéséhez a 21. században kiváló kapcsolati hálóval és némi szerencsével is kell rendelkezniük a tervezőknek.
Milyen hozzáadott gazdasági értéke van – például az országimázst tekintve – egy ilyen nagyszabású eseménynek, mint a divathét?
A BCEFW-nek turisztikai szerepe is van. A közkedvelt európai nagyvárosok egyre inkább a kulturális és kreatív iparágakat használják fel a turizmus és más iparágak fejlesztésére, hogy fokozzák a gazdasági növekedést és pozicionálják magukat a globális piacon belül. Ilyen iparág a divat és a design is, ami a turizmus egyik mozgatórugója lehet a jövőben.
A divat és a turizmus kapcsolata több száz évre nyúlik vissza. A 19. század elején az öltözködés egyre fontosabbá vált a tehetősebb családok körében, akik évente többször is elutaztak más nagyvárosokba ruhát vásárolni. A 20. században egyre több potenciális vevő érkezett más kontinensekről az európai divathetekre. A kollekciók az egyéni megrendelőkön túl az üzletek boltjaiba is bekerültek, így azoknak is elérhetővé vált, akik nem jutottak el a bemutatóra. A neves márkák vonzzák a turistákat, így a divat több ország esetében a turizmus egyik fő mozgatórugója és az országimázs része lett. A divathoz köthető turizmus szegmense három fő ágazatból fejlődött ki
Melyek ezek?
A kreatív turizmus, a kulturális turizmus és a bevásárló turizmus. A nagy divatfővárosok egyre inkább a kulturális iparágakat használják fel a turizmus és más iparágak fejlesztésére, hogy fokozzák a gazdasági növekedést és pozicionálják magukat a globális piacon belül. Ilyen kulturális iparág a divat is. Egy nemzetről alkotott kép formálásában szerepet játszanak a történelmi események, a turisztikai attrakciók, a hagyományok, de részét képezheti a divat is.
Az eredményes divatmarketing, a hazai divat- és designmárkák nemzetközi megjelenése és jelenléte egyrészt elősegítheti az egy főre jutó turisztikai kiadások növekedését, másrészt hozzájárulhat a beutazó turisták számának és az ott-tartózkodásuk hosszának a növeléséhez, pozitívan erősítve a gazdaságot. A divatipar fenntartható, innováció alapú fejlődése hozzájárul a nemzetgazdaság növekedéséhez, beleértve a gyártás és kereskedelem élénkítését, eredményességük növekedését és új gyártó, valamint kreatív-munkahelyek létrejöttét, továbbá növekednek az iparághoz kapcsolódó exportbevételek és a turisztikai költések is. A nemzetközileg elismert divatiparon és márkákon keresztül erősödik a magyar országmárka, és a kulturális identitás megőrzésének és bemutatásának eszközeként szolgál.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
Elindult a Mandiner új egészségügyi műsora Vizit Kőnig dokival címmel, amelyben Szalai Laura minden hónapban egy-egy fontos témát jár körül dr. Kőnig Róberttel. Az első epizódban az életmódváltásé a főszerep: szó esik a fogyásról, a divatdiétákról, a szúrható „csodaszerekről” és a hosszú távú egészségmegőrzés valódi útjáról.
Új, egészségügyi műsor indul a Mandineren dr. Kőnig Róberttel: a sorozat célja, hogy közérthetően, de hitelesen kerüljenek terítékre az egészségünket érintő legfontosabb kérdések. Az első adás témája az életmódváltás, amelyben divatdiétákról, veszélyes fogyókúrás trendekről és valódi, hosszú távon működő megoldásokról esik szó.
A kelet-közép-európai divatcégeknek, amelyek hagyományosan a helyi gyártásra és a szűkebb piacokra összpontosítottak, most a globális kereskedelmi háború és a növekvő vámok hatásaival kell szembenézniük.
Figyelem: hiánypótló információk.
Változott-e az életmódunk az utóbbi évtizedekben? Hogy állunk a dohányzás és az alkoholfogyasztás terén? Mennyit mozgunk az uniós átlaghoz viszonyítva?
Még néhány lépés és nem lesz visszaút!
Sőt: már igazán türelmetlen a főpolgármester, nem akar már túl sokat várni.
Ha például a tegnap esti önkényes hídfoglalókat vízágyúval oszlatták volna, akkor azt a magyar ellenzéki hídfőállásból diktatúrának minősítették volna, kissé nyugatabbra meg jogszerű fellépésnek.
