Roger Scruton elutasította az utilitarizmust és a szocializmust, ellenben hitt a dolgok szentségében – vallja Anthony O'Hear brit filozófus. Interjúnk!
Anthony O'Hear brit filozófus, a Buckinghami Egyetem professzora, aki nemrég a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Scruton-konferenciáján adott elő. Roger Scruton nézeteiről, családjáról és műveiről kérdeztük őt!
***
Miért fontos ma ön szerint Roger Scrutont olvasni?
Mert az ő hangját kell hallanunk olyan kérdésekben, mint az otthon, a nemzet, a művészet, a zene, a környezet, az egymással való bánásmód és a vallás.
Későbbi munkáiban Scruton különösen hangsúlyozta, hogy milyen módon kell látnunk az egyes emberekben és világunkban rejlő értéket – ezt az értéket jellemzően elhanyagolja napjaink politikai és kulturális elitjének utilitarista és baloldali-liberális mentalitása, amely hajlamos nézeteit és politikáját kollektivista szempontok szerint megfogalmazni. Közös barátunk, David Wiggins „metafizikai keresztes hadjáratnak” nevezte ezt „a véletlenszerűség ellen”, ami hajlamos elpusztítani azt a vigaszt, amit az átlagemberek abban találnak, hogy csendesen és nem demonstráló módon élik az életüket. Ehelyet azt mondják nekik, hogy a puszta létezésük megszámlálhatatlanul sok embert elnyom, és az elitek kedve szerint kell irányítani őket..
Scruton szocialista családból származott. Milyen volt a kapcsolata az apjával?
Roger Scruton kapcsolata az apjával nehéz volt. Miközben Roger átvette apja szeretetét az angol vidék, annak épületei és ősi városai iránt, az
amit apja a fennálló intézményeknek tartogatott.
Mi volt Scruton véleménye az 1968-as diáktüntetésekről?
Úgy érezte, hogy az 1968-as események, amelyeknek párizsi lakásából szemtanúja volt, a gazdag ifjúság gyermeteg tagadását jelentették a származásukkal és családjaikkal szemben. A fiatalok tiltakozásai és erőszakos megnyilvánulásai mögött azonban Sartre és Foucault hazug, de magával ragadó írásai álltak, amelyek ideológiai gyűlöletet hirdettek mindazzal szemben, amit ők burzsoának, és ezáltal menthetetlenül elnyomónak tartanak.
Scruton erős kritikát fogalmazott meg a modern építészettel szemben is. Mik voltak az okai?
A modern építészetet a dogma uralja. Felülírja az illeszkedés és a kényelem hagyományos fogalmait azzal az állításával, hogy a díszítés bűn, és hogy a formának követnie kell a funkciót. Írásában Scruton leleplezte ezen állítások ürességét, és olyan építési formák mellett érvel, amelyek erősítik az emberek otthon- és összetartozás-érzését, és amelyekben otthon érezhetik magukat – szemben a mai sztárépítészek grandiózus sémáival és embertelen építményeivel.
Mik voltak Scruton érvei az utilitarizmus ellen?
El kell olvasni a könyveit, különösen talán a Szexuális vágy, Az Isten arca és A világ lelke című műveit. Ezekben folyamatosan és elegánsan mutatja be, hogy életünk és tevékenységeink értelme s értéke attól az érzéstől függ, hogy
valamint az az érzés, hogy bizonyos dolgaink és cselekedeteink abszolút kötelezettségekkel és értékekkel járnak. Az utilitarizmus mindezt figyelmen kívül hagyja, mivel mindent, beleértve a legintimebb és legértékesebb kapcsolatainkat is, a költség-haszon számítás szempontjából vizsgál. Így hajlamos megszentségteleníteni – szent jellegétől megfosztani – az életünket, és ezáltal megfosztani azt értékétől és értelmétől.
Fotó: Elekes Andor, Wikimedia Commons
Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
A 444 ironikus hangnemben számolt be Orbán Viktor interjújáról.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese szerint a fővárosban vélhetően ugyanaz a politikai zsarolás folyik, mint korábban Demszky Gábor regnálása alatt.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
„Majd jövőre…” – írta az FTC elnöke a közösségi oldalán.
A fiatal nőnek elege lett a társadalmi kitaszítottságból.
