Roger Scruton elutasította az utilitarizmust és a szocializmust, ellenben hitt a dolgok szentségében – vallja Anthony O'Hear brit filozófus. Interjúnk!
Anthony O'Hear brit filozófus, a Buckinghami Egyetem professzora, aki nemrég a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Scruton-konferenciáján adott elő. Roger Scruton nézeteiről, családjáról és műveiről kérdeztük őt!
***
Miért fontos ma ön szerint Roger Scrutont olvasni?
Mert az ő hangját kell hallanunk olyan kérdésekben, mint az otthon, a nemzet, a művészet, a zene, a környezet, az egymással való bánásmód és a vallás.
Későbbi munkáiban Scruton különösen hangsúlyozta, hogy milyen módon kell látnunk az egyes emberekben és világunkban rejlő értéket – ezt az értéket jellemzően elhanyagolja napjaink politikai és kulturális elitjének utilitarista és baloldali-liberális mentalitása, amely hajlamos nézeteit és politikáját kollektivista szempontok szerint megfogalmazni. Közös barátunk, David Wiggins „metafizikai keresztes hadjáratnak” nevezte ezt „a véletlenszerűség ellen”, ami hajlamos elpusztítani azt a vigaszt, amit az átlagemberek abban találnak, hogy csendesen és nem demonstráló módon élik az életüket. Ehelyet azt mondják nekik, hogy a puszta létezésük megszámlálhatatlanul sok embert elnyom, és az elitek kedve szerint kell irányítani őket..
Scruton szocialista családból származott. Milyen volt a kapcsolata az apjával?
Roger Scruton kapcsolata az apjával nehéz volt. Miközben Roger átvette apja szeretetét az angol vidék, annak épületei és ősi városai iránt, az
amit apja a fennálló intézményeknek tartogatott.
Mi volt Scruton véleménye az 1968-as diáktüntetésekről?
Úgy érezte, hogy az 1968-as események, amelyeknek párizsi lakásából szemtanúja volt, a gazdag ifjúság gyermeteg tagadását jelentették a származásukkal és családjaikkal szemben. A fiatalok tiltakozásai és erőszakos megnyilvánulásai mögött azonban Sartre és Foucault hazug, de magával ragadó írásai álltak, amelyek ideológiai gyűlöletet hirdettek mindazzal szemben, amit ők burzsoának, és ezáltal menthetetlenül elnyomónak tartanak.
Scruton erős kritikát fogalmazott meg a modern építészettel szemben is. Mik voltak az okai?
A modern építészetet a dogma uralja. Felülírja az illeszkedés és a kényelem hagyományos fogalmait azzal az állításával, hogy a díszítés bűn, és hogy a formának követnie kell a funkciót. Írásában Scruton leleplezte ezen állítások ürességét, és olyan építési formák mellett érvel, amelyek erősítik az emberek otthon- és összetartozás-érzését, és amelyekben otthon érezhetik magukat – szemben a mai sztárépítészek grandiózus sémáival és embertelen építményeivel.
Mik voltak Scruton érvei az utilitarizmus ellen?
El kell olvasni a könyveit, különösen talán a Szexuális vágy, Az Isten arca és A világ lelke című műveit. Ezekben folyamatosan és elegánsan mutatja be, hogy életünk és tevékenységeink értelme s értéke attól az érzéstől függ, hogy
valamint az az érzés, hogy bizonyos dolgaink és cselekedeteink abszolút kötelezettségekkel és értékekkel járnak. Az utilitarizmus mindezt figyelmen kívül hagyja, mivel mindent, beleértve a legintimebb és legértékesebb kapcsolatainkat is, a költség-haszon számítás szempontjából vizsgál. Így hajlamos megszentségteleníteni – szent jellegétől megfosztani – az életünket, és ezáltal megfosztani azt értékétől és értelmétől.
Fotó: Elekes Andor, Wikimedia Commons
Új vezetők, régi célok, változó politikai környezet – ezek határozták meg a Fidesz tisztújító kongresszusát. A tanácskozáson nemcsak személyi kérdésekről döntöttek, hanem a párt jövőbeli működésének irányairól is. Mit üzennek a szervezeti változtatások, és milyen stratégiával készül a Fidesz a következő időszakra?
Nem jók az előjelek…
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
Lannert Judit első miniszteri interjújában elárulta azt is, hogy részt vett-e korábban a diáktüntetéseken.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
A Tisza-kormány átalakítaná a közjegyzői rendszert is.
A szlovák kormányfő nem támogatja a kétoldalú témák politikai eszközzé tételét.
